A pécsi Havas Boldogasszony-templom búcsús programjai között szerepelt a Pécsi Egyházmegye horvát nemzetiségű híveinek részvételével augusztus 5-én megtartott körmenet és ünnepi szentmise. Az ünnep apropóján a Szűzanya, Havas Boldogasszony tiszteletének mindennapjainkban elfoglalt helyéről kérdezte Bacsmai László plébánost, a horvát nemzetiségű hívek egyházmegyei referensét Taragyia Györgyné, a referatúra munkatársa.
- A Szűzanya, így a Havas Boldogasszony tisztelete is jelen van a horvát nemzetiségű hívek mindennapjaiban, de erősebbé válik-e ez a tisztelet a naptári emléknapok, ünnepek idején?
- Az ünnep eredete visszamegy egészen a korai kereszténység idejére, amikor Efezusban, 431-ben Máriát Istenanyának nevezték el, ennek örömére építették fel az első Mária-templomot Rómában, azon a helyen, ahol - a pápa és egy gazdag patrícius álmában kapott utasítás szerint - augusztus 5-én havat találnak. A pécsiek pedig az 1690-es pestisjárvány után hálából építették fel ezt a kis kápolnát, éppen 325 évvel ezelőtt, melynek a fehér színe emlékeztet minket a hó fehérségére, és a Szűzanya tisztaságára, és már messziről lehet látni a Mecsek oldalában ezt a gyönyörű, ékszerdobozként tündöklő kápolnát.
Ezek a hónapok Mária ünnepekben gazdagok, közülük a legnagyobb a nemsokára megünneplésre kerülő Nagyboldogasszony, de szívesen ünnepeljük Mária születésnapját, névnapját, majd a Rózsafüzér királynéját. Most, a nyár közepén, ez az ünnep figyelmeztet minket arra, hogy nemcsak testi, hanem lelki felüdülésre is szükségünk van, és a négynapos ünneplés a kápolna búcsúja kapcsán alkalmat adott a magyar és a nemzetiségi híveknek erre is.
- Augusztus elején köszöntjük a Havas Boldogasszonyt, a hónap közepén Nagyboldogasszonyt, szeptemberben a Kisboldogasszonyt, majd a Fájdalmas Szűzanyát. Ezek a jeles napok, ünnepek kihívást jelentenek a plébánosoknak, másképpen kell készülniük a szentmisék bemutatására?
- Nagyboldogasszony a legnagyobb Mária ünnepünk, Mária mennybevétele, ami parancsolt ünnep, de sajnos nem munkaszüneti nap, ezért a híveknek igyekszünk reggel, a munkakezdés előtt, és este, a munka után lehetőséget adni ennek megünneplésére. Idén a vasárnap esti mise már a Nagyboldogasszony vigíliája. Szeretem a Mária ünnepeket, hozzám közel áll a Mária-tisztelet, ezért számomra inkább örömet jelenteknek ezek az ünnepnapok. Egy kicsit megízesítik, színt adnak vallási életünknek. Ha nem lenne jelen a Mária-tisztelet a hitünkben, akkor sokkal szegényebbek és szürkébbek lennénk. Vallom azt a gondolatot, amit Pater Marcell atya mondott: Per Mariam ad Jesu! Márián keresztül Jézushoz.
- Havas Boldogasszony ünnepén a pécsi kápolnában Ön misézett a horvát ajkú híveknek, ez a nap a pécsi horvátok búcsúja volt. Mit emelne ki homíliájából?
- Az ünnep jelentőségéről beszéltem, amit a beszélgetésünk elején is elmondtam, majd felhívtam a figyelmet, hogy Mária, mint Béke Királynéja, a mai háborús időben a békére figyelmeztet minket, ehhez pedig az út, hogy mindennap, szívből és közösen imádkozzuk a rózsafüzért. Sajnos a mai családokban ez elmarad, ezért olyan sérülékenyek a családok.
Aztán megemlékeztem anyukámról, aki pont ma 4 hónapja, hogy az örök hazába költözött, ő példa számomra, hiszen minden nap elimádkozott 4 rózsafüzért, és a kórházban, ebéd után, a rózsafüzér imádság közben tette át őt a Jóisten ez egyik kezéből a másikba. Az égi édesanya, Mária mellett van a földi édesanyám, aki, bízom benne, közbenjár értem. Végül beszéltem az egységről és az összetartozásról, ha egységben vagyunk a hitünkben, nyelvünkben, akkor erősek maradunk, ezért kell azon fáradozni, hogy gyermekeinknek, unokáinknak átadjuk a hitet, anyanyelvünket és a közelgő népszámlálás előtt bátran valljuk meg, hogy katolikusok és horvátok vagyunk.
Fotó: Kollár Ákos
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
