Hetente jelentkező lelki sétáink alkalmával rápillanthatunk a térségben rejlő értékekre, betekinthetünk az érintett plébánia közösségi életébe, tevékenységeibe, miközben lelki útravalóval is gazdagodhatunk.
Hetedik állomás: Alsószentmárton - „Hirdessétek az evangéliumot minden népnek” (vö. Mk 16,15) – a cigányoknak is!
Lelki sétánk következő állomása az Alsószentmártoni Római Katolikus Plébánia területe, amelyhez 21 település tartozik. A térségben lévő értékekre, tevékenységekre, hagyományokra az itteni hitélet központjában, Alsószentmártonban 41 éve lelkipásztori feladatokat ellátó Lankó József plébános mutat rá beszélgetésünk során:
Alsószentmárton 1200 lelkes település a horvát-magyar határ mentén, a siklósi járásban, száz százalékban beás-muncsán cigányok lakják. A cigányok más kultúrából jönnek, más módon gondolkodnak, mások a cselekvési motívumaik, nehéz életkörülmények között élnek. Ha egyszer valaki a közösségen belülre kerül, akkor látja meg az igazi értékeket. A gyökerük mélyen a családban van, ott érzik magukat biztonságban, ott elfogadottak. Történhet bármi, abban mindegyikük biztos lehet, hogy a család támogatni fogja, ott áll mellette. A család az emberi élet természetes gyökere. Ugyanakkor a cigány kultúra sajátossága, hogy az Istenhit jelen van a családokban, az Isten számukra valóság.
Lankó József kiindulópontként az alábbiakat fogalmazta meg: „Hirdessétek az evangéliumot minden népnek.” (Mk 16,15) Ez a szentírási szakasz azt jelenti, hogy az Isten szeret Téged, az emberi szereteten keresztül megtapasztalható az Isten irgalmassága. Ezt lehet továbbvinni, ahogy a papi jelmondata is erre utal is: „Hogy örömhírt vigyek a szegényeknek.” (vö. Lk 4,18)
A plébános elmesélte, hogy alsószentmártoni szolgálatához 3 paptól kért segítséget: Sója Miklós görögkatolikus paptól – aki Hodászon szolgált évtizedekig – megkérdezte mit kell tennie. Ő azt válaszolta: „Ha van irgalmas szíved, majd megmutatja, mit kell tenned.” André Barthelemy – akit egyszerűen Yoskának hívtak a cigányok – arra a kérdésre, hogy merre vezesse a cigányokat azt mondta, hogy legyen jelen, legyen köztük, segítse őket. Lothar Wheiss kedvenc mondása volt, hogy mindent meg kell próbálni, az is megvalósítható, ami elképzelhetetlen.
Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az evangélium hirdetése itt azt jelenti, amit a Szentírásban olvashatunk: „Az Ige testté lett és közöttünk élt.” (Jn1,14) Jelen lenni a másik ember számára, jelenléttel gyógyítani a sebzettséget, vigasztalni, magunkkal vinni a megtapasztalt irgalmasságot – ez az egyház missziója.
Ebből a létből származik, hogy van egy templom, ahol a közösség összejöhet misékre és imádságokra. Hitoktatás van az iskolákban.
Fontos, hogy az emberek életét figyeljük, abban segítsünk, hogy a jelen helyzetet túléljék. Ennek gyakorlati példái:
Emberi méltósághoz megfelelő ruházat tekintetében sokat segítenek barátaink a Sankt-Martin Caritas e.V. Wittenből, Németországból, a Ruhr-vidékről. Sajnos a koronavírus járvány okozta helyzet az utóbbi időben nehezebbé tette a szállításokat.
„Enni adni” – egyházmegyei kezdeményezésből indult, hogy főzni szükséges a rászorulók számára. 20 évig a plébánia 2x3 méteres konyhájában 90 főre főztek adományokból. 2011 óta van a közösségi házban megfelelő konyha. Egy éve együttműködnek a baptista szeretetszolgálattal, amelynek eredményeképpen az Ormánság sok faluját el tudják látni meleg étellel, hétköznapokon 800-900 főre főznek ételt. Figyelnek a családok szükségleteire. Krízis időszak a január – február, amikor még inkább élelmiszerre van szükség, ugyanakkor a gyógyszerkiváltás is fontos terület.
A túlélést szolgálja a jogsegélyszolgálat is: a papír ügyekben, hivatali ügyintézésben nehezen boldogulnak az itt élők, erre a segítségre nagy szükség van – szakember áll rendelkezésre.
