Szent Mihály főangyalt ábrázoló szoborral gazdagodott a máriagyűdi kegyhely. A Sarlós Boldogasszony-kegytemplom Szent Mihály-kápolnájában elhelyezett kegytárgyat Ocsovai Grácián ferences szerzetes hozta ajándékul, aki a Nagyboldogasszony-ünnep alkalmából tartott főbúcsún, augusztus 14-én volt a kegyhelyen bemutatott ünnepi szentmise meghívott szónoka.
Ocsovai Grácián ferences szerzetes, zalaegerszegi plébános Keresztes Andor, a máriagyűdi kegytemplom plébánosának meghívására érkezett Márigyűdre, ahol a két napon át tartó főbúcsú első napján mutatott be szentmisét a kegyhely szabadtéri oltáránál. A szónok a személyes hangvételű szentbeszédben a Szűzanyáról, a kegyhely templomának védőszentjéről, valamint a szent őrzőangyalok szerepéről, közbenjárásáról tett személyes tanúságtételt.
A ferences szerzetes elmondta, hogy már gyemekkorában, a családjában megtapasztalta, mennyire fontos a Szűzanya segítsége és közbenjárása az életünkben. Édesanyja családi tragédiákat követően hosszú éveken át imádkozott gyermekáldásáért a Szűzanyához. A Gábor nevet pedig az angyali üdvözletet Máriának megvivő Gábriel angyal után választották számára. Szent Mihály segítőkészségét is volt alkalma megtapasztalni, mégpedig a nevét viselő templom plébánosaként.
Hangsúlyozta, a Szűzanya-tiszteletnek kiemelt helye van mindnyájunk életében. Szent István királyunk, érezvén halálának közeledtét, Nagyboldogasszony ünnepén felajánlotta országát a Szűzanyának.
Nagyboldogasszonykor azt ünnepeljük, hogy a Szűzanya földi életpályája befejezése után testével, lelkével felvétetett a mennyei dicsőségbe. Ez azt üzeni számunkra, hogy halálunk után testestül-lelkestül mi is a Jóistenhez kerülünk. Ezért fontos a lelkünk állapotára figyelni, hogy rendben legyen a lelkünk, mert amilyen lelkülettel élünk, olyan lelkülettel megyünk a túlvilágra – figyelmeztetett a szónok.
Assisi Szent Ferenc Naphimnuszából idézve kiemelte, a halál elől élő ember el nem futhat, majd hozzátette, az, hogy lelkiekben hogyan következik be a halálunk pillanata, az rajtunk múlik, de abban biztosak lehetünk, hogy a Szűzanya velünk lesz. Erről olvashatunk a fatimai Szűzanya-jelenés 3. titkában: Ajánljátok fel magatokat az én Szeplőtelen Szívemnek. Az én szívem a világ megmentője lehet!
Folyamatosan imádkozzatok a Szűzanyához és akkor meggyógyul a lelketek – figyelmeztetett Ocsovai Grácián. A Szűzanya mindig velünk van, és ahol szeretettel fordulnak hozzá és kérik őt, ott nem történik nagy baj. A Máriához intézett ima után a kellő időben mindig kapunk választ arra, hogy mit kel tenni az életünkben. Hinnünk kell Máriában és szeretni őt, bízzunk az Égi Édesanyánkban, a Szűzanyában, valamint a szent főangyalokban és őrangyalainkban – zárta elmélkedését a szónok.
A szentmise után Ocsovai Grácián megáldotta a kegyhely temploma számára ajándékozott Szent Mihály főangyalt ábrázoló szobrot, majd Keresztes Andor plébános és a hívek kíséretében helyezte el a bazilika Szent Mihály-kápolnájában.
Az olaszországi Gargano-félszigetről, Pió atya végső nyughelyének környékéről származó szobor adomány, és az ajándékozók fontosnak tartották, hogy mindig olyan helyre kerüljön, ahol a Szűzanya mellett védelmezi és óvja a híveket, ezért is kerülhetett a máriagyűdi kegyhelyre.
Szent Mihály mind a zsidó, mind pedig a keresztény hagyományban a legnagyobb az angyalok közül. A lázadó angyalok elleni harc vezére volt az égben, mely harc során a bukott angyalok letaszíttattak a mennyből. 492-ben megjelent Dél-Itáliában, Apuliában, ahol Gargano hegyén kegytemplomot építettek a tiszteletére. Ez az egyetlen, nem emberi kéz által fölszentelt kápolna, melyet mennyei bazilikának is neveznek. A hagyomány szerint 493-ban, a frissen felépült kápolna szentelésére készülő Lőrinc püspöknek megjelent Mihály angyal, és jelentette neki: ő már fölszentelte a barlangot. Az Itália déli részén található barlang számos szentet vonzott magához: imádkozott benne Svéd Szent Brigitta, Clairvaux-i Szent Bernát, Pio atya és legalább hét pápa. Assisi Szent Ferenc annyira szentnek tartotta a Gargano-hegyi barlangot, hogy önmagát nem érezte elég méltónak hozzá, hogy beléphessen.
A főangyalt jellemzően fiatal férfiként ábrázolják, általában szárnyakkal, fején diadém vagy sisak, ruházata tunika, páncél, köpeny, kezében kardot, mérleget tart, lábával eltapossa a gonoszt.
A hagyomány szerint Szent Mihály a világ végén harcolni fog minden hívő lélekért, hogy kiragadja őket a sátán hatalmából. A haldoklókat is az ő oltalmára bízzák. Mihály teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait és eszerint ítél majd az Úr üdvösségre vagy örök kárhozatra.
Fotó: Hegyi László
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
