Egy kis ékszerdoboz lett a Karasica patak völgyében húzódó domb peremén álló, ligetes, fás parkkal körülvett, kívülről immár teljesen megújult máriakéméndi kegytemplom. A Baranyai-dombság régi, híres búcsújáró kegyhelyének felújított templomát ünnepi szentmise keretében Felföldi László pécsi megyéspüspök áldotta meg május 7-én, húsvét 5. vasárnapján. A szentmisén koncelebrált Kovács József püspöki titkár, valamint Bukovics István plébános.
Az ünnepi alkalmon jelen volt Soltész Miklós egyházi- és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, Ritter Imre, az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága elnöke, német nemzetiségi képviselő, Fábiánné Mester Rita Máriakéménd polgármestere és Biki Endre Gábor, a templom gondnoka. A szentmisén mintegy 500-an vettek rész, köztük sokan gyönyörű népviseletbe öltözve. Voltak, akik nem fértek be az épületbe, ők a nyitott templomajtón keresztül követték a liturgiát.
A plébánia előtti udvarból a Krisztus-feszületet kísérve indult az ünnepi ruhába öltözött menet a ministránsokkal, valamint az egyházi és világi méltóságokkal a kegytemplom bejáratához, ahol Felföldi László megyéspüspök megáldotta a templomot, majd az ünneplő közösség bevonulásával kezdetét vette az ünnepi szentmise.
Bukovics István plébános a vendégek köszöntése után kiemelte, hogy a Magyar Állam által két ütemben finanszírozott, mintegy 95 millió forint értékű beruházás megvalósulásában jelentős érdemei vannak a Máriakéméndi Német Önkormányzatnak, a Máriakéméndi Önkormányzatnak, valamint a Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör tagjainak is.
Felföldi László megyéspüspök szentbeszédében köszönét fejezte ki és hálát adott a kegytemplom megújulásáért. A főpásztor rámutatott, hogy egy templom önmagában üres, a templom titka a közösség, a közösség titka pedig a Biblia és az oltár, melyből táplálkozunk és erőt merítünk, melynek erejével formálni lehet és kell az életünket.
A püspök elmondta, 2020-ban történt kinevezését követően látta a máriakéméndi templomot annak felújítás előtti állapotában. Amilyen volt a templom és amilyen lett, az közvetíti most számunkra az Egyház életét, melyet az évek megviseltek, a falai itt-ott repedezettek lettek, talán néha elhanyagoltak és megújításra szorulnak.
A templomok állapota a hozzájuk tartozó egyházközségek, a családok képe és üzenete számunkra: meg kell újítani azokat. A családot csak az édesapák és édesanyák szívén, kettejük szeretetáldozatán, kapcsolatán keresztül lehet megújítani, abból lehet meríteni, abból gyógyul és töltekezik a szívünk. Az egyházközséget csak a családok tudják összetartani, onnan lehet erőt meríteni, ezért korunk társadalmának legnagyobb feladata a családok és az egyházi közösségek megerősítése.
A főpásztor az egyházközségek tagjainak összefogására buzdított, mert - ahogy fogalmazott - ez az életben maradásunk kérdése. Ehhez mindenkinek rá kell nézni a saját életére, hogy néz az ki: mennyire repedezettek a falai, milyenek az emberi kapcsolataink, mire van szükség, hogy megújuljon, derűsebb, ünnepibb legyen? Milyenek az ünnepi alkalmaink? Megújulunk-e általuk? Egymásra figyelünk, a telefont eltüntetjük-e a családi találkozáskor - tette fel a kérdést a főpásztor.
Felföldi László kiemelte, lelkünket, az istenkapcsolatunkat, embertársi kapcsolatainkat csak ezeken a találkozásokon, a családban és az egyházi közösségben lehet megújítani, csak ott tudjuk egymást és a mindennapi életünket erősíteni. Csak abban a közösségben, melyhez tartozunk, tudjuk a magunk helyét és szolgálatunkat megtalálni és egymást segíteni.
A szeretetküldetés, melynek titkát a család hordozza, csak kölcsönös, egymásra figyelő és segítő, egymást erősítő szeretettel élhető meg. Templomi közösségeinkben is együtt kell lenni, találkozni kell, együtt kell imádkozni, hogy általa tudjuk a közösségeinket egységesebbé, boldogabbá tenni. Az életünket most és itt kell élni. Isten most tud és akar segíteni és mellénk áll, álljunk mi is Isten mellé és egymás mellé – buzdította a híveket Felföldi László püspök.
A szentmisét követően elhangzott ünnepi köszöntőjében Soltész Miklós államtitkár kiemelte, hogy anyák napján, amikor földi- és égi édesanyánkat, Máriát köszöntjük, különösen szimbolikus ez az ünnep, hiszen a Mária tiszteletére szentelt templom megáldására épp ezen az ünnepen kerülhetett sor.
Ritter Imre beszédében visszaemlékezett arra a számtalan, hozzá érkezett megkeresésre, melyben a kegyhely gondnoka a személyes közreműködését, segítségét kérte a munkálatok megvalósításában, új lendületet kérve a templom ügye számára.
Máriakéménd polgármestere, Fábiánné Mester Rita elmondta, hogy rendkívül fontos a kegytemplom léte, életben tartása, hiszen a települést sok esetben a Mária-kegyhellyel azonosítják, s emiatt országosan is egyre többen zarándokolnak el ide.
Biki Endre Gábor beszédében megemlítette, hogy az elmúlt ezer évben ez már a harmadik templom, amit ezen a helyen felépítettek, és a másodiknak még ma is áll a középkorból itt maradt szentélye, melyhez hozzáépítették a templom ma is látható barokk hajóját.
A kegytemplom gondoka rámutatott, bár a templom állaga a századok alatt többször leromlott, de közös összefogással mindig sikerült kilábalni a nehéz helyzetből, s a megújulás magával hozta a hitélet és a zarándoklatok fellendülését is.
A kegyhely gondnoka kifejezte a közösség háláját és köszönetét a Magyar Állam megjelent képviselői felé, hogy támogatásukkal megújulhatott a máriakéméndi kegytemplom. Elmondta, bíznak a folytatásban, melynek következtében lehetőség szerint a közeljövőben megújulhat a templom belső tere is.
Végezetül a közösség tagjai nevében köszönetet mondott a főpásztornak, amiért gyakran ellátogat hozzájuk, ezzel is hozzájárulva a kegyhely életben tartásához és segítve közösségük megtartó erejét, hogy a templom mind többször teljen meg hívekkel és élettel.
A kegytemplom megújulását ünneplő szentmise szeretetvendégséggel zárult.
Szöveg és fotó: Biki Endre Gábor és a Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.