Advent második hetének keddjén, Szent Ambrus püspök liturgikus emléknapján Berecz Tibor ifjúsági referens mutatott be hajnali szentmisét a Pécsi Székesegyházban.
A roráté szentmise homíliáját teljes egészében közöljük:
Krisztusban kedves Testvéreim!
Szeretettel köszöntök mindenkit! A mai napon a Szeretethimnusz két szava a témánk: a szeretet türelmes, a szeretet jóságos. Három dolgot szeretnék a szívetekbe, az Önök szívébe helyezni a türelemmel kapcsolatban.
Az első a várakozás. Ez a várakozás sokszor nagyon jó: készülünk rá, izgulunk, örülünk. Várunk és vágyunk. A vágy, amely alakít és éltet bennünket. A reménység, amely összeköt bennünket azzal, amit várunk. Az igazán nemes vágyak az idő előrehaladtával csak növekszenek, letisztulnak. És ezzel együtt más vágyak, melyek eltéríteni próbálnának bennünket, az egyik pillanatban hevesek, aztán eltűnnek. Loyolai Szent Ignác a Zarándok c. művében is beszél erről: lelkét a lovagregények olvasása felpezsdítette, Jézusról és a szentekről való olvasmányainak hatására viszont tartós béke költözött a szívébe. Manapság a papok között gyakori, hogy akár tíz-húsz évet is éltek szentelésük előtt más életállapotban, töltöttek más munkában, de házasságot nem kötöttek. Ez idő alatt vált számukra nyilvánvalóvá papi hivatásuk. A várakozásban tehát van egy ilyen letisztulás.
A második gondolat, mely a türelemhez kapcsolódik, a szenvedés. A türelem szenvedés is, főleg manapság, amikor hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy minden azonnal megkapható. A türelemmel azt vállaljuk, hogy tehetetlenek vagyunk, hogy nem mi tartjuk a kezünkben a dolgokat. Nem tudjuk, mikor következik be egy esemény, fennáll egy bizonytalanság. Ha mi erősek vagyunk és közbeavatkoznánk, akkor a türelem egy vállalt tehetetlenséget jelent, s ezt még nagyobb szenvedés elfogadni. De esélyt adunk ilyenkor arra, hogy a másik ember változzon, hogy a Jóisten cselekedjen.
A harmadik gondolat, ami a türelemhez kapcsolódhat számunkra, s szintén erőt adhat, az a személy, akivel szemben állunk. Ha csak dolgokról, eseményekről lenne szó, könnyebb lenne azt mondani, hogy akkor ne várakozzunk. De amikor ott áll előttem egy másik ember, akivel türelmesnek kell lennem, vagy a Jóisten kedvéért várok, és nem cselekszem, akkor ebből erőt meríthetek. A türelem az irgalommal is karöltve jár. Ahogy Máté evangéliumának 18. fejezetében a gonosz szolga azt mondja, hogy „Kérlek, légy türelemmel irántam, mindent megfizetek neked.” Tehát a másik ember vagy az Isten kedvéért tudunk türelmesek lenni. Ez adhat értelmet a várakozásnak.
Advent a várakozás ideje. Növelje bennünk az Isten a jó vágyakat, tisztítsa le azokat! Ámen.
A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának kórusa
Fotó: Hegyi László