Az egyházmegyék teremtésvédelmi munkatársai számára szervezett találkozót a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate Bizottsága október 11-én és 12-én Pécsen, a Magtár Látogatóközpontban. A rendezvényen Székely János püspököt, a Caritas in Veritate Bizottság elnökét és Bánlaki Zsanettet, a bizottság irodavezetőjét a teremtésvédelem tudatosításának és gyakorlatba való átültetésének lehetőségeiről kérdeztük. A találkozóra ellátogatott Felföldi László pécsi megyéspüspök is.
- A teremtésvédelem kérdésköre a Katolikus Egyházban Ferenc pápa Laudato Si’ enciklikájának megjelenésével került igazán a figyelem középpontjába. A pápai körlevelek sorában az is különlegessége ennek a dokumentumnak, hogy hétköznapi nyelvezetben íródott, melynek értelmezése nem feltételezi az egyházi fogalmak alapos ismeretét. A referensek találkozóján elhangzott, hogy a teremtésvédelem a Katolikus Egyházban nem egyfajta zöld mozgalom, vagy liberális kezdeményezés. Mit is jelent ez?
- Székely János: Az ökológiai katasztrófa egyre fenyegetőbb réme nagyon üdvös kijózanodás a kicsit talán nagyképű, modern ember számára, aki azt gondolja, hogy a világgal akármit megtehet, mert a szabadsága korlátlan. Esetleg a mások érdekeit, létét kell egyedül tiszteletben tartania, de ezen túlmenően a teremtett világgal, a saját életével, a testével, a családi titkaival azt tehet, amit akar. Az ökológiai katasztrófa réme arra figyelmezteti az embert, hogy vannak ennek a világnak gyönyörű, objektív törvényei, amelyek bele vannak kódolva a természetbe, a sejtjeinkbe, az atomokba, a csillagokba, a lelkünkbe. A teremtő Isten egy gyönyörű rendet, harmóniát adott ennek a világnak. Az ember ezt vagy tiszteletben tartja, vagy lassanként önmagát elpusztítja.
- Hol borult fel ez az isteni rend és harmónia?
- Az isteni rend nemcsak a biológiai élővilág rendjét szabja meg, hanem ugyanilyen és igazságos rendje lehetne a gazdasági életnek is. Lehetne igazságos rendje a vagyonelosztásnak, annak a fajta gazdasági rendszernek, amit az emberiség kialakít. Ettől is nagyon-nagyon távol vagyunk. A világunk gazdaságilag döbbenetesen igazságtalan. Nagyon kevesek kezében koncentrálódik a tőke, igen kevés helyre megy a haszon, nagyon kevés embernek és erőközpontnak a döntései határozzák meg az emberiség életét. A teremtett világ megóvásának egyik legfőbb akadálya éppen ez. De van egy ilyen objektív rendje az ember személyes életének is: a család titkának, a szerelem titkának, az életfakasztás titkának. A gyönyörű isteni harmónia nem ellenségünk. A valóság nem ellenség. A szabadság nem a valóságtól elszakadó önkény, hanem a valóságba beleírt harmóniának a kiolvasása és az e mentén való kibontakozás. Vagyis az ökológiai gondolat lényege egyáltalán nem liberális, baloldali, zöld stb., hanem lényegét tekintve pontosan azt az isteni törvényt, azt az objektív isteni rendet ragyogtatja föl, ami benne van a természeti életben, a gazdasági életben és az erkölcsi életben egyformán. Ilyen értelemben konzervatívnak lehet mondani és nagyon közel van az evangéliumi örömhírhez. Éppen ezért nagyon alkalmas arra, hogy a mai gyerekeknek, a mai fiataloknak szimpatikussá tegyük a kereszténységet általa. Ha meglátják ennek az isteni rendnek a különböző szinteken érvényesülő egységét, akkor rádöbbennek arra, hogy a teremtett világ úgy gyönyörű, ahogy az Isten megalkotta, és nem kellene tönkre tennünk. Így kellene kialakítanunk a gazdasági életet, vagy akár a személyes, családi életünket is.
- A teremtésvédelmi szemlélet tudatosításának előmozdításában van-e jellemző különbség a Katolikus Egyházon belül intézménytípusok, plébániák, oktatási intézmények esetében? Hol érzékelhető élénkebb érdeklődés az ökológiai gondolat iránt?
