Az időjárás idén is bolondját járatta velünk, legalábbis Pécsett, emlékezetessé téve a városi keresztutat. A települést és környékét ugyanis április 1-jén, a késő délutáni órákban egy erős zivatartömb érte el, melyet felhőszakadásszerű csapadék és borsó nagyságú, kiadós jégeső kísért. Hiába az időjárás-előrejelzések gondos tanulmányozása, a belváros utcáira tervezett keresztút jégeső áldozata lett. Azaz lett volna, ha a szervezők leleményességének köszönhetően az Irgalmasok templomában Isten háza irgalmába nem fogadja a keresztutat és a résztvevőket.
„Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét mindennap és úgy kövessen” (Lk 9,23) - szólt az idei keresztút mottója, melyben az eredeti tervek szerint, felidézve Krisztus szenvedéstörténetét, 14 állomáson keresztül szentírási szakaszokkal, elmélkedésekkel, énekekkel, versrészletekkel, valamint egy fából készült feszület valóságos hordozásával haladt volna a menet a belvárosban, a Kossuth tértől a Dóm térig. Ehhez képest csak az első három keresztúti stáció haladhatott a szabad ég alatt, Pécs történelmi belvárosában.
Felföldi László pécsi megyéspüspök a Kossuth téren, indulás előtt úgy fogalmazott, hogy minden ember életének legnagyobb feladata, hogy szenvedéstörténetét elhelyezze a saját vállán. Az életünk derűje és öröme az, hogyan visszük a keresztünket, nem az, hogy van-e, mert mindenkinek van - mutatott rá a püspök.
A főpásztor arra is figyelmeztetett, hogy életünk keresztjét jól kell elhelyezni és jól kell megtartani a vállunkon. Az élet nagy keresztjét mindig együtt hordozzuk másokkal, ezért fontos, hogy kik állnak mellettünk, akik segítenek keresztünk hordozásában, és hogy mi ki mellett állunk, hogy segítsünk hordozni a másik keresztjét családjainkban, városunkban, magyar népünknek határainkon innen és túl. Minél jobban megfogjuk egymás kezét a kereszt alatt, annál könnyebben tudjuk hordozni életünk keresztjét.
A városi keresztút első stációjában Jézust halálra ítélték a Kossuth téren, az Irgalmasrendi Kórháznál vállaira vette a nehéz keresztet, majd a Széchenyi tér és a Jókai tér kereszteződésében először esett el a kereszttel. Itt szakadt meg valójában a rendezvény szabadtéri megvalósítása, ugyanis a hatalmas eső érkezése miatt a főpásztor a közeli irgalmasrendi templomba terelte be a pillanatok alatt elázott híveket. A templom rövid időn belül teljesen megtelt, mintegy 400-an kerestek menedéket a szakadó jégeső elől Isten házának oltalmában.
A résztvevők itt élték végig Jézus Krisztus szenvedésének és kereszthalálának további eseményeit. A versrészleteket és biblikus elmélkedéseket a Pécsi Nemzeti Színház művészei: Stubendek Katalin és Laklóth Aladár adták elő. A zenei szolgálatban fiatal rézfúvósok működtek közre Kovács Szilárd Ferenc, a Pécsi Bazilika orgonaművész-zeneigazgatója vezetésével, valamint a horvát és német nemzetiségek énekkara.
A stációk elmélkedései Joseph Ratzinger bíboros 2005-ben íródott keresztúti imája alapján lettek összeállítva, mely ITT található.
Az életnagyságú feszület utcákon történő hordozásban, majd pedig a templom szentélyében való megtartásában katolikus iskolák növendékei, plébániai és lelkiségi közösségek, a Pécsi Egyházmegye német és a horvát referatúrájának tagjai, a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, cserkészek valamint egyházmegyés papok és a megyéspüspök is részt vállalt. A keresztút zárásában Felföldi László püspök megköszönte mindazok szolgálatát, akik részt vállaltak a városi keresztút megvalósításában.
Az eseményen Pécs város vezetése képviseletében Péterffy Attila polgármester és Zag Gábor alpolgármester is részt vett.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
