A Havas Boldogasszony-templom idén ünnepli felszentelésének 325. évfordulóját. A jeles évforduló alkalmából, az augusztus 4-7. között tartandó Havas Boldogasszony-búcsúra jelent meg az 1697-ben, a pestis járvány után fogadalomból épített kápolna új kutatásokkal kiegészített történeti kiadványa és egy búcsús énekeket tartalmazó jubileumi énekeskönyv. A kiadványokat a Havas Boldogasszony-templomban lehet megvásárolni.
A Havas Boldogasszony-templom a Mecsek kimagasló pontjára való építésének következtében Pécs egyik látványos épülete. Fehér színével, bordó kupolás tornyával messziről kitűnik az őt körülvevő, házakkal tarkított, zöld hegyoldalból. Ahogy Haas Mihály pécsi plébános, helytörténész a 19. század közepén megfogalmazta: „Micsoda szent épület az, mely a város szent bortermő hegyeinek legszebbikén, mintegy őrt áll, és messze tekint az alanta elterülő tájra?”
A 325 éves kegyhelyet évről évre a Szűz Máriát tisztelő zarándokok és búcsúsok százai keresik fel, különösen az augusztusi búcsún, de számos látogatója van a hétköznapokon is. A magaslaton álló templomban, Havas Boldogasszony kegyképe előtti buzgó imádságokkal és csendes elmélkedésekkel az erős hitű emberek a betegségekből való gyógyulást, a fájdalom enyhülését, valamint a bánat vigasztalását remélik.
Eme jeles évforduló kapcsán Máger Róbert templomigazgató elhatározta, hogy a Havas Boldogasszony Templomigazgatóság közreadja az 1697-ben, az elmúló pestis járvány után fogadalomból megépített kápolna új kutatásokkal kiegészített történetét. Ugyancsak évek óta gyűltek az anyagok egy új, búcsús énekeket magába foglaló énekeskönyv számára.
A szándékot tettek követték, majd lázas tavaszi munka eredményeképpen július elejére nyomdába került egy történeti kötet és egy énekes füzet.
A történeti összefoglaló (A pécsi Havas Boldogasszony-templom története (1697–2022) – 325 éves jubileumi kiadvány. Pécs, 2022) egy kiváló csapatmunka eredménye, amelyben minden szerző specifikus kutatási területében a legjobb tudását adta bele.
A levéltári-könyvtári kutatásokat és a történeti törzsszöveg megírását Dr. Schmelczer-Pohánka Éva történész, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár vezetője végezte el. Az épülettörténetet és a berendezés leírását Bodnár Boglárka művészettörténész, a Pécsi Egyházmegye muzeológusa jegyzi. Az évszázados múltra visszatekintő havihegyi búcsúk kialakulását, jellegzetességeit, a népi vallásosság gyökereit Lantosné dr. Imre Mária néprajzkutató, nyugalmazott főiskolai tanár (Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola) és főmuzeológus (Janus Pannonius Múzeum) foglalta össze. A kötetet számos, eddig ismeretlen metszet, közgyűjteményekben lapuló archív fotó, pécsi fotósok által évtizedek óta készített régi és új fénykép (Lantos Miklós, Laufer László, Loósz Róbert, Kalmár Lajos) színesíti.
Dr. Fodor Gabriella zongoraművész-karnagy, egyházzenész, a pécsi Havas Boldogasszony-templom kántora több éves gyűjtésének és előkészítő munkájának köszönhetően 15 havihegyi búcsúsének látta meg a napvilágot egy kis füzetformában (Havihegyi búcsús énekek – 325 éves jubileumi kiadvány. Pécs, 2022), hogy a búcsú zenei anyagát ezáltal is közelebb hozhassa a Havas Boldogasszonyhoz elzarándokoló hívek számára.
„Üdvözlégy, szép Szűz Mária,
Pécs városnak hű Csillaga,
Ím, a boldog Szűzanya
Áldását reánk ontja.”
Az impozáns, színes történeti könyv és a letisztult külsejű, kottákkal tarkított búcsús énekes füzetke tipográfiai szépségét a szekszárdi Schubert Grafikai Stúdió Bt. ügyvezetőjének, Schubert Péternek az áldozatos, és sokszor éjszakába nyúló munkáját dicséri. A nyomdai munkálatok szintén Szekszárdon a Páskum Nyomda Kft-ben készültek el.
A kiadványokhoz az érdeklődők a Havas Boldogasszony-templomban juthatnak hozzá.
Szöveg, fotó: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
