Krisztus, a mindenség királya ünnepét követően belépünk az új egyházi év karácsonyi ünnepkörébe, az adventtel kezdetét veszi a várakozás, a felkészülés a Megváltó születésének ünnepére. Ez az időszak különösen gazdag tennivalók szempontjából a hitoktatásban. Sebestyénné Nyisztor Orsolya a bonyhádi, a nagymányoki és a szászvári plébániákon szolgál hitoktatóként. Kiemelkedő katekétai szolgálatát a Pécsi Egyházmegye Dulánszky Nándor hitoktatói díjjal ismerte el 2022-ben.
Az advent az egyik legfontosabb időszak az egyházi évben egy hitoktató életében, mert a Jézus születésére való várakozás készületét közvetíti a rá bízott gyermekek számára is. Hogyan éli meg az adventi időt egy katekéta?
Az adventi időszak várakozást, csendet és készülődést jelent. Fontos átadni a gyermekeknek, hogy nemcsak a karácsonyra készülődünk, hanem Jézus születésének ünnepére vágyunk elkészülni. Örömteli szívvel, boldogan várjuk Jézust és világítunk kicsiny kis lángommal a környezetünkben azok között, akiket Isten rám bízott. Plébániánk a Szászvári Várkastélyban tartja a hagyományos adventi koszorúkészítő foglalkozást. Advent vasárnapjain a gyertyagyújtásnál a gyerekek rövid verssel, énekkel színesítik a szentmisét. Betlehemet állítunk a templom kertben és pásztorjátékot tanulunk, ahova az óvódás hittanos gyerekeket is bevonva már készül a szövegkönyv.
Személyes életében hogy merült fel a katekétai szolgálat végzésének lehetősége? Volt-e meghatározó személy, klerikus vagy világi, aki elindította ezen az úton?
Vallásos családban nőttem fel. De jó szívvel gondolok vissza az általános iskolai hittanórákra is. A györei plébánia épületében volt egy nagy hittanterem, ahol Bagi Sándor atya illetve Gibiczer Valika néni, a hitoktatónk, minden héten tartott nekünk órákat. Jó visszagondolni, hogy Vali néni orgonálni tanított néhányunkat. Felsősként mi olvashattuk fel virágvasárnap a Passiót, mi díszíthettük fel a fenyőfákat karácsonykor a templomban. Nyaranta részt vehettem Magyarhertelenden a hittantáborban. Nagyon meghatározó volt ez a néhány év. Egyrészt kapcsolatba hoztak az Istennel, másrészt nagyon sok élménnyel gazdagodtam, megtapasztaltam, milyen jó katolikus közösséghez tartozni. Érettségi után a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Karán szereztem dietetikusi diplomát és tíz évet dolgoztam Pécsett, a II. sz. Belgyógyászati Klinikán. Ez idő alatt merült fel bennem a gondolat, hogy szeretnék még egy diplomát, szeretnék gyerekekkel foglalkozni, akiket szeretnék kapcsolatba hozni az Istennel.
Táplálkozási szakemberből lett hitoktató, a Pécsi Tudományegyetem után a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola hallgatója lett.
2015-ben sikeres államvizsgát tettem a PPHF katekéta–lelkipásztori munkatárs szakán. Jelenleg a bonyhádi, a nagymányoki és a szászvári plébánián látok el szolgálatot. Három általános iskolában és egy óvodában hitoktatok. A hitoktatás mellett a györei templom sekrestyési feladataival és az ottani imacsoport vezetésével is megbíztak. Vallom, hogy keresztény életünk egyik legszebb ajándéka és egyben feladata hitünk továbbadása. Hitoktatóként az ismeretanyag átadása nagyon fontos feladatom, de hiszem, tapasztalom, hogy a minél hitelesebben megélt istenkapcsolat lehet a legjobb pedagógia, amellyel közelebb vihetem az Örömhírt a gyerekekhez és a felnőttekhez egyaránt.
Miben látja napjainkban a hitoktatás legnagyobb kihívását, feladatát?
Jelen korunk, a felgyorsult életmód komoly kihívások elé állít minket, katekétákat is. De azt tapasztalom, hogy Jézus Krisztus tanítása ma is útjelző az igaz értékeket kereső emberek számára. A gyerekeknek nagyon sok a tanítás utáni, délutáni különóra, zeneiskola, tánc, sport, a rendezvények pedig mindig szombati napokra esnek. A szülők a környező falvakból a központi, szászvári plébániára viszik gyermeküket és próbálják az iskolai órákon kívüli hitoktatást beilleszteni életükbe.
A kihívások között azért jócskán tartogat örömteli pillanatokat is a katekétai szolgálat. Az ön hitoktatói munkásságában is bizonyára van olyan emlék, amire hálatelt szívvel gondol vissza.
Meghatározó, maradandó pillanat volt, amikor egy 5. osztályos fiú odajött hozzám azzal a kéréssel, hogy ő mindenképp szeretne a Passióban szerepet vállalni, felolvasni. Odaadtam neki a szolgáló szerepét, akinek egy mondata volt: Ez az ember valóban igaz ember volt! Alig várta, hogy felolvashassa! Egy másik eset, amikor meghívtam a gyerekeket keresztútra. Első alkalommal még nagyon kérették magukat. Második alkalommal már olvasást is vállaltak a bátrabbak, a keresztet is vitték. Harmadik héten szóltak osztálytársaknak, szülőknek, nagyszülőknek, hívták őket is. De ami talán a legjobban megérint, amikor korábban az általam tanított gyerekek gimnáziumba kerülve jelentkeznek segítőnek, csoportvezetőnek a hittantáborba, vagy a szentségfelkészítő alkalmakra.
Hitoktatóként végzett szolgálata elismeréseként az idén a Pécsi Egyházmegye Dulánszky Nándor hitoktatói díját adományozták. Hogy fogadta a Dulánszky-díjat? Mi az elismerésnek az üzenete az ön számára?
Nagyon örültem a díjnak, nagyon jólesett, hogy Vida Zsolt szászvári plébános előterjesztett erre a díjra és Felföldi László püspök atya jóváhagyta a jelölésem. A Dulánszky-díj számomra visszajelzés, megerősítés, hogy a munkát, amit végzek, az jó. Másrészt, kérem a Jóisten segítségét, adjon erőt és legfőképp egészséget, hogy továbbra is ilyen szinten tudjam végezni a szolgálatot az Egyházban. Én is egy magvető vagyok, aki az igét veti. Nagyon remélem, hogy minél több lesz a jó földbe vetett mag, akik hallgatják az igét és befogadják, és az egyik harmincannyi, a másik hatvanannyi, némelyik pedig százannyi termést hoz.
Fotó: Sebestyénné Nyisztor Orsolya magánarchívum
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
