A közelgő nőnap alkalmából a női szenteket bemutató 2018-ban indult sorozatunkban idén Palermói Szent Rozália tiszteletének forrása után kutatunk. A XII. században élt szentnek a Pécsi Egyházmegye több templomában, köztük a pécsi székesegyházban is emléket állítottak. Palermói Szent Rozália tiszteletének hagyományairól szóló írásunkhoz lentebb egy játék is kapcsolódik.
Az elmúlt évek egész világra kiterjedő járványos időszakának nehézségei és kihívásai talán még érzékenyebbé teszik a ma élőket az előző évszázadokban hasonló félelmekkel és nehézségekkel küzdő emberek iránt. A pestis a 18. századig volt jelen hazánkban, míg a 19. század jelentős fertőző betegsége a kolera volt. A halálos kimenetelű betegség kórokozóinak felfedezéséig és a hatékony gyógymód megtalálásáig eleink Isten irgalmas szeretetében bízva fohászkodtak a fertőző betegségek elleni védőszentekhez. Közéjük tartozik Palermói Szent Rozália is. Kultuszának elterjedése szorosan összefüggött a járványok felbukkanásával.
Palermói Szent Rozália testének csodálatos megtalálása is egy járványos időszakra tehető. 1623-ban megjelent egy beteg asszonynak, aki gyógyulását követően felkerekedett Rozália sírhelyének megkeresésére. Más leírásban azt olvashatjuk, hogy egy vadásznak is megjelent, akinek megmutatta barlangját és sírhelyét is. De ki is volt ez a szent életű nő, és miért volt ismeretlen a sírhelye?
Rozália előkelő grófi családba született 1130-ban, a szicíliai udvarban nevelkedett, majd önszántából fordított hátat a kiszámítható és kényelmes életnek, hogy remeteségben, szüntelen imádságban szentelje magát Istennek. A Palermo városához közeli Monte Pellegrino egyik barlangjába költözött. Itt is halt meg feltehetően 1166 körül. Innen emelték ki testét több mint négyszáz év múlva, 1624-ben. Megtalálását és azonosítását követően Palermo főpásztora elrendelte tiszteletét és egy templom építését. Hat évvel később VIII. Orbán pápa a szentek közé emelte, ünnepnapját szeptember 4-ére tette.
Hazai tiszteletének elindítója Esterházy Pál nádor volt, aki Grazban töltött tanulóévében ismerhette meg Palermói Szent Rozália csodálatos történetét. Fraknó vára (ma Burgenland, Ausztria) mellett Rozália-kápolnát emeltetett, ahol Szent György napjától Szent Mihály napjáig minden vasárnap szentmisét mutattak be. A kápolna ezután búcsújáróhellyé vált, a helyet pedig a szent szűz után Rozália-hegységnek nevezték el.
A Pécsi Egyházmegye területén is jelen volt Palermói Szent Rozália újkori tisztelete. Az 1730-as években Bácskában, majd Szlavóniában és Eszéken terjedő pestis az 1740-es évek elejére elérte Baranyát is. Ugyanezen az útvonalon számos, a pestis ellen védő szentnek állítottak oltárokat.
Senser Pál: Pestis ellen védő szentek. Máriagyűdi Kegytemplom, 1746
1742–1746 között a kibővített máriagyűdi kegytemplom számára Senser Pál (1716–1758) festőművész készített mellékoltárképeket. Palermói Szent Rozália az egyik mellékoltár íves festményén Segítő Mária félalakja alatt, egy barlang nyílása előtt jelenik meg félig fekvő helyzetben. Fejét virágkoszorú ékesíti, jobb kezével alátámasztja fejét, baljában pedig keresztet tart. Szent Rozáliának ez a típusú ábrázolása testének 1624-ben megtalált állapotát idézi. A kép előterében Szent Sebestyén és Szent Rókus látható, testükön hangsúlyosan megjelenő sebekkel.
