Hetente jelentkező lelki sétáink alkalmával rápillanthatunk a térségben rejlő értékekre, betekinthetünk az érintett plébánia közösségi életébe, tevékenységeibe, miközben lelki útravalóval is gazdagodhatunk.
Tizenkettedik állomás: Hőgyész – Csicsó – Szakály - Mucsi
„Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok…” (vö. Mt 12,28)
Lelki sétánkat a Hőgyészi Római Katolikus Plébánia területén folytatjuk, Bukovics István plébános „útmutatásával”. A hőgyészi központtal működő plébániához Diósberény, Dúzs, Kalaznó, Mucsi, Szakadát és Szakály községek tartoznak.
Kiindulópontunk Hőgyész, ahol Maráth Józsefné, a Hőgyészi Értékőrző Egyesület elnöke mesél a településről, a templomról és a közösségi életről:
Hőgyész történelmi múltja a korai Árpád-korig nyúlik vissza. Első oklevele Árpád-házi IV. (Kun) László 1277. július 20-án a Somogy megyei Segesd királyi udvarhelyen keletkezett adománylevele. A település a történelem során többször elnéptelenedett, így történt a török hódoltság alatt is, majd a birtokos Mercy gróf 1722-1746 között telepítette le a németországi Fuldából származó kézműves sváb családokat. A német ajkú lakosság révén új korszak és fejlődés kezdődött az egyre népesebb falu életében, amely 1753-ban mezővárosi rangot kapott. A XIX. században az Apponyi család jelentős építkezésekkel alakította ki a falu mai arculatának meghatározó elemeit. A második világháború alatt a zsidó lakosokat elhurcolták, majd 1946-ban 618 német családot telepítettek ki, és bukovinai székelyeket és felvidéki magyarokat telepítettek a helyükre. A közel 2900 fő lakos többsége római katolikus vallású.
A községben 1723 óta 24 pap szolgált, valamint 1740-től 26 hőgyészi születésű személy választotta a papi hivatást.
A Szent Kereszt felmagasztalására felszentelt katolikus templom a falu közepén emelkedő dombon áll. Gróf Apponyi Antal 1798-ban építtette a 44 m magas tornyú, késő barokk klasszicista stílusú templomot, amely többször felújításra került, legutóbb 1989-ben. A jövőben az épület külső felújítása fontos lenne.
A főoltár vörös-márvány lépcsős emelvénye két lábon áll, koporsó alakú és nincs a falhoz építve, körül járható. Az oltárkép a Szent Kereszt felmagasztalását ábrázolja. A hajó falát díszítő motívumok között többféle szimbolikus keresztalakot láthatunk. A kóruson - amelyet 4 vörös márványoszlop tart - Angster orgona áll. A toronyban óra és 3 harang található. A templom körüli stációk domborműveit Garányiné Steindl Katalin kerámiaműves készítette. Az épület előtti domb alján Zsolnay kerámiából készült „Világ Királynéja” szobor áll.
Az 1968-ban épült plébánia épülete az elmúlt évben egyházmegyei támogatással felújításra került.
Közösségek tekintetében több éve működik az Ifjú házasok csoportja, hőgyészi és társközségbeli családok részvételével. Utolsó összejövetelüket (2021.07.03-án) a Csicsói Kegyhelyen tartották, mintegy 30 fő (felnőtt, gyermek) részvételével.
Több évre nyúlik vissza a Szent Erzsébet Karitász csoport alakulása is, melynek tagjai az egyedülállókat, időseket, sok gyermekes családokat segítik, ennek érdekében több alkalommal szerveznek gyűjtést.
Szentmiséken 6-8 fő ministráns szorgoskodik az oltár körül, valamint a felolvasók száma is egyre bővül.
A gyermekeknek az iskolai hittanórákat képzett hitoktató tartja.
A 2020. évi (2020.09.13.) templombúcsú alkalmával a plébános atya hagyományteremtés céljából felkérte a hőgyészi nemzetiségeket, csoportokat, hogy népviseletbe öltözve vegyenek részt az ünnepi szentmisén. A hívek a szertartást követően a templomkertben rendezett szeretetvendégségre is nagy örömmel érkeztek.
