Dr. Horvát Adolf Olivér ciszterci szerzetes, Széchenyi-díjas botanikus, a Mecsek flórájának kutatója, gimnáziumi tanár emléktáblája, aki az utolsó lakók egyike volt a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár nemrég átadott, feljított épületének, 2021. október 1-jén visszakerült az épület falára.

A 2021. október 7-én átadott Pécsi Egyházmegyei Könyvtár a Janus Pannonius utca 8. számú műemléképületben, a hajdani kanonoki házban, majd később lakóházban kapott méltó helyet. A kormányzati forrásból felújított ház homlokzatáról 2017 elején – a rekonstrukció végeztéig – lekerült Dr. Horvát Adolf Olivér ciszterci szerzetes, Széchenyi-díjas botanikus, a Mecsek flórájának kutatója, gimnáziumi tanár emléktáblája, aki az utolsó lakók egyike volt az épületben. A 2007-ben felavatott emléktábla visszahelyezésére – sokak megnyugvására – 2021. október 1-jén került sor. Az épületben található lakószoba megújulás után az egyházmegyei bibliotéka közösségi terének ad otthont.

Horvát Adolf Olivér emlékezete a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárban

A Janus Pannonius utca 8. számú épület az évszázadok során számos lakónak volt az otthona, csatlakozó épületeinek funkciója is többször megváltozott. 1950-ig az utcafronton kanonokok, az észak-nyugati szárnyon személyzetük birtokolta az helyiségeket.1950 után világi lakók lakták és több intézmény is itt működött. A földszinti keleti szoba legutolsó és egyben leghíresebb lakója Dr. Horvát Adolf Olivér ciszterci szerzetes, botanikus, gimnáziumi tanár volt.

 164 Horvt Adolf Olivr szobja 2006 mjus 4

Horváth Adolf Olivér lakószobája 2006 tavaszán (Fényképezte: Temesi Endre Miklós)

A „Mecsek füvésze” akkori ódon házában található tudományos szakkönyvekkel és növénygyűjteménnyel teli szobáját Harcos Ottó ekképp jellemezte: „…egyszerű, boltíveivel olyan előkelően régi, mint Clairvaux egyik cellája”. [1]

Horvát Adolf Olivér halála (2006) után az addig is nedvesedő falú szoba rohamos pusztulásnak indult. Már csak az Atya vaságya emlékeztetett a hajdan volt tudományos kis műhelyre/lakószobára.

164 HAO szoba 2007

Horvát Adolf Olivér szobája 2007-ben (Fényképezte: Temesi Endre Miklós)

A Janus Pannonius utca 8. számú épülete M53 törzsszámon műemlékvédelem alatt áll, ekképpen a tervezés és a felújítás előtt épületkutatás történt, továbbá épülettörténeti dokumentáció is készült, amely magába foglalta a festőrestaurátor kutatási leírását is. Ez utóbbit M. Dittrich Csilla festőrestaurátor készítette el, Varga Péter díszítőfestő segítségével. A kutatás eredményeképpen a földszinti keleti szoba és az két emeleti helyiség mennyezetét találták restaurálásra méltónak. Az emeleti mennyezeti festéseket a kivitelezés során levédték, majd gipszkarton álmennyezettel takarták el.

164 restauralas collage

A rekonstrukció munkálatai (Fényképezte: Schmelczer-Pohánka Éva)

Csak a földszinti helyiség volt az, amely teljes egészében rekonstrukcióra alkalmas volt: ott az örökségvédelmi hatósággal egyeztetve a több rétegben található festések közül a 19. században készült két réteg közül a korábbit állították vissza, a tanúfelületek meghagyásával. [2] A rekonstrukciós festést Varga Péter felügyeletével Matosics Ferenc és Tar Árpád készítette el. [3]

164 HAO megujult szoba

A megújult emlékszoba (Fényképezte: Schmelczer-Pohánka Éva)

A Pécsi Egyházmegye és könyvtárának munkatársai kiemelt kötelességüknek tekintik Adolf Atya emlékének megőrzését, ennek okán a közösségi térként funkcionáló szobát Horvát Adolf Olivér-teremnek nevezték el, egy méltó réztáblával és egy bekeretezett fényképpel megjelölve azt.

