Sarlós Boldogasszony ünnepén, július 2-án Kővágószőlősön mutatott be ünnepi szentmisét Felföldi László pécsi megyéspüspök. A megújult templomban koncelebrált Lápossy Péter, a Szentszék Magyarországi Nagykövetségének titkára és dr. Simon-Wagner István plébános. A szentmisén részt vett Dr. Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke és Sándor Tibor Antal polgármester.
A kővágószőlősi Sarlós Boldogasszony-templom tornyának alsó része az Árpád-korban épült, azonban a barokk korban megmagasított toronytörzs a középkori szerkezet teherbírását erősen próbára tette. A Pécsi Egyházmegye építészeti munkatársai évek óta folyamatosan figyelték a falak statikai állapotát, amiken a függőleges repedések fokozatosan tágultak. Emiatt elkerülhetetlenné vált a toronytörzs megerősítése, aminek kivitelezéséhez a plébániai gyűjtésen felül jelentős mértékben hozzájárult az állam és a Pécsi Egyházmegye is. A templom mai, késő barokk alakját 250 éve nyerte el a tulajdonos pécsi székeskáptalan szándékának megfelelően. A felújítás befejezését a templombúcsú napjához igazították.
Az ünnepi szentmise előtt köszöntőt mondott Sándor Tibor Antal, Kővágószőlős polgármestere, aki Búzás Andor, néhai kővágószőlősi lakost idézve kiemelte, Kővágószőlősön az itt élők közössége, összefogása jelentette mindenkor a fennmaradás zálogát. Ez az összefogás tetten érhető a torony felújításában, és ez ad reményt a jövőre nézve is.
Dr. Őri László. a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke beszédében arra buzdította az egybegyűlteket, hogy vigyék tovább elődeik hagyományait. Párhuzamot vont a 13. századtól kezdve itt élő közösség azóta is mindig aktív, istenhitben gyökeret vert életmódja és a jelen kihívásaira adható válasz alapja között. Míg az Európából érkező hírek arról szólnak, hogy más országokban elfogynak a keresztény közösségek, templomaikat világi célokra hasznosítják, addig itt, Magyarországnak ezen a pontján újraéled a falu hitből és reménységből, identitásunk megőrzésével, továbbadásával. Az elnök tolmácsolta Hoppál Péter országgyűlési képviselő üdvözletét is.
A múlt történéseire való emlékezés mindig tanulságos a jelenre nézve – kezdte szentbeszédét a főpásztor, immár a szentmisében. Ahogy a 13. századtól a családokban megélt hit egyszerűségben, szegénységben megtartotta, sőt felvirágoztatta az itteni közösséget, ugyanúgy ezen az úton juthatunk előrébb ma is. Ahogy a család is csak az asztalközösségben képes megmaradni, élni, ugyanúgy az egyházközségnek is szüksége van az eucharisztikus asztalközösségre. Ennek a kettőnek a fellazítása vezet oda, hogy mindent elveszítünk. A létszám fogyása mellett a fő nehézség, hogy ebben a folyamatban elvesznek a kapcsolataink, aminek következtében elvész az ember – figyelmeztetett Felföldi László. Ott érezhetjük magunkat otthon, ahol gyógyulnak a sebeink. Mindenki elszenved sebesüléseket, amik viszont a családban, a szerető elfogadásban gyógyulhatnak csak meg.
Amikor észleljük a családban, közösségben, hogy nincsenek rendben a dolgaink, nem mehet így tovább az élet, változtatnunk kell, és nem azon kell gondolkodni, hogyan menjünk vissza arra a pontra, amikor még minden a helyén volt. Azok a körülmények már megváltoztak, onnan kerültünk ide. Valami teljesen újat kell kitalálnunk. Az ebbéli szándék nyilvánvalóvá lett már az egyházközség néhány tagjával való első találkozáskor - fejtette ki a főpásztor személyes benyomásait. A szándék, az összefogás valósággá lett, ahogyan mindenki kivette a részét ennek az ünnepi alkalomnak az előkészítésében a takarítástól kezdve a meghívottak értesítésén át a gyűjtés lebonyolításáig.
A templom titulusának, Mária látogatásának Erzsébetnél mély mondanivalója van az egyházközség számára. Miért ment el Mária Erzsébethez azonnal? Talán azért, mert hallotta, hogy Erzsébet is gyermeket vár? Azért ment el, mert beszélgetni akart valakivel a vele történtekről, olyan valakivel, akiról úgy gondolta, hogy megérti őt. Az istenhívő ember örömét, harcát csak egy másik istenhívő érti meg teljes mélységében. Mária elment Erzsébethez, hogy akit Isten rá bízott, azt elhordozza, közösen elhordozzák, megéljék Isten teremtő csodáját és szeretetét – zárta beszédét a főpásztor.
A szentmisén Várbíró Tamás orgonaművész szólaltatta meg a templom Angster-orgonáját, az énekszolgálatot pedig a Pécsi Szeráfi Kórus biztosította, akik Nagy Ernő karnagy vezényletével gyönyörű koncerttel örvendezetették meg a szentmise után a jelenlevőket.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
