Nagypénteken a Katolikus Egyház Krisztus kereszthalálára és szenvedésére emlékezik. Ezen a napon a világon sehol sem mutatnak be szentmisét, hiszen Krisztus maga az áldozat, a díszeitől megfosztott templomi oltár emlékeztet a Golgota csupasz szikláira és az önmagát teljesen átadó Krisztusra is. Felföldi László pécsi megyéspüspök nagypénteken 15.00 órakor Sásdon, a Kisboldogasszony-templomban vezet keresztúti ájtatosságot, majd azt követően csonka misét.
A nagypénteki szertartást bemutató pap piros miseruhában, csendben vonul be a templomba, ahol a lecsupaszított oltár előtt, a földre borulva imádkozik. Ez a megrendítő cselekedet hódolat a Golgotán bemutatott áldozat, az önmagát kiüresítő Jézus előtt. Ezen a napon a szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozásból. Ezek a részek a hagyomány szerint a kezdeti időktől fogva változatlanok.
A nagypénteki szertartás során az olvasmányok Jézus szenvedésének titkát tárják elénk, majd az igeliturgia drámai csúcspontja következik: a János-evangélium passiótörténetének (Jn 18,1–19,42) a felolvasása (vagy eléneklése). Ekkor tárul fel a legmélyebb titok: az a főpap, aki vállalja a szenvedést, a kínhalált, nem más, mint Krisztus, az Isten Fia, akinek áldozatát az Atya elfogadja a mi megváltásunkért, minden ember megváltásáért.
Az Egyház egyetemes könyörgésekben az egész emberiségért, az Anyaszentegyházért, a pápáért és püspökökért, a papságért, a világi és egyházi vezetőkért, minden egyes emberért egyaránt fohászkodik.
A könyörgések után a pap a fekete vasárnapon (nagyböjt ötödik vasárnapján) letakart keresztről leveszi a leplet, majd a hívek térdhajlítással, csókkal hódolnak a feszület előtt, melyen láthatóvá válik a Megváltó megkínzott, feláldozott teste. Az Anyaszentegyház a kereszthódolattal Isten végtelen szeretetéért, megbocsátásáért, a megtérésért ad hálát. Ő az, aki ma is él, ma is szenved az Egyházáért.
Mivel ezen a napon nincs szentmise, ezért a Miatyánk és az Isten báránya elimádkozása után a korábbi szentmiséken átváltoztatott szentostyát kapják meg az áldoztatás során a hívek. A nagypénteki szertartás ezzel ér véget, ám szinte minden templomban lehetőség van közös virrasztásra, imádkozásra.
Az Egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell. A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket Jézus iránt. A nap folyamán a legtöbb templomban keresztútjárást is tartanak.
Forrás: MKPK Sajtóosztály
Fotó: Tám László / Keresztúti stáció a pécsi székesegyház altemplomában
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.