A plébános az apjától tanulta, hogy aki szegény paraszt családból származik, az taníttatja a gyermekét. A fiataloknak a jövőbe vezető úton való előrehaladásban, a tanulásban is segítséget nyújtanak:
A 80-as években működő állami óvodában nem volt szabad cigányul megszólalni, ebben változás következett be. Mivel egyházi épület volt, az Egyház visszavette és olyan cigány nemzetiségi óvodát hozott létre, amelyben mindkét nyelvet tanítják. Sőt saját pedagógiai módszert is kialakítottak arra, hogyan kell a magyar nyelvet tanítani. Komoly szakmai munka folyik az óvodában, ugyanakkor a családokkal együtt történik a nevelés, a szülőkkel is rendszeres a kapcsolat. A szülők bármikor bejöhetnek, bármennyit itt lehetnek, csak azt kérik, hogy a másik gyerek gondozásában, tanításában is segítsenek, amikor itt vannak. A Szent Márton Óvoda a cigány nevelési hagyományokra és a katolikus keresztény értékekre épít, miközben nemcsak a gyermekeknek, de a szülőknek is segítséget nyújt, hogy a társadalmi beilleszkedésben még jobban tudjanak boldogulni.
Iskola tekintetében az a jó, ha több helyre járnak a gyermekek, például Siklósra a Szent Imre Katolikus Általános Iskolába, Egyházasharasztiba illetve Nagyharsányba is. A lényeg, hogy törődni kell a gyermekekkel. Ezt a törődést hivatottak segíteni a tanodák is, melyeknek létrehozásában és működtetésében jelentős szerepe van a Renovabis-nak (német katolikus egyházi segélyszervezet). A tanodák azzal a céllal alakultak, hogy segítsék az iskolai előremenetelt, azonban amióta a gyermekeknek egész napos iskolájuk van, azóta átalakult és értelmes szabadidőprogramot kíván nyújtani a gyerekeknek játékos fejlesztő foglalkozások keretében. Nemcsak a képességek fejlesztését, hanem a közösségalakítást is támogatják ezek a lehetőségek. A tanodák minden munkanapon működnek több településen (Alsószentmárton, Siklósnagyfalu, Old, Adorjás, Kórós, Gilvánfa, Magyarmecske). Játszóházak is vannak a térségben, ahol hetente kétszer tartanak foglalkozásokat. Ezekbe a tanodai foglalkozásokba van beépítve a plébániai hittan.
Pasztorális területen a Szent Márton Caritas Alapítvány működik közre. Az alapítvány fenntartásában működő közösségi ház, konyha, gyermekfoglalkozások is ide tartoznak.
Az utóbbi 2 évben a Felzárkózó Települések programjába is bekapcsolódtak a Máltai Szeretetszolgálat koordinálásában. Ennek keretében a drogprevenció, szenvedélybetegek segítése érdekében létrejött a Lázár Ház, amelyben szakmai munkatársak bevonásával szolgálják a program megvalósítását. A ház névválasztása a Lázár név jelentéséhez kapcsolódik: „Isten a segítségem.”
Szintén a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködésben indulóban van a „Fókuszban a gyermek” című program, amely a gyermekek első ezer napján, a fogantatástól az óvodáig kíván segítséget nyújtani.
Munkahelykeresésben is segítségre szorulnak az itt lakók, ebben is támogatást nyújt a plébánia.
A 21 faluból álló plébániaterületen lévő közösségi házak tagjai a Sója Miklós Nyitott Ház Szövetségnek és igen összetett feladatot látnak el. A Nyitott Ház egy találkozási pont, közösségformáló tér, ahol segítő együttműködés keretében, keresztény értékek és szakemberek támogató jelenlétével kaphatnak segítséget a rászorulók.
A mindennapi élet küzdelmei mellett, vannak a térségben olyan hagyományok, ünnepek, amelyeket a járványügyi rendkívüli helyzet elmúltával a jövőben is szeretnének ápolni, illetve megtartani. Ilyen például a pünkösdi zarándoklat Máriagyűdre, a pünkösdi vígasság, továbbá a Szent Márton búcsú. Fontos, hogy az ünnepeket együtt tudják megélni, közös étkezéssel, közös imádsággal, ezáltal és ebből tudnak erőt meríteni a hétköznapokban.
Külső szemmel nézve és összegezve az alsószentmártoni plébánián a lelkipásztor és 45 munkatársa együttesen, az irgalmasság cselekedeteit gyakorolva látják el a szolgálatot: a szükségletekre figyelve, jelenlétükkel, segítségükkel, szeretetükkel - cigánypasztorációs tevékenységekkel, adományok gyűjtésével és osztásával, hitéleti és közösségépítő programmal és időnként ünnepléssel.
„Mert éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, idegen voltam és befogadtatok engem, mezítelen voltam és felöltöztettetek, beteg voltam és meglátogattatok, fogságban voltam és eljöttetek hozzám.”(Mt 25, 35-36)
„Minden ember Isten képmása.” – ezt a teremtéstörténeten alapuló szemléletmódot követi Lankó József, így tekintve minden emberre, irgalmasságot tanúsítva. Alábbi gondolatai útravalóul is szolgálnak lelki sétáink folytatásához:
„Isten irgalma mindig az embereken, a személyeken keresztül válik megtapasztalhatóvá. Emberi kapcsolatokban, emberi segítségben, emberi szeretetben – ezekre mindannyiunknak szüksége van, és mindegyikünk tud adni másoknak is belőlük. Ez a személyesség az irgalmasság lényege."
Fotó: Pécsi Egyházmegye