thumb 164 HAO terem kicsi

A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár Horvát Adolf Olivér terme

Horvát Adolf Olivér életrajza

Az alábbiakban Prof. Dr. Kevey Balázs és Prof. Dr. Szabó László Gyula kutatótársak életrajzi írásának kivonatát közöljük. [4]

Horvát Adolf Olivér 1907. március 6-án a felvidéki Sáros megyében, Girálton született. Középiskolai tanulmányait Debrecenben, a Piarista Gimnáziumban végezte. Itt sajátította el a görög és a latin nyelvet. A teológiai műveltség megszerzése mellett különös érdeklődést mutatott a természettudományok iránt. 1924-ben belépett a ciszterci rendbe, majd 1925-től a Hittudományi Főiskola hallgatója Zircen. Ennek elvégzése után 1928-ban beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem (ma ELTE) Bölcsészeti Karára, ahol 1932-ben természetrajz- kémia szakon középiskolai tanári oklevelet szerzett.

Pályafutását sokirányú elfoglaltságok szőtték át. Rendkívül jó időbeosztással kitűnően egyeztette össze a papi hivatást az oktató-nevelői munkával és a tudományos kutatással. Az 1931/32-es tanévtől oktat a Ciszterci Rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziumában. A felügyelete alá tartozó – tudományos értékű növénygyűjteménnyel rendelkező – gimnáziumi szertár lehetőséget adott arra, hogy botanikával foglalkozzon. Kezdetben Majer Móricz herbáriumi anyagát dolgozta fel, mely témából 1934-ben Egy elfelejtett pécsi botanikus címen jelent meg első tudományos cikke. Kutatásaira Jávorka Sándor figyelt fel először és törekvéseit a legmesszebb menőkig támogatta. Ilyen előzmények után vette tervbe a baranyai növényvilág tudományos megismerését.

164 HAO tanari szobaja

A fiatal Horvát Adolf Olivér a tanári szobájában a Nagy Lajos Gimnáziumban

Első nagyobb műve 1942-ben jelenik meg A Mecsekhegység és déli  síkjának növényzete címmel, amely két részből áll: 1/ Képek a Mecsek növényéletéből, 2/ A Mecsekhegység és környékének flórája.

A mecseki flóramű megírása után a botanikailag teljesen ismeretlen Külső-Somogy felé irányította figyelmét. 1943-ban jelent meg a Külső-Somogy és környékének növényzete című flóraműve, amely egyben egyetemi doktori értekezését képezte. Doktori szigorlatának főtárgya a növényrendszertan volt, mellette paleontológia és filozófia melléktárgyakból tett vizsgát. A doktori oklevelét a Pázmány Péter Tudományegyetemen állították ki.

1943-ban a Dunántúli Kutatók Munkaközösségének alapításában aktívan részt vett. Ebből a munkaközösségből jött létre 1946-ban a Dunántúli Tudományos Intézet, melynek kezdettől fogva külső munkatársa.

A florisztika mellett rövidesen megkezdte a növénytársulástani kutatásokat is. Első vegetációműve – A pécsi Mecsek (Misina) természetes növényszövetkezetei címmel – 1946-ban jelent meg. Ebben az évben külső munkatársként csatlakozott a megalakított Dunántúli Tudományos Intézet (ma az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézete).

A fiatal kutató eredményeit figyelembe véve 1947-ben a Szent István Akadémia rendes tagjai közé választotta.

A ciszterci rend megszüntetése után pályafutását egy ideig a bizonytalanság jellemezte, de szerencsére kínálkoztak számára újabb elhelyezkedési lehetőségek. 1948-ban Boros Istvánnal1 együtt a Pécsi Városi Múzeum társalapítója (később Janus Pannonius Múzeum), s több évtizeden át a Természettudományi Osztály külső munkatársa. Szorgalmas gyűjtőként itt országos viszonylatban értékes herbáriumot hozott létre. A herbáriumi lapok túlnyomó részén ma is Horvát Adolf Olivér neve olvasható.

