Emléktábla-avatással, szentmisével és kiállítással ünnepelte alapításának 90., újjászervezésének 30. évfordulóját a Katolikus Karitász.
Serédi Jusztinián, Magyarország bíboros-hercegprímása 1931. szeptember 17-én a karitász érseki biztosának nevezte ki Mihalovics Zsigmondot, aki azonnal megalakíttatta Budapest minden egyházközségében a karitász szervezetet. A 39 budapesti és az egyházmegyei karitász szervezetek koordinálása és támogatása céljából 1931. október 7-én a püspöki kar megalapította a Szent Erzsébet Karitász Központot. 1931 végére országosan szervezetté válik a karitász tevékenység.
A kommunista diktatúra 1950-ig a legtöbb egyházi szervezetet, egyletet, egyesületet és a szerzetesrendek többségét feloszlatta. Az egyházi, és szerzetesi közösségek széthullottak, a „szolgáló szeretet hősei” az egyház keretein kívül találtak rá az embersegítő szolgálat útjára. Megindult a karitász intézményeinek államosítása, a karitász szervezetek felszámolása és betegápoló rendek eltávolítása a kórházakból. A Szent Erzsébet Karitász Központ teljesen állami felügyelet alá került. Az 1950-es és ’60-as években a Rózsafüzér Társulat „leple alatt” azonban tovább működött az egyházközségi karitász.
A szeretetszolgálat „felszabadulását” az 1989-es keletnémet menekültáradat felkarolása hozta meg nemzetközi segélyszervezetek segítségével. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a rendszerváltás után elhatározta, hogy újjászervezi a karitászt, és hozzálát a hálózat kiépítéséhez.
30 évvel ezelőtt szerveződött újjá az egyház hivatalos segélyszervezete, a Katolikus Karitász. Ma 800 településen, közel tízezer önkéntessel végzik a szeretetszolgálatot. A Pécsi Egyházmegyében az újjászervezési folyamat korábban indult el, hiszen már 1986-tól Harsányi Ferenc nyugdíjas plébános atyának köszönhetően végeztek szegénygondozó munkát a Karitásznak ma is otthont adó épületben. 1988-ban kezdődött az intézményesülés, amikor Dr. Cserháti József püspök kérésére Dr. Szalai János atya egyházmegyei szinten megszervezte a szeretetszolgálatot. „Az országos újraindításhoz (1991-ben) megvoltak az alapok, és a munka is már rendesen haladt. Ennek eredményeként ma egyházmegyénkben 40 Karitász csoport és közel 500 önkéntes részvételével végezzük a szeretetszolgálatot.” – emelte ki köszöntő beszédében Besenczi Zsolt a Pécsi Egyházmegyei Karitász igazgatója.
Szalai János atya szeretetszolgálatot szervező és megvalósító tevékenységének elismeréseként az évforduló alkalmából emléktáblát helyeztek el a pécsi székház homlokzatán. A tábla leleplezése előtt Bíró László nyugalmazott püspök emlékezett Szalai atyára, akihez fiatalkori emlékei kötik. Az emléktáblát a meghívottak jelenlétében Felföldi László pécsi megyéspüspök áldotta meg, valamint Besenczi Zsolt és Écsy Gábor országos Karitász igazgató leplezett le.
Bíró László emlékeit idézve elmondta, hogy Szalai János nagyon nagy szeretettel és odaadással kezdte el a Karitász szervezését. 1923-ban született Tamásiban. A papi élete kezdetén a Ciszterci Gimnáziumban végzett és mindig vonzotta őt a mozgalmi élet. Csendes, halk szavú személyisége ellenére számos közösség tagja volt. Franciául, latinul, németül, olaszul beszélt. „Mindig olyan szerény külsővel jelent meg, mintha kettőig sem tudna számolni.” – fogalmazott. Az 50-es évek első felében bejárt a gimnáziumba, hitoktatott. Tanítványai a mai napig emlegetik, mert lelki, szellemi erővel tartotta össze a fiatalságot. Plébánosként szolgálati helyein jelentős hitéleti és pasztorális tevékenység jellemezte. A Karitász szervezésre kapott megbízását megelőzően a II. Vatikáni Zsinat teológiájának hazai terjesztésén is dolgozott.
„Nagy odaadással, rengeteg embernek segített.” – mondta Bíró püspök, aki végül XVI. Benedek pápát idézte: „A Karitász munka tapasztalhatóvá teszi a társadalomban Isten szeretetét.”
