A korábbi pécsi egyházmegyés lelkipásztort a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye segédpüspökévé nevezték ki, majd püspökké szentelési szertartását 1994. május 21-én tartották Kecskeméten. A jubileumi év kapcsán dr. Schmelczer-Pohánka Éva, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár vezetője készített összefoglaló írást.
Tecum pro te – Veled, érted. Bíró László kalocsa-kecskeméti segédpüspök, szemináriumi rektor, nyugalmazott tábori ordinárius jubileumai
Bíró László nyugalmazott püspök számára a 2024-es év egymást követő egyházi jubileumok sora: idén ünnepli pappá szentelése 50., püspökké szentelése 30., valamint tábori püspöki beiktatása 15. emlékévét. Jelen összefoglalóval visszaemlékezést kívánunk adni Bíró László püspöki kinevezéseiről és az ez idő alatt végzett munkásságáról.
Püspökszentelés – 30 éve[1]
II. János Pál pápa 30 éve, 1994. április 18-i hatállyal nevezte ki Bíró László (1950–) pécsi kanonokot, a Pécsi Székesegyház plébánosát, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola teológiatanárát Castra Galbae-i címzetes püspökké[2] és a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye segédpüspökévé.
Az új püspök[3]
Ezzel a kinevezéssel a pécsiek által igen szeretett plébánost, az egyházmegyei ifjúsági és házas csoportok lelkes szervezőjét a Szentatya a korábban betöltött püspöki szertartó és titkári feladat után ismét az egyházkormányzat útjára vezette[4], áthelyezve Dankó László (1939–1999) kalocsai (1993-tól kalocsa-kecskeméti) érsek mellé. A főpásztor egészségügyi állapotára való tekintettel, továbbá az 1993-ban végbement egyházmegyei határigazítások miatt megnagyobbodott egyházmegye kormányzásában kért segítséget maga mellé segédpüspök személyében.
Bíró László püspökké szentelésére 1994. május 21-én, szombaton került sor a kecskeméti Urunk Mennybemenetele Társszékesegyházban (Nagytemplom).
A kecskeméti Urunk Mennybemenetele Társszékesegyház épülete[5]
A szertartáson a főszentelő Paskai László bíboros, esztergom-budapesti érsek, társszentelői pedig Dankó László kalocsa-kecskeméti érsek és Mayer Mihály pécsi megyéspüspök voltak. A püspökszentelésen részt vettek Seregély István egri érsek vezetésével a püspöki kar tagjai is: Szendi József veszprémi érsek, Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, Kovács Endre, Dékány Vilmos, Ternyák Csaba segédpüspökök, valamint Ladocsi Gáspár tábori püspök.
Bíró László püspökké szentelési meghívója (1994)[6]
A két egyházmegye papsága, több ezer hívő, rokonok, barátok mellett jelen volt Surján László népjóléti miniszter és Kőtörő Miklós, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke is. A pécsi egyházmegyéből nagyra becsült lelkipásztoruk szentelésére a paptársak és a hívek autóbuszokkal és megszámlálhatatlan személygépkocsival érkeztek Kecskemétre.
Bíró László püspökszentelése Kecskeméten[7]
A püspökké szentelési szentmise 1994. május 21-én 11 órakor vette kezdetét. A főpapság az Ecce Sacerdos hangjaira érkezett negyven pap és szeminarista kíséretében: elöl Bíró László, mögötte Dankó László érsek, Mayer Mihály megyéspüspök, végül Paskai László bíboros-prímás. Az ünnepi koncelebrált misén a pécsi székesegyház több mint 100 tagú kórusa énekelt.
A püspökszentelés résztvevői – Dankó László kalocsa-kecskeméti érsek, Paskai László bíboros-prímás és Mayer Mihály pécsi megyéspüspök[8]
A köszöntő után felolvasták Angelo Acerbi címzetes érsek, pápai nuncius levelét, aki egészségügyi állapota miatt maradt távol a szertartástól.
