A nőnap alkalmából női szenteket bemutató sorozatunkban idén Szent Borbálával ismerkedhetnek meg olvasóink. A katolikus egyház december 4-én ünnepli Borbálát, akit nagy tisztelet övezett a középkortól kezdődően, és népszerűségéből az újkorban sem veszített. Szent Borbála a négy fő szűz egyike (Virgines Capitales) Szent Dorottya, Szent Margit és Szent Katalin mellett, aki 306 körül Nikomédiában (ma Kis-Ázsia, Törökország) halt vértanúhalált.
A nőnap alkalmából női szenteket bemutató sorozatunkban idén Szent Borbálával ismerkedhetnek meg olvasóink. A katolikus egyház december 4-én ünnepli Borbálát, akit nagy tisztelet övezett a középkortól kezdődően, és népszerűségéből az újkorban sem veszített. Szent Borbála a négy fő szűz egyike (Virgines Capitales) Szent Dorottya, Szent Margit és Szent Katalin mellett, aki 306 körül Nikomédiában (ma Kis-Ázsia, Törökország) halt vértanúhalált.
Borbála nevének görög változata a Barbara, a barbár szó nőnemű alakja. A világegyház e néven ismeri őt. Szent Borbála vagy Barbara pogány családban született valamikor a 3. század folyamán. Kereskedő apja hosszú útjai alatt lányát toronyba zárva tartotta, hogy megóvja őt. Borbála keresztény hitre térését azonban így sem tudta megakadályozni. Ennek egyik jele az volt, amikor Borbála a kétablakos lakótornyán egy harmadik nyílást vágatott, amellyel a Szentháromság tanának elfogadására utalt. Továbbá, az atyja által épített fürdőben ledöntötte az ott elhelyezett pogány bálványszobrot. Amikor mindez kitudódott, apja nagy haragra gerjedt. Borbála csodálatos módon el tudott menekülni otthonról, de a pusztában fölismerte őt egy pásztor, aki hazavitte. Apja ezután megkínozta, majd átadta a város bírájának, más legendák szerint magának a császárnak, aki különféle módokon tovább bántalmazta, megszégyenítette a fiatal lányt. Így például meztelenül pellengére állította, és hogy szégyenben ne maradjon, Borbála imái meghallgatásra találtak: olyan köd támadt, amely megvédte őt a város lakóinak szeme elől. Végül fejvesztésre ítélték, amelyet az apja saját kezével hajtott végre.
A pécsi székesegyház szentélyének mennyezetén látható Szent Borbála/Barbara félalakos freskója. A szép arcú, hosszú szőke hajú szent fehér ruháját elől díszes boglár fogja össze. Derekát és karjait barna bélésű kék drapéria fedi. Bal kezében kerek tornyot, míg jobbjában a vértanúság jelképét, a pálmaágat tartja. Fejét rózsakoszorú övezi, amelyet Borbála legendája szerint maga Krisztus készített a Paradicsom virágaiból. Krisztus helyezte a virágkoszorút a megkínzott lány fejére, akinek ezt követően begyógyultak sebei.
A pécsi püspöki palota első emeleti sarokszalonjában látható az a nagyméretű Szent Borbála festmény, amely a velencei Santa Maria Formosa-templom egyik oltárképének másolata. Az eredeti mű Palma Vecchio (1480-1528) reneszánsz festőművész alkotása, amely 1524-25 körül készült. Borbála alakja szinte teljes egészében kitölti a félköríves festményt. Borbála mögött egy toronyépület részlete látható. Kezében – a székesegyház freskóábrázolásához hasonlóan – szintén pálmaágat tart. Fejét korona ékesíti. A Szent Borbála lábainál található ágyú az oltár megrendelőjére utal, a velencei tüzérek konfraternitására. Miután Borbálát apja megölte, a hazafelé vezető úton villám csapott belé és szörnyethalt. Legendájának e részlete miatt lett Borbála a villámcsapások elleni védőszentté. Emiatt választották a harangkészítők is védőszentjükké, hiszen Borbála nevét, olykor alakját is megjelenítették a viharokat jelző harangokon. A puskapor felfedezését követően az emberek az ágyúk és puskák működését tűzzel és a villámokkal hozták összefüggésbe, így lett azután a tüzérek védőszentje is.
Szent Borbála barokk kori ábrázolása látható a siklósi Szentháromság Plébániatemplom Tizennégy Segítőszent mellékoltárán. A Tizennégy Segítőszent megszakadó középkori kultuszát a törökök kiűzését követően a hazánkban megtelepedő német lakosság indította újra. Az oltárképet 1751-ben a siklósi ferencesek megbízásából Paulus Antonius Senser (1716-1758) pécsi festőművész készítette. A siklósi oltárképen Szent Borbála a Gyermekét ölében tartó Mária oldalán közvetlenül jelenik meg. Kezében kelyhet tart ostyával. Borbálának ez az ábrázolásmódja arra utal, hogy őt tartották a jó halál oltalmazójának is. A hívek azért imádkoztak hozzá, hogy közbenjárására az oltáriszentséggel megerősítve halhassanak meg.
Szívesen választották Szent Borbálát védőszentjüknek a kőművesek a legendájában szereplő torony miatt, ahogy a sújtólég miatt veszélyes munkát végző bányászok is. A 19. század folyamán a Mecsekben megélénkülő szénbányászat tovább erősítette e térségben Szent Borbála kultuszát. Így szaporodtak meg Szent Borbála ábrázolásának legújabb kori példái a Dél-Dunántúlon Pécsett és környékén, Pécsváradon, Komlón.
Kérdések:
- Milyen névváltozata ismert Borbálának?
- Hol halt meg Szent Borbála?
- A Pécsi Székesegyház freskóján mi övezi Szent Borbála fejét?
- Palma Vecchio Szent Borbála festménye melyik városban található?
- Pálma Vecchio festményén milyen tárgy található Szent Borbála lába alatt?
- Hogyan ábrázolja Paulus Antonius Senser Szent Borbálát a Tizennégy segítőszent című oltárképen?
- Kiknek volt a védőszentje Szent Borbála?
A kérdések a honlapra és a Pécsi Püspökség facebook oldalára naponta kerülnek fel. A megfejtéseket az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre várjuk. A nyertest március 9-én, szerdán sorsoljuk ki azon játékosok között, akik az összes kérdésre helyes választ küldtek be. A nyertest e-mailben értesítjük.
Fotók: Pécsi Egyházmegye, Kolović Svetlana
Irodalom:
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium 2. Szeged, 1998. 17-29.
Buzási Enikő: A pécsi püspökség festészeti gyűjteménye. Művek a 16-19. századból. In: Művészettörténeti Értesítő 65 (1), Budapest, 2019. 43-98.
Diós István: Szentek élete. Forrás: https://archiv.katolikus.hu/szentek/1204-235.html (A letöltés dátuma: 2022. február 28.)
Mirjana Repanić-Braun–Korhecz Papp Zsuzsanna: Paulus Antonius Senser (1716-1758). Szabadka, 2020.
