Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén arra emlékezünk, hogy Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.
A kor szokásainak megfelelően Mária és József áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát ajánlottak fel és az Úrnak szentelték az elsőszülött fiút. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt a templomban két próféta, Anna és Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust.
Hagyomány, hogy Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepnapján a katolikus templomokban gyertyát szentelnek. Egyházunkban a gyertyaszentelés szokása mint Jézussal, a világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki. A gyertya már az ókeresztény korban Krisztus jelképévé vált: önmagát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson.
Az ünnep a pécsi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom (közismert nevén dzsámi) búcsúja is, mely alkalomból triduumot tartanak február 2–4. között. Február 2-án és 3-án a 18 órakor kezdődő, február 4-én pedig a 11 órai szentmisében lesznek hallhatók a lelkigyakorlatos elmélkedések, melyeket Kürtösi Krisztián paks plébános tart.
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepnapját Szent II. János Pál pápa 1997-ben a megszentelt élet világnapjává nyilvánította. Azóta Egyházunk február 2-án azt a mintegy egymillió férfit és nőt is ünnepli, akik szerzetesként élnek megszentelt életet. Az ünnep célja: hálát adni Istennek a megszentelt élet ajándékaiért, előmozdítani a hívek körében ennek az életformának az ismeretét és szeretetét, valamint lehetőséget adni a megszentelt életet élőknek, hogy tudatosuljon bennük életük szépsége és azok a csodák, amelyeket az Úr bennük és általuk művel az egyház és a világ javára.
Fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
