Felföldi László pécsi megyéspüspök volt a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola (PPHF) XXIII. János Szakkollégiuma által szervezett Lélekrajzok című szabadegyetemi sorozat 5. részének meghívott vendége december 7-én Pécsen, a Magtár Látogatóközpontban. A főpásztorral Tiringer Aranka, a PPHF tanszékvezető főiskolai docense beszélgetett a 2019-ben bemutatott, A két pápa című film kapcsán.
Tiringer Aranka, a rendezvény állandó házigazdája és moderátora tudományterülete a pszichológia, így a szabadegyetemi alkalmakon is a pszichológia és a teológia mezsgyéje között határokat feszegeti. A mostani beszélgetés témája nem az A két pápa című film elemzése volt; a XVI. Benedek és Ferenc emberi kapcsolatát feldolgozó alkotás és annak egy-egy kiemelt epizódja csupán alapötletet szolgáltatott a beszélgetéshez.
A film megszemélyesíti XVI. Benedeket és Ferenc pápát. XVI. Benedek Joseph Ratzinger néven született és az Egyház 2000 éves történetének 8. német származású pápája. Pápaságának időszaka 2005–2013-ig tartott, ma emeritus pápaként él közöttünk. A XVI. Benedeket követte a nála mintegy 9 évvel fiatalabb, olasz származású, argentin nemzetiségű, az első jezsuita, a VIII. század óta pedig az első, nem az európai kontinensről származó pápa, Ferenc.
A pápákról kibontakozó lélekrajzi beszélgetésben Felföldi László püspök nyitó gondolatként azt emelte ki, hogy az elmúlt időszak pápái nagyon különleges módon tették egyértelművé, hogy szolgálatuk a Szentlélek műve. Mindig olyan pápát választott a konklávé, akire az emberek nem gondoltak, akire pápaként nem számítottak, de akinek a személyes szolgálatára az adott kor kihívásai miatt nagyon nagy szükség volt. Szent XXIII. János több évnyi csendes háttérszolgálat évek után került Szent Péter székébe, és felismerve az idők jeleit elindította az Egyház megújulását. Felforgatta az egész világot, kiutat mutatott a válságban, gyógyírt adott a fájó sebekre. I. János Pál már teljesen új stílust mutatott, de hirtelen bekövetkezett halála miatt mindössze 33 napig tartott pápasága. Az általa megkezdett úton követte őt Szent II. János Pál pápa, aki Európa belső valóságát nagyon jól ismerte, és már akkor figyelmeztetett, hogy nagy baj van, eljött az ideje a józan ésszel történő gondolkodásnak. Őt követte XVI. Benedek az általa megfogalmazott világos, tiszta üzeneteivel, aki Szent Ágoston után egyike az Egyház nagy gondolkodóinak. Utat mutatott abban, hogy kell helyén kezelni a teológiát és az emberi életet. Utána érkezett meg Ferenc pápa, aki pedig mindezt a rendet töltötte meg élettel, lélekkel, közösséggel. Mindebből látható, hogy teljesen más irányultságú, stílusú, gondolkodású pápák voltak, de tökéletesen egymásra és egymásból építkeztek és mindnyájan meglepetések az Egyház életében.
A szabadegyetemi beszélgetésben szó esett az Egyház egyik legnagyobb feszültségéről, hogy miként legyen jelen a folyamatosan változó kultúrában, haladjon vele és alakuljon hozzá úgy, hogy ne az határozza meg. Ennek egyik látható képe, hogy míg a korábbi évszázadokban megközelíthetetlen méltóságként tekintettek a pápákra, napjainkban emberarcú pápák alakjai rajzolódnak ki, akik egyre inkább emberi, közösségi, természetes arculatot öltenek. Ennek a legkifejezőbb, legbarátságosabb és legközvetlenebb stílusát Ferenc pápa testesíti meg.
A pápák teljes életét vizsgálva az is nyomon követhető, hogy az Isten hogy készít fel valakit egy feladatra. Ferenc pápa korábban egy nyomornegyed közepén élt az ő hihetetlen egyszerűségében és természetességében. Nem húzható egy éles határvonal az életében, hogy meddig Bergoglio és honnan kezdve Ferenc pápa. Ő a pápasága előtt is így élt, így viszonyult a világhoz, ahogy most, ezt vitte tovább, és nem változtatott a saját arculatán, így lépett pápaként is az emberek elé, amikor az első mondata az volt, hogy: Jó napot! „Amit az ő személyisége képvisel, meglátásai, üzenetei, természetessége nagyon közel áll hozzám” – fogalmazott Felföldi László pécsi püspök. „Leginkább azokat a megnyilatkozásait kedvelem, amikor apostoli látogatásaiból hazatérve a repülőgépen kérdezik őt az újságírók. A legtermészetesebben talán ott nyilvánul meg az ő igazi gondolkodása, belső ereje.”
A Lélekrajzok szabadegyetemi előadás-sorozat további alkalmai 2023-ban tovább folytatódnak.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