A templomi munkálatokban segédkező férfiak („templomos férfiak”) szolgálata nagyban segíti az egyházközséget.
Utunkat folytatva Maráth Józsefné elkísér bennünket a Hőgyészi Plébániához tartozó búcsújáró csicsói kegyhelyre, mely már a török hódoltság előtt is a zarándokok kedvelt helye volt. A remeték által őrzött csodatevő forrást sokan felkeresték.
A Szentháromság és a Segítő Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnát 1745-ben Anton Mercy d’ Argenteau földbirtokos építtette. Ebben helyezték el a Segítő Szűz Mária (Mariahilf) kegyképének másolatát, amit a környékbeli németek hagyománya szerint még óhazájukból hoztak magukkal. A kápolna az építtető, Anton Mercy nyughelyéül is szolgál (1767). A XX. század közepén került mellé Apponyi Géza és felesége, így a Hőgyészi Uradalom azon két birtokosa pihen itt, akik életük nagy részét valóban Hőgyészen töltötték.
A templomot 1983-ban felújították, melynek keretében a tetőzet új borítást kapott, valamint külseje is megújult.
A 2000-es évek elejére a búcsúi szentmisék látogatottsága nagymértékben csökkent. Egy kis csapat elhatározta, hogy újra benépesíti és felkarolja a számukra és minden hívő számára oly fontos és gyönyörű kegyhelyet. 2010-ben Hőgyészi Értékőrző Egyesület néven csoportot alakítottak, amely jelenleg is a kegyhely gondnoka. 2013-ban pályázati forrásból és egyházmegyei hozzájárulásból közel 13 000 000,- Ft összegű felújítást végeztek el. A szentély felújítására már nem volt elegendő az összeg, ezért 2019 évtől gyűjtést szerveztek, majd egyházközségi hozzájárulással restaurátort bíztak meg ennek elvégzésére, amely jelenleg is folyamatban van.
A 2020. évben néhai Szabó József esperes úr hagyatékából újabb felújítás, parkosítás történt, egy emlékbarlang épült és egy emlékkereszt került felállításra.
A felújításokban sokat segítettek a Hőgyészi Értékőrző Egyesület tagjai és támogatóik. A Szentkút felújítása, fák ültetése, virágosítás és még sok egyéb e lelkes kis csapat munkájának az eredménye.
Korábban csak a templom két búcsúnapján volt szentmise. Az elmúlt évben a plébános atya több szentmisét is szervezett, melyekre több paptársát is meghívta.
A kegyhely látogatottsága az utóbbi időszakban igencsak megemelkedett, sok hívő és zarándok keresi fel e csodás helyet.
Szakály községben a Házas Hétvége közösség helyben élő házaspárja, Szabó Gyula és felesége, Anita ismerteti a szakályi templom történetét, építészeti jellegzetességeit:
Szakály első említése a XIII. századból ismert. A ma látható barokk templom helyén a XV. században gótikus templom állt. 1720. január 24-én Eszterházy gróf megbízására jobbágyok betelepítésére került sor, amelynek eredményeként a fedél nélküli templom mellett néhány év alatt újjáépült a falu. 1722-ben egy egyházlátogatás alkalmával a következő feljegyzés készült:
A török előtti és az ősi Szakál temploma romokban hever az idő viszontagságainak kitéve. Fala tégla, a szentély falai – kivéve a boltozatot – és a keleti fal ép maradt. A torony egyharmad magasságban, a főbejárat ajtaja romokban van. Védőszentje ismeretlen.