Senser Pál: Segítőszentek, Siklósi Szentháromság-templom, 1751
Máriagyűdhöz hasonlóan ferencesek látták el a közeli Siklós lelkipásztori szolgálatát is. A siklósi Szentháromság Plébániatemplom északi kápolnájában látható a Segítőszentek mellékoltára. Az oltárképet szintén Senser Pál festette 1751-ben. A Segítőszentek száma általában tizennégy, ezért is nevezik a szentek csoportját Tizennégy segítőszentnek. A tizennégyes szám valószínűleg az apostolokra utal (kiegészítve Pállal és Barnabással). A Mária köré gyűlő szentek személye területenként eltér. Siklóson a szentek száma eggyel kevesebb, tehát tizenhárom alakot láthatunk. A gyermek Jézust ölében tartó Szűz Mária lábánál fedezhetjük fel Palermói Szent Rozáliát további pestis ellen védő szentek társaságában, úgymint Szent Rókus, Xavéri Szent Ferenc, Szent Sebestyén és Borromeói Szent Károly. További szentek fentről lefelé: Szent Appolónia és Szent Borbála, Páduai Szent Antal és Assisi Szent Ferenc, Loyolai Szent Ignác, Szent Donát, Szent Flórián és Szent Vendel.
A pécsi székesegyház 1882 utáni átépítését követően a főhajó síkmennyezetén 56 szent között fedezhetjük fel Palermói Szent Rozáliát a többi ábrázolásához igazítva félalakosan, kezeit imára emelve, glóriás fején rózsakoszorúval. Hosszú, leomló haja beborítja vállait és hátát.
Moritz von Beckerath: Palermói Szent Rozália, Pécsi Székesegyház, 1886
A 18. század első felében terjedő pestis Pécs városában is fokozta a betegség ellen védő szentek tiszteletét. Az 1739-es pestisjárványt követően vált a jezsuiták használatában álló Xavéri Szent Ferenc kápolna (ma: görögkatolikus templom) fogadalmi templommá. Klimo György püspök (1751-1777) egy középkori hagyományt megújítva rendelte el, hogy a fogadalmi kápolnához évente körmenet vezessen. Egy 1829-es összeírás szerint a Xavéri Szent Ferenc kápolnában Szent Rozália és Szent Rókus mellékoltárok álltak.
Makláry Teréz: Palermói Szent Rozália, magántulajdon, 2024
Palermói Szent Rozália tisztelete mára elhalványult. A 19. században a hozzá kapcsolódó imákat ponyván terjesztették, így széles körben olvashatták azokat. A családok szívesen nevezték el leánygyermekeiket Palermói Szent Rozália után, bízva, hogy megvédi majd őket a betegségektől. Néhány éve egyre gyakrabban találkozhatunk a névadásban a Rozália olyan változataival, mint Róza, Rozina. Bízzunk benne, hogy Palermói Szent Rozália oltalmába fogadja őket, és védelmet nyújt számukra a modernkori járványok ellen is!
Szöveg: Bodnár Boglárka muzeológus
Felhasznált irodalom:
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium III. Mandala Kiadó, Szeged, 281-289.
Boros László: Xavéri Szent Ferenc-Templom. In: Pécsi Szemle. 2011/1. szám, Pécs, 25-33.
Repanić-Braun, Mirjana: Paulus Antonius Senser művészete. Szabadka, 2020.
A kapcsolódó nyereményjáték kérdései:
- Melyik hegyen élt remeteként Palermói Szent Rozália?
- Halála után hány évvel később találták meg sírját?
- Minek a védőszentje Palermói Szent Rozália?
- Ki terjesztette el hazánkban Palermói Szent Rozália tiszteletét?
- A Máriagyűdi Kegytemplom mellékoltárának festményén mit tart bal kezében Szent Rozália?
- A Siklósi Szentháromság Plébániatemplom mellékoltárának festményén összesen hány szent látható Szűz Mária és a gyermek Jézus körül?
- Ki a védőszentje egykor a jezsuiták, ma a görögkatolikusok által használt pécsi templomnak?
A kérdéseket a Pécsi Püspökség Facebook-oldalára naponta teszik fel, melyre a megfejtéseket az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre várják. A nyertest március 8-án, péntek sorsolják ki azon játékosok között, akik az összes kérdésre helyes választ küldtek be. A nyertest e-mailben értesítik.
Tárlatvezetés:
A Pécsi Püspökség a nőnap alkalmából egy különleges, koraesti tárlatvezetésre hívja a hölgyeket! A tematikus séta során a Püspökség két meghatározó épületét, a Szent Péter- és Szent Pál-székesegyházat, valamint a püspöki palotát ismerhetik meg rendhagyó nézőpontokból a programon az érdeklődők.
A tárlatvezetés időpontja: 2024. március 8. péntek 17:00. A program várható időtartama: 1,5 óra
A résztvevők létszáma korlátozott. További részletek és jelentkezés:
https://www.facebook.com/events/1209678953337472?ref=newsfeed
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
