Magyarország valamennyi egyházmegyéjében, így a Pécsi Egyházmegye templomaiban is 2023 pünkösdjén térnek át a római katolikus templomokban a szentmisék szövegét tartalmazó új Római misekönyv használatára.
Több éves előkészítő munka után került kiadásra a II. Vatikáni Zsinat határozata szerint megújított, Szent VI. Pál pápa által kihirdetett és Szent II. János Pál pápa által felülvizsgált, kibővített Római misekönyv új magyar nyelvű kiadása. Lényeges tartalmi változás, hogy az új misekönyv a szentírási szövegeket a Neovulgáta szerinti fordításban hozza.
A korábbi misekönyv lényegi részei nem módosultak, a mostani kiadásban azonban több változás található, amelyeket a papok és a világi hívek tapasztalni fognak; emellett különféle javításokra és betoldásokra is szükség volt a Szentszék által kiadott, latin nyelvű Editio Typicát szem előtt tartva.
Az új kiadásban módosul az úgynevezett közgyónás szövege: az eddigi „kérem ezért a Boldogságos, mindenkor Szeplőtelen Szűz Máriát” részből kikerül a szeplőtelen kifejezés.
A latin szöveghez igazodva az eucharisztikus liturgiánál „a bor és víz titka által” helyett azt fogja imádkozni a pap: „e víz és bor titka által”.
A szentmise ugyanezen szakaszánál a pap az új szabályozás alapján e szavakkal fog a hívekhez fordulni: „Imádkozzatok, testvéreim, hogy az én áldozatom és a tiétek kedves legyen a mindenható Atyaisten előtt!”
A békeköszöntésnél eddig az szerepelt a szövegben, hogy „Köszöntsétek egymást a béke jelével!” Ennek helyére az a mondat kerül, amit egy ideje már alkalmaznak a magyar templomokban: „Engesztelődjetek ki szívből egymással!”
Ugyancsak a latin változathoz igazodva módosul az áldozás előtti szöveg. Ami eddig úgy hangzott: „Boldogok, akiket meghív asztalához Jézus, az Isten Báránya”, a jövőben így szerepel majd: „Boldogok, akik meghívást kaptak a Bárány lakomájára”.
Az új misekönyvet a határankon túl élő magyarság is használni fogja, püspökeik kérését is figyelembe véve a területükön élt magyar boldogokat, emléknapjaikat is belevették a misekönyvbe, az egyházmegyék saját ünnepeivel kiegészülve a misekönyv függelékében kaptak helyet.
A Római misekönyv új kiadását három ok tette aktuálissá: a misekönyv megvásárolható, illetve használható példányainak hiánya, az időközben történt liturgikus változások és a 2008-ban megjelent Missale Romanum átvétele. Az új magyar nyelvű kiadás mennyiségileg 182 oldallal bővült a jelenleg még használatban lévő 1991-es kiadáshoz képest.
Az új kiadás bevezetése – szakítva a korábbi magyarországi engedményekkel – magában foglalja a hívek testtartására (ülés-állás) vonatkozó szabályoknak A Római Misekönyv Általános Rendelkezései 43. pontjában foglaltakhoz való igazítását is, amely szerint:
„A hívek álljanak a Kezdőének elejétől, illetve a pap oltárhoz vonulásától egészen a Könyörgés (collecta) végéig, az Alleluja éneklésekor Evangélium előtt; az Evangélium, továbbá a Hitvallás és az Egyetemes könyörgések alatt; továbbá a Felajánló könyörgés előtti Imádkozzatok, testvéreim, felszólítástól a szentmise végéig, kivéve az alábbiakat. A hívek üljenek az Olvasmány, a Szentlecke, a Válaszos zsoltár, a homília alatt, valamint felajánláskor, amíg az áldozati adományok előkészítése tart, és tetszés szerint, amikor áldozás után szent csendet tartanak. Térdeljenek átváltoztatás alatt, hacsak a szűk hely vagy a jelenlevők sokasága vagy más ésszerű ok ezt nem akadályozza. Ahol az a szokás, hogy a nép a Sanctus (Szent vagy) befejezésétől térdel az Eucharisztikus ima befejezéséig és az áldozás előtt, amikor a pap az Íme, az Isten Báránya, szavakat mondja, azt dicséretesen tartsák meg. Azok pedig, akik nem térdelnek le az átváltoztatáskor, mély meghajlást végezzenek akkor, amikor a pap az átváltoztatás után térdet hajt.”
Forrás és fotó: Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