Felföldi László megyéspüspök megköszönte az esemény megszervezését és az önkéntesek munkáját ebben a szeretetszolgálatban. „Aki nem érzi magát ebben a világban rászorultnak és szegénynek, az soha senkinek sem tud segíteni. A segítség abból indul ki, hogy rászorulok, annak ellenére, hogy ez a világ azt sugallja, hogy senkire nem szorulok rá. Minél inkább rászorulsz valamire, valakire, annál inkább látod az életet. Csak az ingyenes jóság, emberség és szeretet szépíti az életünket. A szívünknek az a gazdagsága, amelyből ingyenesen ajándékozunk.” – emelte ki.
Az emléktábla leleplezését követően a Pécsi Egyházmegye főpásztora szentmisét mutatott be a jelenlévő paptestvéreivel együtt.
„Gyümölcseiről ismeritek fel őket.” – kezdte prédikációját Écsy Gábor országos Karitász igazgató, aki kiemelte, hogy a mai evangélium azt a gyümölcsöt hozza elénk, amit az életünk terem. Mi az életünk gyümölcse? – tette fel a kérdést. „A gyümölcs elárulja, hogy igazából mi van a szívben. Hiába néz ki valaki félelmetesen, beszél keményen, ha szeretet és törődés van benne, akkor tettei megmutatják az igazi énjét. A szavakat ki lehet mutatni hazug módon is. A külső nem biztos, hogy tükrözi a belső értékeket. A gyümölcsöt viszont nem lehet színlelni. A tetteink előbb utóbb megmutatják, hogy mi is lakik a szívünk mélyén. Végtelenül egyszerű az előttünk álló jézusi gondolat. Mindent a végeredményt látva lehet igazán értékelni, legyen az egy vallás, egy politikai párt, egy elv, vagy akár egy ember.” – magyarázta, majd kiemelte, hogy az értékelést saját magunkkal kell kezdeni, alázattal.
„Mit tegyünk, hogyha saját életünkön észrevesszük, hogy nem jók a gyümölcsök? Mi van, hogyha gyümölcsünk kicsi és savanyú? Nem marad más megoldás, mint a színlelés? Nem az a megoldás, hogy ráakasztjuk a szép nemes gyümölcsöket, mintha azon a fán teremtek volna. A vad fákat nem kell feltétlenül kivágni. A fákat be lehet oltani. A vad fát egy kiválasztott helyen elvágják, majd egy nemes fából vett résszel, vesszővel illesztik össze, s a vad fa elveszíti az évek alatt növesztett koronáját, nem marad más, mint a gyökér és a törzs egy része. Ez egy fájdalmas beavatkozás. Évek kellenek, hogy a fa sebe begyógyuljon, új koronát növeljen, de egy-két év alatt új gyümölcsöt terem. Ezek már a nemes ágak gyümölcsei. Ez a megtérés!” – foglalta össze az országos igazgató. „A Mennyei Kertész egyszer csak elvágja az életünket, elveszi azt, amit talán értékesnek tartottunk benne, de nem érlelt jó gyümölcsöt, s az életünk közepe összenő Krisztussal. A gyümölcsöt nem mi hozzuk, hanem Ő. Enyém a gyökér, de a gyümölcsöt az Úr érleli bennem. Kérjük az Istent, hogy metssze le tőről a vadhajtásokat, és oltsa belénk az isteni ige oltásait, hogy teremjünk igazi, jó gyümölcsöt az Úrban.”
A szentmisét követően Zagyva Richárd előadásából a jelenlévők megismerhették a Katolikus Karitász magyarországi tevékenységét és történetét. Ezt követően Besenczi Zsolt emléklappal ajándékozta meg a 30 éve megalakult Karitász csoportok vezetőit: a pécsi Szent Erzsébet Karitász-, a komlói Boldog Salkaházi Sára-, valamint a szigetvári Szent Rókus Karitász csoport gazdagodott alapításuk évfordulójára emlékeztető kiadvánnyal.
A nap lezárásaként kiállítás-megnyitóra került sor. A pécsi szervezet önkéntesei a Dóm Kőtárban egy olyan installációt rendeztek be, mely a történeti áttekintésen túl bemutatja a szeretetszolgálat területeit, munkáját. A misszió mögött meghúzódó hétköznapi munka egy-egy szeletével ismerkedhetünk meg, szemlélve azt a sok területet, amelyből összeáll és felépül a Katolikus Karitász szeretetszolgálata.
A tárlatot ünnepélyes szalagátvágással nyitotta meg Besenczi Zsolt igazgató és Felföldi László püspök, majd a program szeretetvendégséggel zárult.
A Katolikus Karitász – Szolgáló szeretet kiállítása 2021. augusztus 26-ig látogatható hétfő, szerda és pénteki napokon 8-16 óra között. A többi napokon a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen jelentkezhetnek be a csoportok, vagy a látogatók. A kiállítás megtekintése ingyenes. Helyszín: Pécs, Dóm Kőtár (Pécs, Káptalan u. 8.).
