A Laudato si’ év záróhetében a Pécsi Egyházmegye honlapján és Facebook oldalán a teremtésvédelmi világnapok kapcsán figyelmet szentelünk az éves ünnepnapoknak és a kiemelt természetvédelmi témáknak. Harmadik írásunk is ehhez fűződik, szeptember 16-ról, az ózonpajzs védelmének világnapjáról emlékezünk meg.
Az ökológiai válság: közös felelősségünk, II. JÁNOS PÁL PÁPA üzenete a BÉKE VILÁGNAPJA alkalmából (1990. január 1.)
„6. Napjaink ökológiai válságának bizonyos elemei rávilágítanak a krízis morális jellegére. A legfontosabb ezek közül a tudomány és technika eredményeinek válogatás nélküli alkalmazása. Számos felfedezés tagadhatatlan jótéteményt jelentett az emberiség számára. Ez megmutatja az ember meghívásának nagyszerűségét a teremtésben való FELELŐS részvételre. Sajnálatos módon manapság világossá vált, hogy ezen felfedezések alkalmazása az ipar és a mezőgazdaság területén káros és hosszútávú hatásokat váltott ki. Ez pedig ahhoz a fájdalmas felismeréshez vezetett, hogy nem avatkozhatunk be az ökoszisztéma egyetlen területén sem anélkül, hogy figyelmet fordítanánk mind a beavatkozás más területeken megnyilvánuló következményeire, mind pedig az eljövendő generációk jólétére.
Az ózonréteg fokozatos elvékonyodása és az ezzel kapcsolatos „üvegházhatás” kritikus méreteket öltöttek az ipari növekedés, az erőteljes urbanizáció és a hatalmas mértékben megnövekedett energiaigény következtében. Az ipari hulladékok, a fosszilis energiahordozók elégetése, a szabályozatlan erdőirtások, egyes növényvédőszerek, hűtőfolyadékok és hajtógázok használata, mindezek közismerten károsítják a légkört és a környezetet. Az ebből fakadó meteorológiai és légköri változások az egészségkárosodástól az alacsonyan fekvő területek jövőbeli elöntéséig terjedő következményeket eredményezhetnek.
Noha bizonyos esetekben a károsodások már visszafordíthatatlanok, számos más esetben még feltartóztathatóak lennének. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a teljes emberi közösség – egyének, államok és nemzetközi szervezetek egyaránt – komolyan vegyék a rájuk háruló felelősséget.”
„A Nap üzenete” címmel írt Antal Z. László cikket a Pünkösd napján (2015. május 24.) megjelent Új Ember teremtésvédelmi rovatában. A cikk írója idézte XVI. Benedek pápának a 2008-ban tartott szinóduson elhangzott gondolatait arról, hogy a „természet könyvéből” is megismerhetjük a Teremtő nekünk szóló üzeneteit. Antal Z. László írt arról, hogy a természet szépségével, változatosságával és a természetben rejlő erő megnyilvánulásával és áradásával Isten azt is üzeni nekünk, hogy az élet szép, és hogy élni érdemes. De a „természet könyvében” néha más üzeneteket is olvashatunk. Az egyre gyakoribbá váló rendkívüli időjárási jelenségek (többek között a hőhullámok, erős UV sugárzás, szélviharok, nagy esőzések és szárazságok) arra emlékeztetnek minket, hogy a természet megszokott rendje megváltozott. Érdemes megvizsgálni, hogy a nyári hónapokban különösen erős ultraibolya sugárzással a Teremtő mit üzenhet nekünk? Az ózonréteg elvékonyodásával olyan új kockázat jelent meg a társadalmak életében, amelyre nem voltak felkészülve, és amelyre nem voltak hosszú idő alatt kialakított mindenki számára elfogadható szokások. Úgy is értelmezhető ez az üzenet, hogy ezzel a természet és a társadalom között megbomlott harmónia veszélyeire hívja fel figyelmünket az Úr. Az ózonréteg elvékonyodása nemcsak a kockázatok növekedéséhez járulhat hozzá, hanem ahhoz a felismeréshez is, hogy ha a társadalmak elszakadnak a természettől, ha megsértik a Teremtőnek a természetbe írt törvényeit, akkor a társadalom hosszútávú léte veszélybe kerül. A Nap „üzenete” ebben a megközelítésben hozzásegíthet minket ahhoz, hogy saját magunk, utódaink és az egész élővilág érdekében az eddigieknél határozottabban törekedjünk az elveszett harmónia megtalálására, a természet törvényeinek betartására és ezáltal a teremtett világ védelmére.
Forrás: Új Ember (2015. május 24.)
Az ózonpajzs megőrzésének / Az ózon(réteg védelmének) világnapja / Ózonvédelmi világnap
Az ENSZ Közgyűlése 1994. december 19-én (a 49/114-es számú határozatával) szeptember 16-át az ózonréteg védelmének nemzetközi napjává nyilvánította, arra emlékeztetve, hogy 1987. szeptember 16-án 46 ország írta alá a sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló montreáli jegyzőkönyvet, amelyhez ma már több, mint 180 ország csatlakozott. Az egyezmény értelmében a csatlakozó országok megszüntették vagy megszüntetik a magas légköri ózont lebontó klóros vegyületek gyártását, kereskedelmét, használatát.
2007 szeptemberében a montreali ózonkonferencián újabb megállapodás született az „ózongyilkos” anyagok korlátozásáról. Az ózonréteg, amely a Föld légkörét védi az ultraibolya-sugárzástól, az ózont lebontó klóros vegyületek (a legismertebbek a freonok, halonok) kibocsátása miatt súlyosan károsodott, de az elmúlt két évtized nagy előrelépést hozott az ózonréteg pusztulása ellen folytatott küzdelemben. Magyarországon a montreali jegyzőkönyv előírásainak megfelelően 2002. január 1-jétől szigorúbb szabályok vonatkoznak a magas-légköri ózont károsító anyagok használatára.
Margit Zoltán kertészmérnök írása