Egy, a honfoglalás idején élt magyar fejedelem aranyveretekkel díszített, rekonstruált szablyáját és a hozzá kapcsolódó leletanyag másolatát mutatja be a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumban október 14-én megnyílt kiállítás, melyet Felföldi László pécsi megyéspüspök nyitott meg.
Ódor János Gábor, a múzeum igazgatója köszöntőjében kiemelte az esemény azon különlegességét, hogy egy nem szakrális tárgyú kiállítás megnyitására éppen a pécsi megyéspüspököt kérték fel.
De hogy az aranyszablya hogyan kapcsolódik Felföldi László személyéhez? A kérdésre adott választ megelőzően következzen néhány részlet a szablya különlegességéről, mivel annak napvilágra kerülése nem éppen hétköznapi módon történt.
A történet 1927. május 4-re nyúlik vissza, amikor egy honfoglalás kori leletegyüttest és annak legkülönlegesebb darabját, egy aranyszerelékes szablyatöredékét vetett ki magából a föld a Szabolcs vármegyei Geszteréden. A történet részletei igazán meseszerűek: történt ugyanis, hogy egy kisbojtár, név szerint Balázs János disznópásztorkodás közben egyszer csak arra lett figyelmes, hogy a disznók lábai alatt megcsillan a föld, melynek mélyéről kisebb-nagyobb tarsolylemezek, ékszerek, valamint egy aranyszablya bukkan elő. Az akkor előkerült eszköztöredékek, mely hazánk egyik legjelentősebb honfoglalás kori leletegyüttesét képezik, feltételezik, hogy egy fejedelmi rangú személyé lehetett, akit személyes használati tárgyaival együtt temettek el.
A mintegy 100 évvel ezelőtt a föld mélyéből előkerült aranyszablya ötvösművészeti rekonstrukcióját a szekszárdi származású, művészeti ösztöndíjas cizellőr, Strohmayer Ádám álmodta meg és végezte, aki a kiállítás megnyitóján röviden ismertette az aranyszablya történetét, a hozzá kapcsolódó kutatási eredményeit és a rekonstrukció kulisszáit.
Ennyit röviden a geszterédi aranyszablya történetéről. És akkor következzen, hogy mégis mi a kapcsolódási pont a honfoglalás kori lelet és Felföldi László pécsi megyéspüspök személye között? A kérdésre a főpásztor maga adott választ a kiállítás megnyitóján, ahol köszöntőjében kiemelte, a szablya az ő szülőfalujából, Geszterédről származik, ahol gyermekkorában sokat beszéltek az akkor még raktári rejtekben rejtőzködő szablyatöredék legendájáról.
És ha már püspöki a beszéd, akkor elsőként jelesül a kard bibliai jelentőségét hangsúlyozta a főpásztor, amely számos alkalommal jelenik meg a Szentírásban. Ha pedig kard és küzdelem, akkor a folytatásban Felföldi László arra figyelmeztetett, hogy napjainkban újra meg kell tanulnunk harcolni, hogy megvédjük magunkat, családunkat, közösségeinket, nemzetet és hazát. Mohács közelében könnyen el tudjuk képzelni, milyen lehetett, amikor kézzelfogható volt az ellenség közelsége, akivel szembe kellett nézni. A mostani fiataloknak sokkal nehezebb a helyzetük. Láthatatlan ellenséggel szemben kell megtanítani harcolni őket, önmagunkat és a férfiakat, mégpedig a szépség, a jóság és a szeretet kardjával, hogy győztes családjaink, közösségeink és életünk legyen.
Szemléljük ezt a kardot, mely hitelesebben szól ma hozzánk, mint korábban bármikor és figyeljük, hogy mire tanít minket, hogy harcainkat úgy vívjuk meg, hogy a mi életünk is a jóság és a szeretet aranyszablyájává váljon – zárta köszöntőjét Felföldi püspök atya.
A főpásztor köszönetet mondott a Geszterédi Aranyszablya Társaság elnökének, Rácz Jánosnak, aki megálmodta és megvalósította, hogy az évszázadokon át a föld mélyén rejtőzködő, majd pedig a töredékként porosodó és elfeledett aranyszablya rekonstrukciója a szakemberekkel történő összefogás eredményeként megtekinthető és üzenetet hordozó valósággá váljon.
Az aranyszablyát bemutató, a Wosinsky Mór Múzeumban látogatható időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumból érkezett most Szekszárdra, hogy a honfoglalás kori magyar kultúra egyik legérdekesebb és legjelentősebb tárgyi emlékét mutassa be.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