- SzJ: Hál’ Istennek, ennek az ügynek a fontosságát szépségét, értékét nagyon sok egyházi iskola felismerte, és valamilyen módon beépíti a tananyagba, az iskola életébe. Gondolok itt a műanyag flakonok elkerülésére, a szelektív hulladékgyűjtésre, fák ültetésére és még sorolhatnánk, tehát elkezdték ezt a gondolatot átvinni az iskola hétköznapi életébe. Nagyon szép példa erre az Egri Főegyházmegye kiterjedt iskolahálózata, de a többi egyházmegyében is elindultak az iskolák ebbe az irányba. Ez a terület az Egyházunknak az a szegmense, ahol leginkább érezzük, hogy a gondolat nyitott szívekre, nyitott fülekre talált, és a legfontosabb lépések megtétele elindult. Hasonlót szeretnénk elérni a plébániák esetében is. Van már több olyan plébánia, ami „öko” vagy teremtésvédelmi plébániaként működik. Ők különösen figyelnek ezekre a szempontokra a táborok szervezésénél, illetve minden más programjuknál. Szeretnénk elérni, hogy minden egyházmegyének legyen erre vonatkozó stratégiája, amit például épületek felújításakor, új épületek tervezésekor is figyelembe vesznek.
- A Pécsen megrendezett referensi találkozónak mi volt a célja?
- SzJ: Az egyházmegyei referenseket minden évben szeretnénk összehívni, tanulni egymástól. Célja a találkozónak, hogy az említett három szintet, iskolák, plébániák, egyházmegyék szintjét szisztematikusabban áttekintsük, és felkínáljunk egy közös javaslatcsomagot, amelynek mentén a teremtésvédelmi gondolat értékeit át tudják vinni a gyakorlatba.
- Hogyan kapcsolódik össze szervezetileg az MKPK Caritas in Veritate Bizottságsa és a teremtésvédelem?
- Bánlaki Zsanett: A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága az Egyház társadalmi tanításával 
foglalkozik. A bizottság kiemelten kezeli a kisebbségek helyzetét, a menekültek megsegítését, a társadalmi igazságosság kérdését és a teremtésvédelmet. Elsősorban koordinációs, illetve döntéselőkészítő feladatokat lát el, az egyes témákban szakemberekkel működik együtt, illetve részt vesz a püspöki kar körleveleinek előkészítésében. Ilyen volt 2019 novemberében a Megújulás a szeretetben című körlevél. Egy éve csatlakoztunk a vatikáni Laudato si’ Mozgalom munkájához, aminek online animátorképzési anyagát lefordítottuk magyarra. Teremtésvédelem témájában a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület a legfontosabb, de nem egyetlen együttműködő partnerünk, hiszen a szerzetesrendek, lelkiségi mozgalmak is sokat tesznek az ügyért (pl. Fokoláre mozgalom). A bizottság kezdeményezésére az utóbbi két évben az egyházmegyék teremtésvédelmi referenst neveztek ki, akik célzottan a teremtésvédelem ügyét hivatottak gondozni, összefogni. Ugyanúgy, ahogy más pasztorációs területek, pl. az ifjúság- és a családpasztoráció referensei is, rendszeresen találkoznak országos szinten, ez a rendezvény a teremtésvédelmi referenseknek találkozója. Az egyházmegyék, plébániák és katolikus iskolák részére szeretnénk javaslatokat megfogalmazni, tudástárat közreadni, melyek segítségével teremtéstudatosabbá tudják tenni működésüket. Az ökosuliktól eltérően mi a lelki hátteret is tudatosan szeretnénk ápolni a Laudato si’ enciklika szellemében. Képzéseket indítunk, melyekre növekvő igény mutatkozik. Az egyik kiemelt képzésünk az imént említett online Laudato si’ Animátorképzés, ami a napokban indul majd el.
- Van-e olyan jógyakorlat, amelyet meg tudnak osztani az egyházmegyék felelőseivel?
- BZs: Jellemzően azok az egyházmegyék rendelkeznek több bevált jógyakorlattal, ahol már régebb óta foglalkoznak a kérdéskörrel. Az éves referensi találkozó egyik célja az előző év értékelése mellett éppen ezeknek a megosztása. Volt, aki a gyógynövények megismertetésével kapcsolatban hozott gyermekeknek, híveknek szánt kiadványt, volt, aki közösségi komposztálók, kertek, biciklitárolók telepítéséről számolt be. Utóbbinak a kialakítása már önmagában is üzenet a munkatársak, hívek felé. Ezek a jógyakorlatok a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület tudástárába kerülnek be, melyek így hozzáférhetők és elérhetők mindenki számára.
Fotó: Hegyi László
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