Az 1948/49-es tanévben a Maurinum orvos kollégiumban nevelő tanárként volt kénytelen elhelyezkedni. 1949-től a Pécsi Hittudományi Főiskola előkészítő tanfolyamán is tanított. 1951-ben Kaposvárott kapott középiskolai tanári állást. Pécsre 1955-ben került vissza, ahol a Széchenyi István Gimnáziumban2 növénytant, s olykor kémiát is tanított.

Közben a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából 1952-ben kezdte meg a Mecsek-hegység vegetációjának térképezését. Így készült el Mecseki erdőtípusok című értekezése, amellyel 1958-ban megkapta a kandidátusi tudományos fokozatot.

Nyugdíjba vonulása után 1969-től a Pécsi Akadémiai Bizottság Szakbizottságának tagja, ahol a Növénytani és Biológiai-Természetvédelmi Munkabizottság elnöki funkcióit látta el.

Számos tudományos cikk képezte alapját az 1972-ben színes vegetációtérképpel megjelenő Die Vegetation des Mecsekgebirges und seiner Umgebung című életművének.

164 VEgetation des Mecsekgebirges

Horvát Adolf Olivér fő műve

Ezután az elmúlt három évtized flórakutatásának eredményeit foglalta össze Pótlások és kiegészítések a Mecsek-hegység és déli síkjának növényzete ismeretéhez (1942–1971) című három részben megjelenő (1975, 1976, 1977) munkájában. Egyik legjelentősebb műve a szintén három részben kiadott Potentillo-Quercetum (sensu latissimo) Wälder (1978, 1980, 1981) című tanulmány. Ebben az Uraltól Spanyolországig húzódó cseres-tölgyes zóna összehasonlító-cönológiai elemzését tárja elénk részben saját hazai és külföldi kutatásai, részben pedig irodalmi forrásmunkák alapján.

164 Mecsek kutato emlekko

A Mecsek-kutató és az emlékköve

Döntő szerepet játszott 1979-ben a Magyar Biológiai Társaság Pécsi Csoportjának megalakulásával kapcsolatos szervező munkában, ahol 1985-ig elnökként, majd azóta tiszteletbeli elnökként tevékenykedett.

164 HOA2

Horvát Adolf Olivér munka közben

Az utóbbi három évtizedben társadalmi és szakmai tevékenysége egyre több elismerésben részesült. 1977-ben 70. születésnapjára Studia Phytologica cím alatt egy jubileumi kötet jelent meg az MTA Pécsi Akadémiai Bizottságának kiadásában.

1982-ben 75. születésnapján „Jávorka Sándor Díj”-ban részesült. 1985-ben „MTESZ Díj”-at kapott, míg 1986-ban a Baranya megyei Tanács „Tudományos Kutatói Díj”-jal tüntette ki. 80. születésnapján 1987-ben tiszteletére jubileumi ülésszakot rendeztek. Az üdvözlések után 13 külföldi és hazai kutató tartott különböző növényföldrajzi témákból előadást, amelyek anyaga a „Studia Phytologica Nova” című könyvben 1987-ben jelent meg a Pécsi Akadémiai Bizottság kiadásában.

1991-ben nyújtotta be akadémiai doktori értekezésének téziseit A Mecsek és környéke florisztikai és cönológiai kutatásának eredményei címen. A nyilvános vitát követően még ebben az évben az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága a biológiai tudományok doktorává nyílvánította. Ugyancsak 1991-ben a MTESZ Baranya Megyei Szervezete „Grastyán Díj”-ban részesítette, majd a Janus Pannonius Tudományegyetem címzetes egyetemi tanárrá avatta. Ebben az évben érte a legnagyobb helyi elismerés is, ugyanis „Pécs város díszpolgára” lett. 1992-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen – diplomájának megszerzése 60. évfordulójára – gyémánt oklevelet kapott. Kiemelkedő tudományos munkássága elismeréséért 1993-ban állami kitűntetésben, „Széchenyi Díj”-ban részesült.

thumb 164 HAO hintaszkben a laksn

Adolf Atya hintaszékében a Janus Pannonius utca 8. szám alatti lakószobájában

Tiszteletére 1997-ben, 90. születésnapján újabb jubileumi szakülést rendeztek a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában. Ekkor egy újabb Studia Phytologica Jubilaria című tiszteletkötet látott napvilágot, amelyben elismert hazai és külföldi botanikusok tanulmányai jelentek meg.

