Szentmisével ünnepelték a máriakéméndi kegyhelyen a Szűzanya jelenésének 284. évfordulóját és a kegyhely történetét bemutató tárlat létrejöttét április 5-én. 1740-ben ezen a napon élték át az első Mária-jelenést a kéméndi kislányok, melyet később újabb csodás jelenések és gyógyulások követtek.
A szentmisét Kovács József püspöki titkár és Bukovics István plébános celebrálták. István atya köszöntötte a megjelenteket és örömét fejezte ki, hogy a máriakéméndi kegyhely egy új múzeummal gazdagodott, mely erősíti az ide látogatókban az Egyházhoz való kötődést, gazdag tartalma pedig betekintést nyújt a hajdani művészeti alkotásokba.
József atya prédikációjában kifejezte, hogy Kéménd mindig is gyűjtőhelye volt a távolabbról ide érkező zarándokoknak, és a templom falai között ezrek mondták el imáikat. „Öröm, hogy még ma is megtelik a templom. Fontos, hogy legyenek ünnepeink, mint a mai nap, de ehhez dolgos hétköznapok is kellenek. Közben mosolyogni kell, mert a derűs arcokat szereti a Jóisten”– hangzott el a szentbeszédben.
István atya köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik részt vettek a múzeum létrejöttében, és megköszönte a kátolyi énekkarnak, hogy eljöttek és horvát nyelvű énekükkel gazdagítják az eseményt. A szentmise végén Biki Endre Gábor, a templom gondnoka és a múzeum létrehozója mesélte el, hogy miből született a kiállítás:
„A kegyhelytörténeti múzeum kialakítása hét évvel ezelőttre nyúlik vissza. Akkor kezdtük meg a kegyhelyen az értékóvó és felújító munkálatokat. A templom nagytakarítása kapcsán a sekrestye feletti elhanyagolt termet, az egykori oratóriumot is kitakarítottuk, és amennyire akkor lehetett, rendbetettük. Sajnos ekkor még az omladozó mennyezet nem tette lehetővé, hogy a termet hasznosítsuk. A beázásokat megszűntetve viszont Horváth Sándor, a templom korábbi plébánosa újracserepeztette a terem feletti tetőt. 2020-ban kezdődtek meg a kegytemplom felújításának munkálatai, és a terem leszakadófélben lévő mennyezete teljesen le lett bontva. Elkészült az új mennyezet, majd 2022 decemberére a templom külső felújítása is. Még abban az évben sikerült felvinni - a Máriakéméndi Német Önkormányzat támogatásának köszönhetően - a terembe az áramot, és lámpatesteket is vásároltunk. Így már világítása is volt a helyiségnek."
2023 tavaszán adódott anyagi lehetőség a terem festésére. Ezt követte a padló teljes csiszolása és lakkozása, melyet teljes egészében a Monyoródi Önkormányzat finanszírozott. Simon Gábor polgármester úr és fia egy hétig dolgoztak rajta. Az év további részében megkezdődött az évek óta gyűjtött tárgyak rendszerezése, majd 2023-24 telén következett a múzeum terének kialakítása. Ekkorra készültek el az új üveges vitrinek, melyeket Treitz Tamás babarci asztalosmester készített. Végül Szauer Romuáld információ-technológiai szaktanácsadó segítségével és szakmai tudásával került berendezésre a múzeum.
Az előzmények történetének ismertetése után József atya körbejárta és megáldotta az emeleti térben berendezett múzeumot, majd több csoportban a hívek is feljöttek, hogy megtekinthessék a kiállítást. Közben a templomkertben agapéra került sor, a vendégeket a Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör látta vendégül.
De mit is láthatunk a máriakéméndi kegyhelytörténeti múzeumban? A kiállítás a kegyhely történetét mutatja be tablókon át a kezdetektől napjainkig. A teremben elhelyezett tárgyaknak mintegy a fele a kegyhely tulajdonában volt, a többi Biki Endre Gábor magántulajdonából, illetve magánszemélyek adományaiból kerültek a múzeumba. Még Németországból is küldtek régi tárgyakat és könyveket.
Az első vitrin a kegyhelyen egykor használt liturgikus tárgyakat tartalmazza. A másodikban egészen különleges darabok: régi perselyezők és egy 1758-ból származó ostyasütő is látható. Egykor itt helyben, a kolostorban is sütöttek ostyát, és innen vittek a környező plébániákra is. A harmadik vitrinben a kegytemplom régi fotói és egy különleges könyvecske látható, melyből egy nagyon korai, 1897-es fotó látható a kegyhelyről. A könyv a magyarországi búcsújáró kegyhelyeket mutatja be, és ami különleges, hogy mindegyiknél ceruzarajz látható, a kéméndi az egyetlen, melyet már ekkor fényképpel illusztráltak.
Láthatók még a kegytemplom környezetében előkerült tárgyi leletek, korsó- és edénymaradványok, valamint (kelta, római és középkori) pénzérmék. Néhány érme a közeli csárda területéről került elő. Egy további vitrinben Petri György néhai plébános hagyatéka látható, melyet a család (Bachmann Pál) felajánlásából kaptunk meg. Gyuri bácsi, ahogy helyben mindenki szólította, 33 évet lakott a máriakéméndi plébánián, a település megbecsült plébánosa volt, akinek friss virágokkal díszített sírja a kegytemplom előtt látható. A sorrendben utolsó vitrin pedig 200-300 éves könyveket tartalmaz, van köztük merített papírból készült is.
A múzeum falain láthatók régi zászlók, fényképek és egy különös módon előkerült, egy katonát ábrázoló festmény, mely a templomi szent sír egykori ajtaja volt. Egy ritkaság is a gyűjtemény része: a földből került elő egy 1752-ből származó kályhaajtó, mely Krisztust ábrázolja a kereszten, mellette Máriával és Szent Jánossal. Ehhez hasonló darabokat Budapesten őriznek az Iparművészeti Múzeumban. A kegytemplom értékes miseruhákat is őriz a 19. századból, ezekből és értékes szentképekből is látható néhány a falakon.
A terem helyreállítása és a múzeum létrejötte kb. 5 millió forintba került, melyből kb. 4 millió forintot tett ki a templom felújításakor a teremre fordított összeg, maga a múzeum belső berendezésének kialakítása kb. 1 millió forint volt. Utóbbi nagyobb részét a Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör finanszírozta, de a Máriakéméndi Német Önkormányzat és a Kátolyi Horvát Önkormányzat is jelentős mértékben hozzájárult a költségekhez. A Máriakéméndi Egyházközség a terem festéséhez nyújtott anyagi segítséget.
Ezúton is hálásan köszönjük mindenkinek a nagylelkű segítségét, a felajánlásokat, melyek múzeumunkat gazdagítják. Nagyon sokan hoztak személyes tárgyakat vagy régi fényképeket, szentképeket, így a neveket felsorolni is hosszú lenne, de mindenkinek hálásan megköszönjük a tárgyi adományokat és a múzeum kialakításában nyújtott segítséget.
Szöveg és fotó: Biki Endre Gábor, a máriakéméndi kegyhely gondnoka és a múzeum kialakítója
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
