Az Ökumenikus imahét ötödik napján, 2022. január 20-án, Pécsett a Baptista imaházban gyűltek össze a hívek közösen imádkozni, ahol Macher Tivadar baptista lelkész volt a házigazda. Az igehirdetést Zajácz Gábor görögkatolikus parókus tartotta.
Macher Tivadar baptista lelkész az istentiszteletet megnyitó imádságot követően köszöntötte az egybegyűlteket, külön a lelkipásztori szolgálatban osztozókat, Kisóvári-Németh Norbert és Márta református lelkészeket, Trási Edina evnagélikus kórházlelkészt, Zajácz Gábor görögökatolikus parókust, Lettner Gábor pünkösid lekészt és Nagy Zotlán Csaba református lelkészt. Macher Tivadar Izrael pusztai vándorlásának példáját hozva buzdított a megkezdett út közös folytatására, amelyre valamennyien ráléptünk, amikor elfogadtuk Istennek, Jézusnak jelenlétét, amikor a vele való találkozás átformált bennünket. Nem vagyunk egyedül.
A Baptista imaház kórusa négyszólamú énekszolgálatával tette még szebbé az imaalkalmat.
Zajácz Gábor görögkatolikus parókus a Közel-Keleti Egyházak Tanácsa által a hét témájául választott napkeleti bölcsek történetéből (Mt 2,1-12) kiindulva fejtette ki igehirdetését. "Ez az evangéliumi szakasz visszahelyez bennünket egy olyan időszakba, amit nemrég már átéltünk, amit karácsonynak hívunk" - indította gondolatait Zajácz Gábor. A témaválasztás azt célozza, hogy Jézus Krisztus megtestesülése erőt adjon számunkra. Az evnagéliumi szöveg a csillagról szól legfőképp. De mi is egy csillag? A világ létrejöttével kapcsolatban sokféle elképzelés látott napvilágot a történelem folyamán. Ezeknek a mítosoztoknak az alapgondolataival megismerkedhettünk az iskolában. A görögöknek, rómaiaknak, a finneknek megvolt a maguk elképzelése a csillagok és a Föld keletkezéséről. Ahogy aztán a történelem előrehaladtával bővültek az ismerteink, kiedrítettük, hogy a csillagok tulajdonképpen olyanok, mint a Nap, csak sokkal messzebb vannak, ezért tűnnek picinek. A csillagok szépsége a költőket is gyakran megihlette. Az útonlevőknek gyakran tájékozódási pontul szolgálnak a csillagok, vannak akik alakzatokba rendezik egyes csoportjaikat. Az emberek mindig igyekeztek megfejteni a csillagok misztériumát, üzenetet kilvasni belőlük. A betlehemi csillag bölcseket vezetett az újszülött Megváltóhoz. A bölcsek képesek voltak az éjszakai, rejtelmekkel teli ég vizsgálatából, a csillagokból kiolvasni, hogy mit kell tenniük, milyen úton, merre kell elindulniuk, hogy megtalálják az újszülött királyt. Ugyanezt Heródes a kinyilatkoztatott Írásokból nem volt képes megfejteni. Az ember mindig értelmet keres. A bölcsekhez hasonlóan nekünk meg kell tsalálnunk annak a csillagnak az értelmét, ami előttünk jár, amit az Isten útbaigazításunkra küld.Sem Mózes, sem Illés nem láthatta meg szemtől szembe az Istent. Jézusban az Isten ugyanolyan emberré vált, mint mi vagyunk: ugyanúgy megszületett, felnőtt, szenvedett és meghalt. Jézusban, azt mondhatnánk, az Isten Naphoz hasonlítható, vakító ragyogása a mi szemünk számára is befogadható enyhébb világosságá válik. Ő az a világosság, amely csillagként utat mutat, akit követnünk kell, aki boldogságra tanít bennünket.
Fotó: Hegyi László
Pécsi Egyházmegye