Az evangélium elhangzása után Kühner János kalocsai kanonok, érseki helytartó a felszentelés hagyományos menetrendjének megfelelően a bíboroshoz fordult, aki az egyházjog szerint az apostoli parancs felolvasását kérte. Paskai bíboros homíliájában a Szentírást idézve az apostoli evangélium hirdetést, Isten népének szolgálatát emelte ki beszédében: „Légy alkalmas eszköze a Szentlélek művének! A pásztor hűségével tekints a rádbízottakra! A Szeretet köteléke fűzzön paptestvéreidhez! Őrizd szívedben a kollegialitás lendületét minden püspökkel!”
A megjelentek együtt imádkoztak az új főpásztorért, majd a Mindenszentek litániáját imádkozva a szentek közbenjárását is kérték érte.
„Áraszd e kiválasztottadra azt az erőt,
amely tőled származik:
a vezetés Szentlelkét,
akit megadtál Jézus Krisztusnak,
szeretett Fiadnak,
ő pedig odaajándékozta szent apostolainak,
akik Egyházat szerveztek szerte a világon,
hogy az legyen a te szentélyed,
és nevedet szüntelenül dicsőítsük és áldjuk benne.”
(Felszentelő ima – részlet)
A szertartás elején a felszentelendő püspök ígéretet tett, hogy nagy szelídséggel és tiszta szívvel fogja követni Isten akaratát. Majd főpapi kézrátétellel elnyerte az egyházi rend teljességét. Ezáltal püspöktársai apostoli testvérként elfogadták munkatársuknak, amit békecsókkal erősítettek meg. A felszentelt püspök ezután átvette a bíborostól az evangéliumos könyvet, a hűség jelképét, a püspöki gyűrűt, fejére pedig feltették a püspöki süveget (mitra), végül átvette a nyáj terelésének szimbólumát, a pásztorbotot.
Az első püspökszentelés Kecskeméten (Fotó: MTI)[9]
A szentmise végén Bíró László püspök hálás szívvel emlékezett azokra, akik eddigi útján segítették: első plébánosára, főpásztorára és híveire. Köszönte a megelőlegezett szeretetet és a bizalmat is. Hangsúlyozta, hogy a papi hivatás teljessége a püspöki szolgálat, amely csak az egység által valósulhat meg: „A papi hivatás nem más, mint találkozások szolgálata, kapcsolatépítés Isten és ember, ember és ember között.”
Az új püspök köszöntése[10]
Az áldozás után az ünnepi szentmise résztvevőinek áldást osztva vonultak ki a Nagytemplomból. A szentmise végén az új püspök személyesen fogadta a jelenlevők jókívánságait: kifelé menet szóba elegyedett, aki megszólította, mindenkihez volt egy jó szava.
Bíró László püspökké szentelési emléke (1994)[11]
A kecskeméti piarista gimnázium dísztermében rendezett ünnepi fogadáson Dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke köszöntötte új püspöktársát.
Másnap 1994. május 22-én, vasárnap a Pécsi Székesegyházban 11 órakor celebrált búcsúmisét Bíró László püspök a pécsi egyházmegye hívei számára. Püspöktársát Mayer Mihály pécsi megyéspüspök búcsúztatta, hangsúlyozva, hogy egy egyházmegye számára mindig nagy öröm, hogy papját alkalmasnak találják püspöknek: „Még nagyobb lenne az öröm, ha Bíró László itt tevékenykedhetne tovább, azonban ez a szolgálat nem egy konkrét helyhez kötődik, hanem a keresztények szolgálatát jelenti, bárhol is legyen az ember. A Duna elválasztja a két egyházmegyét. azonban továbbra is összeköt minket az a szellemi híd, amelyet a Pécsről származó püspök képvisel.” [12]
Biró László püspök búcsúja a pécsi hívektől (Fényképezte Szundi György – Új Dunántúli Napló)[13]
Május 29-én 11 órakor, szülővárosában, Szekszárdon is megtartott első püspöki miséjét.
