Nagyboldogasszony, azaz Mária mennybevételének ünnepéhez kapcsolódva augusztus 12-én tartja a Pécsi Egyházmegye a hagyományos fogadalmi búcsúját a máriagyűdi kegyhelyen, ahova nagy szeretettel hívják és várják a híveket, az egyházmegye valamennyi egyházközségének közösségeit. Az ünnepi szentmisét 10 órai kezdettel Felföldi László pécsi megyéspüspök celebrálja az egyházmegye papságával a kegyhely szabadtéri oltáránál. Az ünnep kapcsán a főpásztor videóüzenetben fordult a hívek közösségéhez.
Nagyboldogasszony hagyományosan a Pécsi Egyházmegye fogadalmi búcsúja, egyben a máriagyűdi kegyhely főbúcsúja. A három napon át - augusztus 12-én és 13-án, valamint augusztus 15-én, az ünnep napján - tartó programsorozatban minden nap lesz szentmise a kegyhely szabadtéri oltáránál, amikor a Mária-kegyszobrot szokás szerint a kegyhely szabadtéri oltárához viszik. A liturgián való részvétel mellett lehetőség lesz szentgyónás végzésére, valamint a Fájdalmas Anya szobrához zarándokló rózsafüzér körmenethez is lehet imádságainkkal csatlakozni. Nagyboldogasszony parancsolt ünnepén minden megkeresztelt katolikusnak részt kell vennie szentmisén, hogy az Egyház közösségében tapasztalják meg Isten végtelen szeretetét.
Felföldi László megyéspüspök rövid videóüzenetben fordult a hívekhez az esemény kapcsán:
Nagyboldogasszonykor azt ünnepeljük, hogy Szűz Mária földi élete végén testestől lelkestől felvétetett a mennyországba. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó nem engedte át édesanyja, Mária holttestét a földi enyészetnek, hanem halála után föltámasztotta és magához emelte őt a mennyei dicsőségbe.
Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Az ünnep a máriagyűdi kegyhely főbúcsúja, mely az egyik legrégebbi magyarországi Mária-kegyhelyünk, több jelentős zarándokútvonal csomópontja vagy végpontja. A rómaiak idején is lakott településen már 1333-ban állt plébániatemplom, de a török időkben is folyamatos volt a misézés. A források szerint 1689-ben Mária-jelenések történtek a településen, ennek állít emléket az 1698-ban készült kegyszobor, amelyet a Rákóczi-szabadságharc idején Eszékre menekítettek és azóta is ott őrzik.
1706-ban a Mária-jelenések megismétlődtek a településen, ezért 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök új kegyszobrot adományozott a kegyhelynek. 1738-tól tömeges zarándoklatok indultak Máriagyűdre fogadalmi körmenetekben, ezért 1739 és 1742 között a templomot kibővítették. A csodás gyógyulások miatt 1805-ben VII. Piusz pápa Máriagyűdöt hivatalosan kegyhellyé nyilvánította.
1950-ben a kommunista uralom elűzte a kegyhelyet fenntartó ferences szerzeteseket, ennek ellenére a kegyhely tovább működött. A rendszerváltozást követően a kegytemplom megújult: új tetőt, toronysisakot, fűtést, padlózatot, világítást és új freskókat is kapott. 2008. június 24-én XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományozott a kegytemplomnak. Napjainkban folyamatosan érkeznek búcsús zarándokok egyénileg vagy csoportosan, de sok turista is felkeresi a máriagyűdi kegyhelyet. A kegyhely honlapja ITT érhető el.
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
