Nagyszerda este Máger Róbert püspöki irodaigazgató vezette a sötétzsolozsmát a pécsi székesegyházban. A templom szentélyében megtartott szertartásban Jeremiás próféta siralmait zsoltárokkal és szentírási szakaszokkal kiegészítve olvasták fel, illetve énekelték, miközben a gyertyatartóra helyezett tizenöt gyertyát egyenként eloltva, egyre nagyobb sötétség borult a templomra. A szimbolikus jelentésű liturgiában az imádság befejezését egy barkaág rituális kettétörése mutatta, melyet egy papnövendék végezett el. A zenei szolgálatban közreműködött a székesegyház Palestrina Kórusa, vezényelt Jobbágy Valér.
Minden évben, a nagyhét három napján, nagyszerdán, nagypénteken és nagyszombaton felhangzanak a pécsi székesegyházban Jeremiás próféta siralmai, melynek szertartását sötétzsolozsmának is nevezzük. A sötétzsolozsma, vagy lamentáció szövege a szent város, Jeruzsálem eleste, valamint a Templom kirablása és elpusztítása miatti bánkódást, gyászt, fájdalmat fogalmazza meg az Ószövetségben. Az énekek, amelyekben elpanaszolják az Úrnak bajaikat, Kr. e. 586 tájékán keletkeztek. Meghallgatva és átelmélkedve közelebb visznek minket a húsvét szent titkához.
A keresztények már az első századoktól kezdve Krisztus és az Egyház imáját látták megfogalmazódni a szövegekben, melyek - a szent három nap során előadva - hűen fejezik ki Krisztus és az egyház bánatát, fájdalmát az emberiség bukása, a bűn pusztítása miatt. A sötétzsolozsma elnevezés pedig arra utal, hogy a szertartást a X. századig éjszaka végezték a templomokban, és mire a zsolozsma véget ér, egy kivételével minden gyertyát eloltanak a tizenöt ágú gyertyatartón.
A szertartásban egy háromszögletű gyertyatartót használnak, melyen 14 piros és egy fehér gyertya ég. A zsolozsma minden egyes zsoltára és éneke után eloltanak egy-egy gyertyát, míg csak a háromszög csúcsán álló fehér gyertya marad égve. Az utolsó zsoltár végeztével az egyetlen égő gyertyát az oltár mögé viszik, és elrejtik. Ezt követően az 50. zsoltár (Miserere) eléneklése után előhozzák az égő gyertyát, ismét a gyertyatartóra helyezik, majd látványosan félbetörnek egy barkaágat.
A szertartás szimbolikus jelentőségű: a kioltott gyertyák jelképezik Krisztus tanítványait, akik szenvedésekor elhagyták őt. A barkaág megtörése Krisztus szenvedéseinek megkezdésére utal. Az égve maradt gyertya Krisztus jelképe, aki meghalt a kereszten, sírba tétetett, de a halál nem uralkodott rajta, hiszen ragyogó fényben feltámadt.
A sötétzsolozsma további időpontjai a pécsi székesegyházban:
április 7. nagypéntek, 08.30 óra
április 8. nagyszombat, 08.30 óra
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.