Szent Mór püspöknek, a Pécsi Egyházmegye védőszentjének ünnepén, október 25-én változatos programok várták a Pécsi Székesegyházban a kicsiket és nagyokat egyaránt. Bíró László püspök atya az ünnepi szentmisén Szent Mór püspök példájával élve rávilágított: "Erős emberekre van szükség".
Felfedezőúton Bonifáccal
Bonifácnak, a kis griffmadárnak segíthettek a gyerekek október 25-én délután a székesegyházban. Együtt keresték meg a templom rejtett zugaiban megbúvó állatokat. Az emberpróbáló feladat teljesítéséhez zseblámpákat is használhattak. Felfedezőútjuk során az altemplomtól a toronyig bejárták a székesegyházat, találós kérdéseket fejtettek meg, bárányokat számoltak, megállapították, melyik díszítmény milyen anyagból, milyen technikával készült, és megismerkedtek a bazilika különböző részeivel. A játék végén Bonifác egy-egy színezővel is megajándékozta kis segítőtársait.
Tematikus vezetés a Szent Mór-kápolnában
Szent Mór ünnepén tematikus vezetés keretében tekintettük meg a Pécsi Egyházmegye második püspökének szentelt kápolnát. Szent Mór helyi tisztelete a török hódoltság időszakában elhalványodott, amelynek felelevenítését 1843-ban Scitovszky János pécsi püspök (1838-1852) kezdeményezte. A Szentszék a kérést 1848-ban hagyta jóvá, ekkor változott Szent Mórra a pécsi székesegyház délkeleti kápolnájának patrocíniuma. A székesegyház neoromán átépítését (1882-1891) követően a kápolnát Székely Bertalan festette ki. A vezetés során a történetiséget szem előtt tartó, ragyogó színekben pompázó dekoratív falképeken keresztül elevenedett meg a 11. századi magyar egyház és Szent Mór, a Pécsi Egyházmegye társvédőszentjének története.
Ünnepi szentmise
Az ünnepi szentmise elején Felföldi László megyéspüspök köszöntötte a híveket, a főtisztelendő atyákat és Bíró László püspök atyát, aki az ünnepi szertartás során a szentírási szakaszok mellett igazán bensőséges és előremutató szavakkal méltatta a székesegyházi Szent Mór-kápolna Székely Bertalan festményeit.
Felföldi László püspök atya az ünnep lényegét bevezetőjében így foglalta össze:
Szent Mór egy nagyon nehéz és zavaros időben élte küldetését, szolgálta hazánkat, szolgálta az egyházat. Most különösen szükségünk van rá, hogy a sötét világban, mint Ő, keressük a világosságot, Krisztus világosságát. A békétlen szívek közt mégis békés szívvel tudjunk járni, és utat, Krisztus útját tudjuk mutatni embernek, családnak, a keresztény közösségnek, a nemzetnek.
Bíró László püspök atya homíliáját személyes emlékekkel kezdte, felelevenítve a 28 évvel korábbi utolsó Szent Mór miséjét a Pécsi Székesegyházban, amikor még csak élesztgetni kezdték Szent Mór püspök tiszteletét, és elismerően szólt arról, hogy az egyházmegye azóta folyamatosan ünnepli társvédőszentjét.
Jeremiás volt az a próféta, aki teljes ívében élhette Jeruzsálem meglétét és pusztulását. A rabságban ő látta meg egyedül álmában maga előtt a templom és Izrael helyreállítását. Senki nem hitt neki - emelte ki Bíró László. Most mi, ha nem is látjuk ezt minden egyes baranyai faluban, mégis hiszünk az újjáéledésükben. Szent Pál is figyelmeztet, hogy mindenkinek, hívőnek és papnak is bele kell adnia a karizmáját és ott ahol van, tennie azért, hogy az Egyház élő maradjon. Az evangélium Jézusról és az úton lévő egyház kapcsolatáról szól, Jézus hozzánk intézett küldéséről, hogy szolgáljuk Isten országát. Szent Mór, első magyar püspökünk ugyanezt mozdította elő.