1729-ben még mindig romos állapotban volt a régi szentély. Az itt működő népszámlálók így nyilatkoztak:
Szakály Regölyhöz tartozó fiókegyház, ahol templom van, mely elég tágas, időt álló szilárd anyagból szilárdan van felépítve elég magas toronnyal, falai egyik oldalon sértetlenül fennállnak. Szentélye a lakosság költségére restauráltatott, mennyezete deszkából van, a tetőzet náddal van födve. Pátrónusa herceg Eszterházy Miklós. A templom belseje szerényen van feldíszítve. Szentélye kezdetleges, a benne álló szobrok olyan kezdetlegesek, hogy azok gyerekek ijesztésére inkább alkalmasak, mint a templom díszítésére.
A templomot 1742-ben szentelték fel Mindenszentek tiszteletére. A barokk stílusú épület a XV. századi előd gótikus szentélyének felhasználásával 1743 és 1748 között épült, a torony 1796-ra készült el. Az 1700-as évek végén az Egyházmegyei Hivatal kezdeményezésére és a kegyuraság támogatásával Plébánia Hivatal jött létre a faluban. Első plébánosa Újváry Xavér Ferenc volt, aki 1822. márciusban halt meg és sírja a főoltárral szemben található vörös márványlap alatt van. 1855 májusától Samu László volt a szakályi plébános. Szolgálata alatt a templom felszereltsége jelentősen bővült, a régi orgona is megújult. 1869-ben a templomra új tető került, a falakat újravakolták és festették. 1894-ben a torony magasságát 5 m-rel megemelték. 1901-ben készültek el a padok, melyek Molnár Béla helyi asztalos munkái. 1904-ben palára cserélték a templom fazsindelyes tetejét. Az Angster-orgonát 1905-ben állították fel. 1924-26 között családok hagyatékéból készültek a színes üvegablakok. Az I. világháború után nemcsak a templom, de a plébánia épülete is felújításra szorult. 1933-ban az oltárokat újrafestették. 1937-ben elkészült a templom külső restaurálása, a jelenleg is látható belső kifestésére 1938-ban került sor. A Mindenszentek oltárképet, valamint a hajóban a két mennyezeti képet – a Mennybemenetelt és a Kálváriát – Gebauer Ernő pécsi festőművész készítette. A jelvényeket, címert és barokk díszítő motívumokat pedig segédei festették. Az oltárkép a Pécsi Székesegyház Corpus Christi kápolnája oltárképének mintájára készült, amely Lotz Károly alkotása. A kettős szent év – az 1938-as Eucharisztikus szentév és Szent István halálának milleniumi éve – jelvényeit a szentély boltívébe festették. Ez idő tájt Tiborcz Benedek vezette a plébániát, őt követte a Regölyben született Erdélyi Lajos, aki 1941-től egészen 1976-ig, nyugállományba vonulásáig volt a község plébánosa. A templom hajó jobb oldalán Jézus szíve mellékoltárt helyeztek el, balról a szószék alatt a keresztelőkút, felette a fal mellett Pieta szobor látható.
A bejárattól jobbra Lourdes-i kápolna várja a Máriához fohászkodó híveket. A szentély falán, jobb oldalon a frontharcos zászló van kifeszítve. A zászló rúdjára kis pajzsokat rögzítettek, amelyekbe belevésték egy-egy harcos nevét. Helyi szokás szerint ezeket a kis pajzsokat sok esetben a megnevezett halálakor a sírjába dobták, a zászlót a harcos sírba helyezésekor a fejénél meghajtották. Nemcsak az I., de a II. világháború is nyomot hagyott a templomon. A kisharang hadianyaggyárba került. 1960-as években készültek el a jelenlegi harangok, melyek Ducsák István őriszentpéteri harangöntő mester munkái. A harangok árát a „Harangalapba” került adományokból állták. 1960-ban a templom külsejét társadalmi munkában tatarozták, és a torony bádogtetejét újrafestették, 1967-ben felújították a templom kerítését. 1964-ben Erdélyi Lajos plébános kezdeményezésére a templom bejáratánál a hazáért elesett szakályi hősi halottak emlékére, nevük feltüntetésével vörös-barna márványtáblát helyeztek el. A hívekhez közeli oltár 1984 és 1986 között készült el. 2014-ben a templomhajóba, körben a falakra aranyfóliázott fatáblára kasírozott keresztúti képsorozat került családi adakozásból. A templom előtti Kálvária-szoborcsoport XIX. századi, amely 2020-ban családi adakozásból restauráltak. Az épület körül a kerítésben kialakított fülkékbe 1913-ban Hideg Teréz keresztúti stációkat építtetett, amelyek 2021-ben a hívek adományából újultak meg. A Szakályi Római Katolikus templom jelenleg országos műemlékvédelem alatt álló építmény.
