A Pécsi Egyházmegye általános helynöke, a pécsi rácvárosi templom plébánosa június 23-án egyházközsége közösségében szentmisén ünnepelte pappá szentelésének 50. évfordulóját. A jeles alkalomból személyes hangvételű tanúságot tett hivatásról, emberi alázatról.
A bensőséges ünnepen Kvanduk Frigyes köszöntötte plébániai közösségét, melynek tagjait immár 35 éve terelgeti jó pásztorként. Köszöntőjében a plébános úgy fogalmazott, hogy sokszorosan közös ünnep ez, melynek középpontjában a Jóisten ajándéka áll, és melyben mindenki másként, mégis egyetlen közösségben, az Egyház közösségében vesz részt.
A szentmise homíliájában a plébános 50 év távlatából és tapasztalatából merítve osztotta meg a gondolatait arról, hogy milyen is papnak lenni. Frigyes atya azt mondta, papnak lenni egyrészt nagyon könnyű, egyszerű és szép dolog, mert a hivatás egy olyan helyzetről szól, ami mindenkinek a szívében jelen van, hiszen mindenki keresi az életében a jobbat, többet, szebbet és igazabbat. Születésünktől kezdve olyan éhség ez, amely minden más éhséget felülmúl.
Azt is mondta, hogy papnak lenni nagyon bonyolult és összetett dolog, nagyon nagy kihívás. Azért, mert nem egy ember által alkotott célt kell megvalósítani, hanem mindig Krisztus, az Isten küldötte áll a középpontban, aki értünk, mindannyiunkért, külön-külön, személy szerint, életét adta. A papnak az a feladata, hogy a saját világában és a másik ember szívében is észrevegye, közvetítse, segítse ennek felismerését.
Ugyanakkor papnak lenni olyan kihívás, fogalmazott Frigyes atya, mely nélkülözhetetlen hivatás és túlmutat a mi világunkon. De papnak lenni azt is jelenti, hogy a Jóisten és a magunk helyzetét egységben kell megélni. Nem lehet elengedni bizonyos dolgokat azzal, hogy majd a Jóisten elintézi, de az a gondolkodás sem járható út, mely szerint olyan okosak vagyunk, hogy mindent kitalálunk. Az Istennel való egység egy állandó találkozás a jelenben, melyet nem a múlt határoz meg, és nem egy általunk kijelölt jövőbeli cél, hanem a jövő történése, amelyben egységben él az Isten szeretete és az ember szíve és világa - hangsúlyozta Kvanduk Frigyes.
Személyes életében, mint mondta, ezt úgy igyekezett megvalósítani, hogy próbált arra figyelni, amin keresztül elindítja a Jóisten, amin keresztül megszólítja. Ez persze körültekintő figyelmet igényel, de amikor felismeri az isteni szándékot, akkor azzal együttműködik. Életének alapvető célja, hogy egy dolog, esemény vagy egy mondat ne legyen több, mint ami valójában, de ne legyen kevesebb sem, mert csak így van a helyén, így tudnak bennünket szolgálni. Ha ez nem teljesül, akkor ezek a dolgok gyötörnek bennünket, gyötrelemmé teszik az életünket.
Frigyes atya az elmúlt évtizedekben nemcsak a hívek lelki fejlődését segítette, hanem nagy hozzáértéssel szépítgette, újítgatta a környék templomait is. A Szent Kereszt felmagasztalásnak tiszteletére 1756-ban felszentelt rácvárosi templom felújítása is az ő nevéhez fűződik.
„Alapvető szemléletem az volt, hogy egy templom nem lehet kevesebb, mint egy otthon és mi abban otthon legyünk. Ugyanakkor a templom egy rendezett világ legyen, ami a Jóisten mellett szerintem nélkülözhetetlen feltétel. Hogy ez mennyire sikerült, nem tudom, nem mérlegelek, nem méricskélem vissza az időt. Úgy vagyok vele, hogy a Jóisten az idő következményeit úgyis kiválogatja. Ebben úgysem tudok részt venni már, mert az én hatóköreimen, mint mindenkinél, kívül esik és ezt tiszteletben kell tartani. A papság útján tapasztaltam meg mindezt és lettem egyre inkább szabad ember. Ez nem azt jelenti, hogy a zsebemben hordom a szabadságomat, hanem minden nap új feladat és új kérdés születik, melyből semmit sem akarok feladni és átszabni saját igényeim szerint. Megköszönöm a Jóistennek, hogy itt, köztetek ezt az utat tudtam és tudom járni. Köszönöm mindenki segítségét és imádságát, mely engem belső hálával tölt el” – zárta aranymisés szentbeszédét Kvanduk Frigyes atya.
A szentmise zárásában az egyházközség nevében Helstáb Ákos fejezte ki a közösség háláját és nagyrabecsülését szeretett plébánosuk iránt. Úgy fogalmazott, hogy Frigyes atya egy hiteles ember. Noha az ördög kedvenc kisértése a hiúság, nincs kitéve a templomban sehol, hogy Frigyes atya mennyi munkát végez, miközben folyamatosan azon jár az agya, hogy mit újítson fel. A gyerekeket humorral, jókedvvel, közvetlen stílusban szólítja meg. A vasárnapi miséken sokszor teológiai mélységekben közvetíti a hívek számára a Jóistent. Frigyes atya hiteles forrás, akit érdemes hallgatni és megfogadni a tanácsát. Tud szabad lenni és fontosabb számára az ember, mint a szabályok. A közösség minden tagja a Jóisten szeretetét tapasztalja meg általa - hallottuk a méltatásban.
Kvanduk Frigyes atya 50 éves papi jubileuma aranymisés áldással zárult.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
