Advent negyedik hetének szerdáján Máger Róbert püspöki irodaigazgató mutatott be hajnali szentmisét a Pécsi Székesegyházban.
A roráté szentmise homíliáját teljes egészében közöljük:
Krisztusban kedves Testvéreim!
Ferenc pápa A szeretet öröme kezdetű apostoli buzdításának gondolatmenetében a mai reggelen a megmutatkozó és növekvő szeretetről szeretnék néhány szót szólni.
A szeretet két alapvető tulajdonságáról van itt szó. A szeretet állandóan láthatóvá, tapasztalhatóvá akar válni, és a szeretet mindig növekedni akar. Az igazi szeretetet ugyanis nem lehet elrejteni, az átragyog az emberen, kinyilvánul szavainkban, cselekedeteinkben. Valljuk be, az ember vágyik is erre. Igényeljük a kedvességet szavakban, gesztusokban. Óriási erővel bír, ha meg tudom mutatni szívem szeretetét. Mennyivel más lenne családjaink élete, ha még nyíltabban ki tudnánk mutatni egymás iránti szeretetünket. Hiszen végső soron a család az a hely, ahol önmagam lehetek, ahol nem kell álarcot fölvennem, szerepet játszanom. Nem kell attól tartanom, hogy ha önmagamat adom, akkor nem fognak szeretni. Minden emberi kapcsolatban, de leginkább a házasságban és a családban kell a szeretetet kifejező gesztusokat egyre jobban, egyre gyakrabban, egyre őszintébben gyakorolni és ápolni.
A Szentatya három szót ajánl a figyelmünkbe, amit gyakorta kellene használnunk otthonainkban: a kérem, a köszönöm és a bocsánat. A kérem, szóval tiszteletet fejezünk ki, nem leszünk tolakodóak a családi életben. Ha gyakran használjuk ezt a kifejezést, akkor elkerüljük azt, hogy erőszakosak legyünk. A köszönöm szóval a hálás lelkületet ápoljuk magunkban, megtanuljuk értékelni a másikat. Emberi kapcsolataink csodálatos mélységét tárja fel, amikor rádöbbenek arra, hogy a másik ember jelenléte ajándék az én számomra. Napról napra fel kell fedeznünk a másik ember lényének a gazdagságát, és meg kell azt köszönni. Ez a fajta szemlélet távolt tart minket az önzőségtől. Ahhoz ugyanis, hogy észrevegyem a másik természetének ajándék voltát, ki kell lépnem önmagamból. Végül a harmadik dolog a bocsánatkérés. Annak beismerése mások előtt, hogy nem vagyok tökéletes, hogy szavaimmal, cselekedeteimmel mennyiszer megbántom a másikat. Ha megtanulok őszintén és gyakran bocsánatot kérni, az mérhetetlen békességet és örömet ad a szívünknek. De nemcsak nekünk, hanem egész környezetünknek, családunknak. Ez a magatartás ugyanis felszabadít attól a tudattól, hogy mindig mindent tökéletesen kell csinálnom, tökéletesnek kell mutatkoznom.
Ferenc pápa szerint a kellő pillanatban kimondott megfelelő szavak napról napra oltalmazzák és táplálják a szeretetet. A szeretetet ugyanis táplálni kell, hogy növekedjen. A házasságban, a családban különös módon is igaz ez. Óriási távlatok vannak a szeretet növekedésében. Nem kell attól tartanunk, hogy nincs hová fejlődnünk, hiszen az Istentől nekünk ajándékozott szeretet végtelen. Mindig tudunk jobban szeretni annál, mint ahogy éppen most tesszük. Aquinói Szent Tamás mondja: „A szeretet növekedésének természetéből fakadóan nincs határa, mert részesedés a végtelen szeretetből, aki a Szentlélek. De alanya részéről sem korlátozható, mert a szeretet növekedésével együtt növekszik a további növekedés képessége.” A szeretet természetéből fakadóan növekedni akar bennünk és embertársainkban. A szeretetet nem úgy növelhetjük, hogy beszélünk róla, hanem ha megvalósítjuk, megéljük a mindennapjainkban. A szeretet lényegéből fakadóan nem statikus valóság, hanem mindig több akar lenni. Növekedni akar, mert ha nem növekedik, akkor veszélybe sodródik.
Szent Pál apostol mondja: „A testvéri szeretetről nem szükséges írnom, csak arra kérünk titeket, testvérek, hogy gyarapodjatok is benne!” Gyarapodni, növekedni a szeretetben, ez a mi feladatunk. Ez végsősoron a mindennapok küzdelmei között valósul meg. Nem szabad idealizálnunk a családi szeretetet. Nincsenek tökéletes házasságok, családok, melyeket a filmekben és a reklámokban látunk. A szeretetben való növekedés naponta kihívások elé állít bennünket. Be kell ismernünk gyengeségünket, tökéletlenségünket, s meg kell hallanunk az Istennek a növekedésre szóló felhívását. Szüntelenül arra szólít bennünket, hogy érleljük magunkban a szeretetet, és ápoljuk egymás között az egységet, bármi is történjék velünk a mindennapokban. Ámen.
Fotó: Hegyi László