Bíró László első püspöki miséje szülővárosában, Szekszárdon (Fotó: Ótós)[14]
Bíró László püspöki jelmondata Veled – érted (Tecum pro te): Istennel Istenért és a hívekkel a hívekért együttes szolgálatát kívánta megfogalmazni. Püspöki címerét Vanyó László teológiaprofesszorral együtt tervezte meg: a szőlő és a horgony ősi keresztény szimbóluma jelenik meg benne. A szőlőtőke a szekszárdi szőlőtermesztésre utalva a szülőföldhöz való ragaszkodását is jelképezi. A Székesegyház diadalívén megjelenő horgony pedig a pécsi kötődést hivatott megjeleníteni, de egyben a reménykeresés szimbóluma is. Ennek azonban nem hagyományos, hanem kivetett állapotban való szerepeltetése a címeren – Vanyó professzor ötlete alapján – a kinevezett püspök dinamikusságára utal. Ahogy Bíró püspök a címere szimbólumaira utalva megfogalmazta „A hajó oda köt ki, ahová a horgonyt ledobják. Csak az kell, aki ledobja is tudja hová”.
Bíró László püspöki címere
1994. június 1-jei hatállyal Bíró László kalocsa-kecskeméti segédpüspökként az egyházi szinódus előkészítésében vette ki részét, ahol alkalma nyílt a főegyházmegye 1993-as határmódosításaival bekövetkezett átcsatolt területein élő papság megismerésére. Noha a nuncius székhelyéül Kecskemétet jelölte meg, Kalocsán lakott, és hetente egy napot töltött Kecskeméten, továbbá a felállítandó helynökség megszervezése is feladatát képezte.
1994 és 2020 között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Családpasztorációs Bizottságának elnöke volt. 1995–2000-ben a kalocsai egyházmegyei zsinat előkészítője, a Főegyházmegyei Szinódus koordinátoraként működött.
1995. augusztus 1-től 2008. december 31-ig a Központi Papnevelő Intézet rektorává és az Egyetemi Templom igazgatójává nevezték ki. Vanyó László professzort váltva ő lett a papnevelő intézet leghosszabb ideig működő vezetője. A Központi Papnevelő Intézetbe kerülése után Bíró László folytatta ifjúsági pasztorációs szolgálatát: 1995 szeptemberétől a szemináriumban, 2009-től 2018-ig a Párbeszéd Házában tartott heti rendszerességgel katekéziseket a Csütörtöki Csoportban, amelyben ezernél több katolikus egyetemista, illetve fiatal értelmiségi fordult meg, és gazdagodott hitben és egyházi közösségi tapasztalatban. Az MKPK 2003. június 3–5-i nyári rendes ülésén a nyugállományba vonuló Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök helyett a MKPK Hitoktatási Bizottság elnöki tisztségével bízták meg. 2007-től családreferens, és 2016-tól az MKPK Hittani Bizottság tagja lett.
Tábori püspöki beiktatás – 15 éve
Ugyancsak évfordulós Bíró László püspök atya tábori püspöki beiktatása is. A 2008. november 20-án kelt bullában XVI. Benedek pápa Magyarország 1994-től újjászervezett Katonai Ordinariátusának tábori püspökévé nevezte ki. Hivatalát 15 évvel ezelőtt, 2009. január 1-jén vette át, beiktatása pedig 2009. január 9-én történt meg a budapesti Szent István Bazilikában. Juliusz Janusz apostoli nuncius az ünnepi szentmise elején felolvasta a pápai bullát: „A tábori lelkészek személyében is Krisztus akar szólni az emberekhez… Sokszor, aki az élet határhelyzeteibe kerül, annak a legnyitottabb a szíve az Örömhír befogadására.” Berta Tibor általános helynök a tábori lelkészek nevében köszöntötte az új ordináriust: „Kérjük püspök úrtól…Legyen olyan főpásztorunk, aki összetartó szeretetben egybegyűjti a rábízottakat, vagy katonásan fogalmazva még jobban összekovácsolja a katolikus tábori lelkészek közösségét.” Bíró püspök köszönetét fejezte ki a feléje irányuló szeretetért.[15]
Bíró László, Magyarország tábori püspöke a XVI. Benedek-féle bullával (Fényképezte: Cser István)[16]
A tábori püspöki méltóságot – elődjeitől eltérően – tábornoki rendfokozat nélkül, a Honvédelmi Minisztérium köztisztviselőjeként viselte. Bíró püspök sajátos evangelizációs közegként tekintett a katonaságra és a családjukból kiszakított honvédekre. Jogköre nemcsak a katonákra, hanem a Honvédelmi Minisztérium kormánytisztviselőire, közalkalmazottjaira és azok családtagjaira is kiterjedt. 2021. február 18-án vonult nyugállományba. Püspökként fontos szerepet tulajdonított a börtönpasztorációnak, a végrehajtási intézetekkel való kapcsolattartásnak.