Mucsi településen Hilbert Viktória, az Együtt Mucsiért Alapítvány elnöke kalauzol bennünket:
A település feletti dombon található az egyhajós Szent László király tiszteletére felszentelt templom, melyet Gróf Apponyi György s fia gróf Apponyi Antal építtetett 1783-ban. A templom észak-keleti homlokzati toronnyal, a hajónál keskenyebb, íves záródású szentéllyel, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel épült. A kastély északi oldalához kétszintes sekrestye, déli részéhez kétszintes oratórium kapcsolódik. A keresztablak két oldalán található fülkében szentek szobrai állnak. A templom homlokzati fülkéjében található Szűz Mária és Szent István király szobra. A torony alatt kapott helyet a hajóba nyúló karzat. Berendezése jellemzően XVIII. század végéről származik. Az 1899-ben Graits Endre által készített főoltár alatti üvegfülkében Valerius Felicianus keresztény vértanú ereklye látható, amelyet XII. Leo pápától kapott Apponyi Antal, aki 1820-26 között Vatikánban volt követ. Az ereklye 1833-ban került a mai helyére. A templom nagy harangját Mucsi hívei öntötték 1921-ben Szent István király tiszteletére, a kis harangot Szent Valerius Felicianus után nevezték el.
A faluban 1745-ben épült a plébánia, amelynek nagyméretű, cserépfedésű kontyolt nyeregtetővel fedett épülete korábban romos állapotban volt. Viktória nagy örömmel számol be a fejlesztésről, közös eseményről és közös munkáról:
Nagy álmunk vált valóra, amikor 2017. év augusztusában elszármazotti találkozót rendezhettünk meg, és ennek keretében társadalmi munkában, nagyon sok ember segítségével és az akkori önkormányzati vezetés támogatásával megjavítottuk a tetőt, kitakarítottuk az épületet és egy kis helytörténeti gyűjteményt rendeztünk be. Akkora sikert aratott maga az épület felújítása, hogy azóta is gyarapszik a gyűjtemény, és igen sokan látogatják. 2020-ban sikeres egyházi pályázatnak köszönhetően megújult a tető és a homlokzat.
A településen Szent Flórián szobra és Nepomuki Szent János szobra is megtalálható, illetve több falfülkében elhelyezett kőkép is van a faluban Jézust, illetve Szűz Máriát ábrázoló szoborral.
Lelki sétánkat a faluban található útszéli keresztnél megállva, a megfeszített Krisztus és az imádkozó Szűz Mária szobrára tekintve imádsággal zárjuk:
Ha nagyon fáj az élet terhe,
Ha sok csapás hull reám,
Elmegyek mindig a templomba,
S hozzád fordulok, Szűzanyám.Elsuttogom, feléd tárom
Szívem legbensőbb rejtekét,
Ó, szenvedések királynéja,
Rád gondolok, hozzád megyek én.…
És ha buzgón imádkozom,
Könnyem lassan megered,
Érzem, Anyám, hogy leszálltál hozzám,
S megvigasztaltad lelkemet.Imádság a Szűzanyához
Fotó:
Hőgyészi Római Katolikus Plébánia
Hőgyészi Értékőrző Egyesület
Maráth Tamás
http://www.mucsiertalapitvany.hu/
Forrás:
Hőgyészi Római Katolikus Plébánia
Hőgyészi Értékőrző Egyesület
Hőgyész Községtörténeti monográfia II. rész
Katolikus Kalendárium, 2020
http://www.mucsiertalapitvany.hu/
http://www.mucsi.hu/latnivalok/
