Május 25-én főpásztorunk a Pécsi Egyházmegye papjaival közösen celebrált szentmisét a Máriagyűdi Bazilikában a papi zarándoklat alkalmával. A Mária-kegyhelyen összegyűlt papság a hivatásokért imádkozott.
A rendkívül szép, köznapi szentmisére összegyűlt felszentelt papokat és diakónusokat Felföldi László pécsi megyéspüspök köszöntötte, és kiemelte, hogy számára rendkívül különleges ez az alakalom, hiszen, mint főpásztor, először vesz részt a hagyományos papi zarándoklaton. Hangsúlyozta továbbá a szertartás és az ezt követő lelki nap fontosságát. Az evangéliumot követő homíliájában a szentmise elején elhangzott gondolatból kiindulva tanított. „Amikor valaki felfedezi a papi hivatást a szívében, megtapasztalja – ez a közös bennünk, paptestvérekben – hogy magára marad a döntésben. Akár Mária az Angyali üdvözletet követően. Felmerül, hogy kivel tudunk erről beszélni, ki ért meg minket? Van, aki emlékszik az emberre, akivel felnőtt fejjel, őszinte szívvel először megosztotta ezt a szándékot? Mi alapján lehetett kiválasztani, hogy neki mondjuk el? Ez követően, kivel lehetett beszélni a hivatás megélésről? A kérdések mögött ott áll Mária, aki megélte, hogy végtére is mindegy, kivel ül le, kivel beszélget, annak fogalma sem lesz a benne lévő érzésekről. Mégis megosztotta Erzsébettel, akinél meghallgatásra talált, hiszen ő is felismerte a kegyelmet. (vö. Lk 1,39-45) Ezért fontos, hogy a papok közösséget alkossanak, barátai legyenek egymásnak!”
Felföldi László püspök atya az evangéliumi szakasszal kontextusban felvetette, hogy vajon Máriának és Erzsébetnek hányszor kellett találkozniuk, hogy a két sebzett szív a beszélgetések alatt vigasztalódjon, mivel erről nem tesz említést a Szentírás. „Mária nem mindig érthette Jézust – mi sem érthetjük mindenkor magunkat, és hivatásunkat sem. Az Isten ránk hagyta. Van, aki számára a papság kudarcok sorozata, hiszen számtalan nehéz helyzettel találkozunk. De tudnunk kell, hogy a döntés a szívünkben született, és ez az Úr akarata. Ezért nem megérteni, megfejteni, megoldani kell, hanem hagyni és megélni. Amikor új élet jön a világra, az első, hogy hagyjuk fejlődni, emberré válni. Hogy mikor lesz kész? Talán soha, ez folyamatos munka. Ez a hivatás!” – mondta a főpásztor, majd a férfiak feladatára emlékeztette testvéreit, mint a papságra meghívott személyeket. Ahogy egy családban – beleértve a legharmonikusabb szeretetközösségeket is – az apa magányos harcos, úgy a lelekipásztorok is azok a maguk környezetében. Bár ez negatívan hangzik, valójában jó, hogy ez az élet valósága, melyben formálódunk, erősödünk. „Ahogy előrehaladunk, rájövünk: többet képzeltünk el, és felismerjük a középszerűséget, elmúlik a fiatalkori lelkesedés. Ezért meg kell tanulnunk elfogadni azt, amink van, amik vagyunk, és ezért kell hálát adnunk! Mindegy milyen életet élünk, minden napunkat Krisztusnak adhatjuk, mert Ő meghívott, kiválasztott minket.”
Végül, a homília zárásaként püspök atya kiemelte, nem azért lesz valaki pap vagy édesapa, mert más, jobb, tehetségesebb, hanem azért, mert Isten így akarta. Majd – a már-már hagyományos módon – egy kifejező lírai idézettel zárta a tanítást, ezzel nem csupán elültetve a szívekben a magot, hanem táplálva is azt.
„Mécs László így fogalmazza meg: Csak annyit tudtam, Valaki szeret./ Valaki nagyobb minden boldogságnál,/ minden csendnél és minden szerelemnél,/ nagyobb a Földnél és nagyobb az égnél./ Tudtam, szeret. És ennyi az egész./ Hagytam magam szeretni, mint a gyermek,/ a Jézus Krisztus ember-ideálja./ Hagytam magam vezetni, mint a gyermek./ A gyermekben nincs cél, nincs hősiesség,/ csak megy,ha küldik, s nem tudja miért./ És küldtek. Mentem. Ennyi az egész. (Csak ennyi az egész).”
A szentbeszéd után egyházmegyénk jelen lévő papsága csendben elmélkedett, míg az igeliturgiát követően egy oltárnál áldoztak. A bensőséges hangulatú szertartást követően a paptestvérek együtt maradtak, hogy közösségben fejlődjenek, tanuljanak és megosszák gondolataikat. A zarándoknap további programját Felföldi László megyéspüspök vezette.
Ima a papságért
Istenünk, te egyszülött Fiadat örök főpappá tetted.
Add, hogy akiket ő
szolgáinak és szent titkaid letéteményeseinek kiválasztott,
vállalt szolgálatukban hűségesnek bizonyuljanak.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által,
aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben,
Isten mindörökkön-örökké
Fotó: VN