Jelentős szerepet játszott az 1916-ban létesített Szent István Tudományos Akadémia újjászervezésében.

2002-ben készült el 95. születésnapjára a Hittel és alázattal című könyv, amelyben számos kutató méltatja Horvát Adolf Olivér tudományos pályafutását, a Szent István Akadémián és a természetvédelemben betöltött szerepét, valamint egyházi és világnézeti felfogását.

Publikációinak száma megközelíti a 150-et, amelyek a magyaron kívül német, francia, olasz, latin, orosz, horvát és szlovén nyelveken jelentek meg és számos botanikai világkongresszuson vett részt. A szocializmusban őt nevezték „Magyarország utazó botanikusá”-nak. Nemcsak egész Európát járta be, hanem eljutott a távoli Japánba és az USA-ba egyaránt.

164 99 ves HAO atya otthonban  Stirling Jnossal s Szab Lszl Gy vel

Adolf Atya Stirling János és Szabó László Gy. professzorok társaságában

Egy combnyaktörést követően Adolf Atyát a ciszterci rend központjába szállították: ott hunyt el 2006. augusztus 17-én. Földi maradványait is itt helyezték végső nyugalomra augusztus 29-én.

164 Zirc Ciszterci srkert. Horvt Olivr Ad

Horvát Adolf Olivér Atya sírja Zircen

Városunkban Horvát Adolf Olivér jelentette azt az állandóságot, szellemi erőt, humanista kisugárzást, ami egyéniségére annyira jellemző volt. Kedves, közlékeny, érdeklődő természete, segítőkészsége szeretetre méltóvá tették, ennek köszönhette rendkívüli népszerűségét. Nehéz lesz nélküle, de útmutatásait, keresztényi hitéből, szerzetesi szemléletéből fakadó példáját meg kell őriznünk, mert erre gyorsan változó és egyre önzőbb világunkban nagyon nagy szükségünk lesz.

2007. március 7-én Pécsett a Janus Pannonius utca 8. számú házon egy emléktáblát helyeztek el.

164 Horvat Adolf Oliver emlektabla

Az emléktábla

Majd utána a Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumában ünnepélyes keretek között a biológia termet „Horvát emlékszobá”-vá avatták. Ezt követően. április 12-én a Pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolában is elneveztek róla egy termet. Végül ez év június 28-án a Pécsi Tudományegyetem Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszékének herbáriuma szintén a „Horvát emlékszoba” nevet kapta. 2007. október 10-én – a Mecsek Egyesület jóvoltából – a „Vörös-hegy” egyik mészkőszikláján, fekete márványból készült emléktáblát avattak fel.

Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető

 

[1] Harcos Ottó: Nagy életek – nagy emberek – A Mecsek füvésze. = Dunántúli Napló, 1970. március 26. 6.

[2] Ezúton köszönöm a szakmai leírás megosztását Puppi Natasa egyházmegyei építésznek.

[3] Köszönöm kolléganőmnek, Puppi Natasa egyházmegyei építésznek a műemlékvédelmi munkálatok leírásának megküldését..

[4] A teljes életrajzi írás megjelent: Kevey Balázs – Szabó László Gy.: In memoriam Horvát Adolf Olivér (1907–2006) = Kitaibel, 2008/1. 5–16. = https://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol131_p5-16.pdf [2021.10.11.]

Szentmise közvetítések banner v2

 

LD honlap logó Telefon

2021 december
H K Sz Cs P Szo V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Közelgő események

Pécsi Advent:
-
2021. 12. 06. - 2021. 12. 19.
Roráté szentmise:
Pécsi Székesegyház -
2021. 12. 06. -
Punya, egy falat kenyér c. kiállítás:
Pécs, Dóm Kőtár -
2021. 12. 06. - 2022. 01. 06.
Roráté szentmise:
Pécsi Székesegyház -
2021. 12. 07. -
Roráté szentmise:
Pécsi Székesegyház -
2021. 12. 08. -

partnerek Báta

partnerek Máriagyűd

pem nek

partnerek Napi evangélium

partnerek kórházlelkészség