Bíró László tábori püspök áldást ad egy katonának[17]
Bíró László számos családdal foglalkozó publikáció szerzője, megszámlálhatatlan riport és videóbeszélgetés főszereplője. Több életrajzi vonatkozású riportkönyv és visszaemlékezés készült vele.
Könyvei:
Hívom a családokat. Bíró Lászlóval beszélget Simon Erika. Budapest, 2007.
A lélek útjain. Bíró László püspökkel beszélget Simon Erika. Budapest, 2014.
Rendelkezésre állok. Elmer István és Kipke Tamás beszélgetése Bíró László tábori püspökkel. Budapest, 2013.
Hívom a családokat. Házaspároknak való gyógyító gondolatok. Budapest, 2021.
Osztatlan szívvel. A püspök atyával Karikó Éva beszélget hitről, szerelemről és hitvestársi szeretetről. Budapest, 2022.
Bíró László áldozatkész munkásságát, családokért való szellemi és lelki szolgálatát számos elismeréssel jutalmazták: 2012-ben szülővárosában Pro Urbe Szekszárd Emlékplakettet, és ugyanebben az évben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetését kapta. 2013-ban a szlovák tábori püspök a Szent Sebestyén érdemrend III. fokozatával, 2014-ben a lengyel tábori püspök a Milito Pro Christo díjjal jutalmazta. 2014-ben a Magyar Királyi Szent László Lovagrend Lovagi Vaskereszttel, 2015-ben pedig az Emberi Erőforrások Minisztere Pro Familiis (A családokért) díjjal tüntette ki. 2017-ben a Mindszenty Társaság tagjai Mindszenty-emlékérmet adományoztak neki. 2019-ben Szekszárd városa díszpolgárává választotta, valamint a Széchenyi Társaság is emlékplakettel díjazta. 2020-ban a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság Esterházy-díjjal tüntette ki. 2021-ben a Szekszárd–Alsóvárosi Római Katolikus Közhasznú Egyesület létrehozásában és működésének eredményességéért végzett, elhivatott munkájáért, valamint a magyar családok több évtizedes áldozatos szellemi és lelki támogatásáért Bezerédj István-díjjal jutalmazták Bíró Lászlót. 2023-ban Pécs városa Tüke Emlékéremmel köszönte meg pécsi munkásságát, a pálos rend legnagyobb elismeréseképpen konfráterei (tiszteletbeli tagjai) közé fogadta Bíró püspököt.
Hosszú betegségből való lábadozást és rehabilitációt követően Bíró László visszatért a Pécsi Egyházmegyébe, mégpedig annak központjába, Pécsre. 2021 szeptembere óta a pécsi Pálos Templom lelkipásztori munkáját segíti és a pálos rendház kolostorában lakik, egyúttal részt vesz a Pálos Lelki Központ mindennapi munkájában.
Bíró László püspök a Szent Imre (Pálos) Templomban
***
Püspöktársával, Mayer Mihály nyugalmazott pécsi megyéspüspökkel papi és püspöki évfordulóikat közös szentmisék keretében ünnepelték/ünneplik meg: Szekszárdon 2024. május 12-én, Pécsett pedig június 29-én.
Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető (Pécsi Egyházmegyei Könyvtár)
Felhasznált források
A megújuló egyházért – Bíró László = Új Ember, 1994. április 24. 12.
H.Zs.: Az új püspök misézett a pécsi Bazilikában = Új Dunántúli Napló, 1994. május 24. 1., 5.
Homolay Károly: Felszentelték a kalocsa-kecskeméti segédpüspököt = Keresztény Élet, 1994. május 29. 1.
káté: Ami fontos és ami fontosabb… – Első alkalommal szenteltek püspököt Kecskeméten = Új Ember, 1994. június 5. 1.
Bíró László az új tábori püspök = Új Ember, 2008. november 30. 1.
Elmer István: A tábori lelkész által is Krisztus akar szólni… Beiktatták Bíró László katonai ordináriust = Új Ember, 2009. január 18. 1., 4.
Közös küldetésben. Katona és lelkész az ember és a nemzet szolgálatában. Szerk. Berta Tibor – Hautzinger Gyula – Holló József Ferenc. Budapest, 2017.
[1] Köszönet a Kalocsai Érseki Könyvtár informatikus könyvtárosának, Takács Karolinának az 1994-es püspökszentelés képeinek megküldéséért. A képek tulajdonosa Kiss Györgyné.
[2] Ma már nem létező észak-afrikai püspökség.
[3] A képek forrása: 1/ Homolay Károly: Felszentelték a kalocsa-kecskeméti segédpüspököt = Keresztény Élet, 1994. május 29. 1. (Fényképezte: Csécsei Pál); 2/ https://regi.katolikus.hu/cikk.php?h=1219 [2024.05.10.)
[4] Bíró László 1980 és 1989 között püspöki szertartóként és titkárként dolgozott dr. Cserháti József megyéspüspök mellett.
[5] A kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagytemplom_%28Kecskem%C3%A9t%29#/media/F%C3%A1jl:Kecskemet-Nagytemplom.jpg [2024.01.19.]
[6] A dokumentum forrása: kecskeméti Katona József Könyvtár = https://mandadb.hu/tetel/653755/Meghivo_puspokszentelesre [2024.01.19.]
[7] A kép forrása: káté: Ami fontos és ami fontosabb… – Első alkalommal szenteltek püspököt Kecskeméten = Új Ember, 1994. június 5. 1.
[8] A képek tulajdonosa Kiss Györgyné.
[9] A képek forrása: Püspökszentelés Kecskeméten = Nógrádi Krónika, 1994. május 24. 4.; H. Zs.: Az új püspök misézett a Bazilikában = Világtükör – Hazai Tükör, 1994. május 26. 2.
[10] A képek tulajdonosa Kiss Györgyné.
[11] A kép forrása: Pécsi Egyházmegyei Könyvtár – Kis- és Aprónyomtatvány-gyűjtemény – Pécsi egyházmegyei papi emlékek
[12] A kép forrása: H.Zs.: Az új püspök misézett a pécsi Bazilikában = Új Dunántúli Napló, 1994. május 24. 1.
[13] A kép forrása: H.Zs.: Az új püspök misézett a pécsi Bazilikában = Új Dunántúli Napló, 1994. május 24. 1.
[14] A kép forrása: –háj–: Szekszárdon misézett az új püspök = Tolna Megyei Népújság, 1994. május 29. 3.
[15] Elmer István: A tábori lelkész által is Krisztus akar szólni… Beiktatták Bíró László katonai ordináriust = Új Ember, 2009. január 18. 1., 4.
[16] A kép forrása: Elmer István: A tábori lelkész által is Krisztus akar szólni… Beiktatták Bíró László katonai ordináriust = Új Ember, 2009. január 18. 1.
[17] A kép forrása: Közös küldetésben. Katona és lelkész az ember és a nemzet szolgálatában. Szerk. Berta Tibor – Hautzinger Gyula – Holló József Ferenc. Budapest, 2017.
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