Székely Bertalan első festménye, amiről Bíró László püspök atya beszélt, Szent Imre hét csókja volt. István király fiával, Imrével ellátogatnak Pannonhalmára, a Szent Márton kolostorba. István fiát küldte előre, hogy a királyt fogadják. Imre a Szentlélektől eltelve különböző számú csókkal illette a királyi küldöttség elé vonuló szerzeteseket, erényeik szerint. A legtöbb csókot Mór kapta. Hétszer csókolta meg, ő volt a legerényesebb a kolostorban. Nem szimpátia alapján illette különböző csókkal a szerzeteseket. Imre is a Szentlélek irányítása alatt álló ember volt. Ez a két ember találkozik össze az ölelésben. Ferenc pápa, amikor szól a mostani szinódusról, azt mondja, a szinódus főszereplője a Szentlélek.
„Tőlünk függ, hogy mennyire vagyunk nyitottak Isten irányítására, mennyire használjuk fel a Lélek adományait, mennyire figyelünk oda a Lélek vezetésére.” Bíró László felhívta a figyelmet Mór leeresztett kezére, arra, hogy nem viszonozza Imre herceg ölelését, a kitüntető köszöntést alázattal fogadja.
A Szent Mór jámborságára kíváncsi István király visszamegy az imádkozó szerzetesekhez, akik Szent Mór kivételével mind imádáságukat félbeszakítva köszöntik az előkelő vendéget. Mór tovább imádkozik. Erről szól a következő kép, amikor hajnalban a király hívatja Szent Mórt és kérdőre vonja őt, miért nem tisztelte meg királyát. Mór nem védekezik, összekulcsolt kézzel, fegyelmezetten áll meg a király előtt. A jogtalan dorgálás nem töri össze, a kitüntetett figyelem sem változtatja meg. Erős marad. Mi is nagy kihívások előtt állunk. Most erős emberekre van szükség.
Bíró László emlékeztetett, hogy a Ferenc pápa gyakran beszél a közösségről (koinónia), a szinódus első feladatáról: a közösséget két irányból megélni, Isten felé és egymás felé. Az a hivatásunk, hogy szilárd közösséget alkossunk, egymást erősítsük, hogy szembe tudjunk nézni a kihívásokkal, ahogy Mór tette.
A következő festmények is erről szólnak: Szent Mór életének eseményeiről. Ahogy Felföldi László megyéspüspök is kiemelte, Szent Mór mozgalmas időszakban volt püspök. Például, amikor Mór püspök küzd azért, hogy a hercegek közt béke legyen, végül meg is ünneplik a kibékülést. Ezután viszont leég a Székesegyház, Mór fáradozik újjáépítéséért, felszenteli azt. Ezek a pillanatok Mór életéből azt a szinódusi gondolatot juttathatják eszünkbe, hogy keresztény egyházunk közösség és küldetés. Mór mindent felvállal, amit az akkori kor, a történelem elébe küld. Végrehajtja a küldetést, am számára megadatik.
A Szent Mór prédikációját ábrázoló festmény az emberközeli püspökről szól. A szinódus mottója: Küldetés, közösség, részvétel. A képen családi idillt láthatunk Mór lába előtt. A másik oldalon a botra támaszkodó öregurak a szabadság hősei. Mór nem magas lóról beszél, hanem emberek közeléből.
A következő kép Mór püspök fogadását ábrázolja. A nép meghatódottan köszönti. Ez Mór, teszi hozzá püspök atya, aki részt vesz hívei életében. Igyekszik emberközeli ember lenni, a találkozások püspöke.
A feladatunk az - emelte ki Bíró László püspök -, hogy találkozzunk, és hallgassuk meg egymást. A szinódus és Mór alakja valóságosan találkozik, ezer évvel korábban megjeleníti a szinódusi eszményt, a szinódusi egyházat, amit Ferenc pápa is szeretne látni. Püspök atya mindenkit biztatott, hogy szeressük első magyar püspökünket, gondolkozzunk róla és legyünk követői.
Fotók:
Pécsi Egyházmegye
Hegyi László
