A Máriakéméndi Nagyboldogasszony-kegytemplom főbúcsúja augusztus 13-án, vasárnap 16 órakor kezdődik. A püspöki szentmisét 16.30-kor Felföldi László pécsi megyéspüspök celebrálja.
A kegyhely létrejötte egy 1740-ben történt csodás látomáshoz kötődik, miszerint öt kislánynak és később egy ifjúnak is megjelent itt Szűz Mária fényességet árasztó képe. A jelenés hatására a környékbeli falvak lakói barokk stílusban újjáépítették a középkorból itt maradt régi, gótikus Szent Miklós-templomot és immár Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel 1753-ban.
Mivel a templomot nem kegyúr építette, hanem a nép adott össze hozzá mindent, így a máriakéméndi kegytemplom belső berendezése az évszázadok alatt mindig is megmaradt egyszerű stílusában, melyben benne volt az adakozók keze munkája és szívjósága. Több liturgikus tárgyon máig is látható az adományozó családok neve.
A templom 1773-ban kapta meg XIV. Kelemen pápától a teljes búcsú jogot. Ezután évente hét nagy búcsút tartottak Máriakéménden.
A kegyhely rendezése és felújítása 2018-ban kezdődött a régi kolostorépület felújításával, mely jelenleg zarándokszállásként működik. Miután befejeződött a műemlék épület renoválása, a kegytemplom külső felújítása következett, mely idén tavaszra készülhetett el. A templom megáldását május 7-én ünnepelte a helyi közösség és az ide látogató hívek.
A templom titulusa Nagyboldogasszony, vagyis a Boldogságos Szűz Mária mennybevételének ünnepe, mely alkalomból a környékbeli hívek több településről is ellátogatnak a Baranyai-dombságban, a Karasica-vízfolyás völgyében fekvő ősi Mária-kegyhelyre.
Szöveg és fotó: Biki Endre Gábor, a kegyhely munkatársa
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
