Magyarország sajátos utat követ a cigányság integrálódásának elősegítésében, amely nem másol egyetlen, külföldön már kialakított példát sem. A kérdéskör múltjára, jelenére és a jövőjére vonatkozó terveknek adta foglalatát a 2022. március 23-án Nagyharsányban megtartott konferencia, melynek felekezeti előadói között hallhattuk Felföldi László pécsi megyéspüspök és Balog Zoltán református püspök gondolatait is.
A Kereszténység, esélyteremtés, a cigányság felzárkózása címmel megrendezett konferenciát megnyitó imádságot és köszöntő gondolatait Szabó Róbert drávaszabolcsi református lelkipásztor az irgalmas szamaritánus történetére (Lk 10,25-37) alapozta. A történetben a Jerikóba, a pálmafák városába vezető út a jólét és gazdagság felé való törekvés jelképe. A vagyonosodás, önmagunk megvalósítása könnyen elvonja figyelmünket felebarátainkról. Annak van igazán nagy szüksége segítségre, akinek már szólni, kérni sincs ereje. A lelkipásztor kiemelte, hogy az irgalmas szamaritánus átvállalta bajba jutott felebarátja gondozásának minden költségét, de nem pénzt adott neki, hanem más utat választott. Nem vitte el egészen az úticéljáig, hanem a gyógyulás lehetőségének helyszínéig vitte magával.
Dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselő, a Pécsi Református Kollégium Igazgatótanácsának elnöke emlékeztette a jelenlevőket arra, hogy a régmúlthoz képest mennyire lecsökkent hazánkban az egyházi intézmények aránya, aminek részleges visszaállítása is rengeteg odafigyelést, szakmai és anyagi áldozatot igényel. Amikor 1948-ban, Rákosi Mátyás, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökének idején az ezerhatvanöt református iskolát egyetlenegy (a debreceni) kivételével államosították, nem mellékesen a több, mint háromezer katolikus intézménnyel együtt, az esélyteremtés lehetőségét szüntették meg. Addig ezek az iskolák biztosították a Nagyharsányhoz hasonló kistérségekben, hogy kiművelt emberfők nevelkedjenek. Csak Baranya megyében 101 református templom található, ami nagyjából 101 református iskola működését jelentette. Mára összesen öt református általános iskolát találunk, köztük a konferencia helyszíneként szolgáló nagyharsányit. Az egyházi oktatási intézményekben az esélyteremtés keresztény attitűdöt kapott – jelentette ki Dr. Hoppál Péter. Ezekben az intézményekben a római levélből (Róm 15,7) ismert „befogadás” valósul meg. Az országgyűlési képviselő köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik munkájukkal ezt a szolgálatot segítik.
A Baranya Megyei Közgyűlés részéről Dr. Őri László elnök köszöntötte az egybegyűlteket. Akkor beszélhetünk egy test esetében egészségről, ha minden testrész rendeltetésszerűen működik - fejtette ki. A magyarországi cigányság felzárkózásának kérdését is csak a magyar társadalom egészének összefüggésében lehet helyesen értelmezni. Ennek a problémakörnek a napirenden tartása közérdek. A téma aktualitását és fontosságát jelzi Balog Zoltán református, és Felföldi László katolikus püspökök személyes jelenléte a konfenecián - emelte ki a politikus. Aki a társadalomban nem tud segíteni magán bármi okból, annak segíteni kell, adott esetben ez az állami segítségnyújtás szükségességét is jelent. Baranya megye közgyűlése készen áll arra, hogy támogassa ennek a ma még lemaradt térségnek a felzárkózását, ahol cigányok és magyarok élnek együtt nehéz körülmények között, hogy ne csak financiálisan, hanem lelkileg, mentálisan is segítséget kapjanak az itt élők - tájékoztatott Dr. Őry László.
Bereczky Ildikó református lelkész örömét fejezte ki, hogy a cigányság felzárkózásáról szóló konferenciát két különböző felekezethez tartozó püspök is megtisztelte személyes jelenlétével, ami újabb jele a „felekezeti kontinensek” egymáshoz való közeledésének. Meglátása szerint az irgalmas szamaritánus és a megvert utas, felebarát egyaránt Jézust jelképezi más-más szempontból.
Felföldi László pécsi megyéspüspök az idézett evangéliumi szakaszra visszautalva kijelentette: „Mindnyájan úton vagyunk, és egyre többen vannak kifosztva az út szélén.” Talán magunk is ki lettünk fosztva álmaink útján, de nem szabad, hogy ez megakadályozzon minket abban, hogy észrevegyük a felebarátunk szenvedését, és miután saját sebeinket gyorsan elláttuk, az övének a bekötözésére összpontosítsunk. Sólya Miklós görögkatolikus parókus, aki papi életét a cigányság szolgálatának szentelte, írja egy helyen, hogy a cigányoknak, de itt tágabb értelemben az elesetteket is érthetjük, a segítségnyújtás első lépéseként az emberi méltóságukat kell visszaadni. Az emberi méltóság a létünkhöz kapcsolódik, nem a tulajdonunkhoz, kapcsolatainkhoz, viselkedésünkhöz. Aki figyelmesen hallgatja az Istent, annak kinyilvánítja konkrét, személyreszóló akaratát. Ezt nevezi Szent II. János Pál pápa személyes küldetésnek: „Az Úr engem hív, és engem küld munkásként az ő szőlőskertjébe. Engem hív és engem küld, hogy országának eljöveteléért a történelemben dolgozzam”. A Bibliának, a zsidó népnek a legfontosabb imája a „Halld, Izrael…”. Meghallani, amit mond, amit akar. Isten ma is ugyanúgy szereti ezt a világot, ugyanúgy szereti a legnyomorultabb sorsú cigányt, mint engem. Ugyanolyan fontos ő is, mint én. Ahhoz, hogy segíteni tudjak, Istent kell meghallanom. Senki mást, de Őt nagyon. Utána egymást, utána pedig azokat, akikhez közeledünk. Akkor talán egy kicsit jobban halljuk majd magunkat is, és megtaláljuk a talán nehéz, embert próbáló, de történelemnek ezen a pontján ránk bízott feladatunkat és küldetésünket.
Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Magyar Református Egyház lelkészi elnöke a szolgálat fogalmának kiindulópontját tisztázta. Aki komolyan veszi az igehirdetést és a szakmai munkáját, tudja, hogy egyik a másik nélkül nem áll meg, mindkettőre párhuzamosan szükség van. A segítségnyújtáshoz természetesen ott kell lennie a jelentős anyagi eszközöknek, a szakmai felkészültségnek, de mindez a lelki, mentális megalapozás nélkül, amit sokkal nehezebb láthatóvá tenni, nem hoz igazi eredményt. A segítő munka kiindulópontja a szeretet. A kormányzat tíz évvel ezelőtt új alapokra helyezte a roma felzárkózás kérdéskörét - folytatta Balog Zoltán - és mára olyan eredményekről is beszámolhatunk, amik számszerűen is mérhetőek, például a foglalkoztatásban. Nem mindig könnyű megértetni a döntéshozókkal, hogy közös érdekünk a leszakadó rétegeknek segítséget nyújtani. Motivációként az érdek – te is rajta vesztesz, ha nem segítesz – kevés lesz. A szeretet az egyetlen közös, hosszútávú alap, mert mindannyian Isten teremtményei vagyunk. Ezt a munkát akkor is folytatni kell, ha olyan váratlan próbetételekkel szembesülünk is, mint a járvány vagy a háború. Nem véltelenül került a „felzárkózás” szó a „felzárkóztatás” helyett a konferencia címébe. Azt a szemléletváltást hivatott tükrözni, hogy mindenkinek felelőssége van saját sorsának alakításában. Hasonlóképpen módosult az esélyek megközelítésének fogalma is. Nem esélyegyenlőségről beszélünk, mert az nem létezik, hanem esélyteremtésről. Nem lehet ugyanazokat az esélyeket biztosítani a nagyon eltérő körülmények között élők embertársainknak, de megtehetjük, hogy a nehéz sorsúaknak olyan lehetőségeket hozunk létre, amik növelik esélyeiket, hogy felemelkedjenek, jobb helyzetbe kerüljenek. Pontszerű akciókban, egyes események szervezésében jók vagyunk, de a rendszer, ami összefogja az erőfeszítéseinket, még nincs kész. Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy a roma szakkollégiumok rendszerének kialakítása az első, hivatalos, felhatalmazott együttműködés Magyarországon a felekezetek között.
Sztojka Attila kormánybiztos bemutatta a cigánysággal kapcsolatot kormányzati intézkedések hátterét, vázolta az ide vonatkozó kérdéseket. A 2010-es évet a cigányügyi reformáció kezdőpontjának nevezte. Innentől más szemlélettel tekintenek a lehetséges megoldásokra, komplex, rendszerszintű változtatásokat eszközöltek. Az esélyteremtés érdekében arra összpontosítanak, hogy piacképes tudást adjanak át a cigányságnak, aminek birtokában ténylegesen bekapcsolódhatnak a munka világába, ne csupán bizonyítvány-, illetve tanúsítványosztás legyen az eredménye a tanfolyamoknak. A kormánybiztos hangsúlyozta, kimutathatóan megnőtt a cigány lakosság körében is azoknak a száma, akik dolgoznak, akik pedig dolgoznak, azok ki tudják fizetni rezsijüket, esetleges egyéb adósságaikat, ami jelentős előrelépést jelent.
Dr. Orsós Anna egyetemi docens, a PTE BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének munkatársa elmondta, milyen életvitellel, életkörülményekkel, mentalitásbeli sajátosságokkal, nehézségekkel kell tisztában lenni, ha a cigányok tanulásban való felzárkózásáról gondolkodunk. AZ intézméyn egy korábbi hallgatóját is megszólaltatta azzal kapcsolatban, hogyan segítik az egyetemi diplomával rendelkező cigányok a többieket, akik tanulásra adják fejüket.
A délután folyamán Lankó József alsószentmártoni plébános, Ignácz Andrea, a Református Szeretetszolgálat sellyei Tanoda és Gyerekháza vezetője, Hoffmanné Toldi Ildikó, a Keret Alkotó Csoport képviselője, továbbá Labada Lilla, a Khe Tanoda vezetője, valamint Király Péter igazgató, a Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola és Óvoda, valamint Pintérné Lázok Orsolya igazgató, a házigazda Pécsi Református Kollégium Nagyharsányi Általános Iskolája részéről a gyakorlatban is bemutatották a jelenlevők számára a cigányság felzárkóztatásának és az esélyegyenlőség kialakításának lehetőségeit.
A konferenciát a Pécsi Református Kollégium Nagyharsányi Általános Iskolája tehetséges tanulóinak zenei darabjai foglalták hangulatos keretbe.
Fotó: Hegyi László
Pécsi Egyházmegye