Történelmi és történeti időutazás részesei lehettek mindazok, akik október 21-én ellátogattak a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Vargha Damján Konferenciatermében – az egykori jezsuita gimnázium dísztermében – megtartott könyvbemutatóra. Az eseményt szervező Jezsuita Kiadó hagyományt teremtve első alkalommal mutatott be könyvújdonságot vidéki helyszínen, ahol Somodi Imre: A pécsi jezsuita Pius Gimnázium története 1912-1948 című kötetét, illetve a témához kapcsolódóan a pécsi jezsuita örökség jelenkorban is érzékelhető hatásait ismerhették meg az érdeklődők.
A beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatón részt vett Somodi Imre, a kötet szerzője, valamint a Jezsuita Kiadó meghívott vendégei: a könyv előszavát író Felföldi László pécsi megyéspüspök, dr. Bene Krisztián, a PTE - BTK dékánja, Forrai Tamás Gergely SJ, Tornya Erika RSCJ, a Jezsuita Kiadó igazgatója, akik gondolataikkal segítették a téma kibontását. Az esemény moderátora Végh Dániel, a kiadó kiadványmenedzsere volt.
Az egykori gimnáziumi épületben napjainkban működő egyetemi kar dékán házigazdája köszöntőjében arról az egyedülálló épületkomplexumról beszélt, melynek, mint mondta, a történelmi múltja érzékeny témát érint.
Bene Krisztián úgy fogalmazott, hogy ha nem is az egyetem kérte az épületet, de ők kapták meg azt hasznosításra, melynek ma nagyon büszke gazdái és igyekeznek méltó módon továbbvinni a hely szellemi örökségét.
Felföldi László megyéspüspök a jezsuiták pécsi örökségének vonatkozásában azt emelte ki, hogy a múlt valósága annyit ér, amennyit a jelenen keresztül a jövő felé visz, egyébként kárba vész. Hangsúlyozta, hogy nagyon is aktuális arról beszélni, hogy mi történt itt, hogyan élték meg eleink a történések folyamatát, még akkor is, ha az egykori jezsuita gimnázium szellemi élete mára megszűnt. Azzal azonban, hogy a pécsi jezsuita múlt gazdagsága megismerhető lett, mintegy a jövő élhető valóságát közvetíti számunkra – fogalmazott a főpásztor.
A jezsuita közösségnek és az egyházmegyének az egyházközségekben ugyanaz a feladata egykor és ma: az élő Egyházat szolgáló krisztusi üzenet átadása. Azaz, segíteni az embereket abban, hogy elkezdjenek józan és tiszta ésszel gondolkodni, tervezni és döntéseket hozni, a jelenben a jövőt szolgálni – emelte ki a megyéspüspök.
A kibontakozó beszélgetésben Tornya Erika RSCJ kérdésére, hogy mi motiválta a könyv megírását és a téma kutatását, és milyen források álltak rendelkezésre, Somodi Imre, a kötet szerzője elmondta, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakos hallgatójaként kezdte meg a Pius Gimnáziumra vonatkozó vizsgálódásait, és szakdolgozatát a gimnázium alapításáról írta.
Kutatásait a Pécsi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájában folytatta, ahol értekezésében monografikus igénnyel mutatta be a Pius Gimnázium teljes történetét addig még fel nem dolgozott elsődleges, leginkább egyházi és állami levéltári forrásokra, évkönyvekre támaszkodva.
Forrai Tamás Gergely SJ történész, aki 1998-tól 2010-ig a miskolci jezsuita gimnázium tanára, illetve igazgatója volt, a jezsuiták történetének kontextusában beszélt a jezsuiták korábbi pécsi és jelenkori missziójáról. Elmondta, a miskolci jezsuita gimnázium 1994-ben történt elindításához a legerősebb motiváció, tapasztalat és autentikus forrás a pécsi jezsuita előzményekhez kapcsolódik.
A jezsuiták többször kezdtek missziót a városban, melyeket az állami erőszak rombolt le. A török hódítás utáni időre tehető az első misszió, melynek ma is létező gyümölcse a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma. Amikor a felvilágosodás eszméi elsodorták a jezsuita intézményeket, bő száz évet kellett várni, míg a XX. század elején másodszor is elkezdhették pécsi szolgálatukat, melynek origója volt a Pius Gimnázium és annak ma is létező temploma.
Ez a könyvbemutató pedig azért is érdekes, mert egybeesik azzal a szándékkal, melyben körvonalazódni látszik egy újbóli jezsuita misszió Pécsen, mely immár a harmadik újrakezdés a város életében. Az újratervezés és ez a könyvbemutató is a Pius Gimnázium öröksége. Oda megyünk, ahova az Egyház hív minket és Felföldi László püspök atya arra hívott, hogy gondoljuk újra azokat a lehetőségeket, melyeket a jezsuita karizmával itt és most meg tudunk valósítani – tette hozzá Forrai Tamás.
Míg azonban a múlt század elején egy nagyon komoly intézményi meghívásra szólt a küldetés, most gyakorlatilag újra kell gondolni és tervezni, hogy mire van jelen korunk Egyházában a leginkább szükség - fogalmazott a jezsuita történész.
No, de vissza a második misszióra, melynek történetét dolgozza fel a most megjelent könyvújdonság. A szerző, Somodi Imre, a kötet bemutatásában a Pius Gimnázium történetének máig érvényes üzenetére hívta fel a figyelmet.
A történet előzményei azonban legalább annyira fontosak, mint a végkifejlet. A szerző elmondta, a könyvbemutató helyszínének otthont adó monumentális épület helyén 112 évvel ezelőtt egy szőlőültetvény volt. Nem létezett ez a parkkal és sportpályákkal övezett épületkomplexum, mely nem valósulhatott volna meg, ha nincs Zichy Gyula pécsi püspök (1905-1926), aki mert nagyot álmodni, és ahhoz is volt bátorsága, hogy az elképzeléseit valóra váltsa, noha leküzdhetetlen akadályok álltak az útjába, melyeket azonban eltökéltségével és elszántságával sikeresen elhárított.
A jezsuiták felismerték Zichy püspök tetteinek jelentőségét, mellé álltak, és ugyancsak nagy munkát végeztek annak érdekében, hogy ez a nem mindennapi intézmény életre keljen. Az ország legkorszerűbben berendezett és felszerelt gimnáziumát kapták a jezsuiták Zichy püspök jóvoltából gyakorlatilag ajándékba, mindez azonban nem kényelmesítette el őket. Folyton azt figyelték, mivel lehetne bővíteni az intézményt, hogy az a kor elvárásainak még inkább megfeleljen. Hatalmas sportkomplexumot hoztak létre, mely a sportolási lehetőség tekintetében is egyedülállóvá tette a Piust. Azok a sportpályák, melyeket ma az egyetem hallgatói használnak, akkor létesültek.
A Pius Gimnázium első üzenete számunkra, hogy bátran kezdeményezzük a művelődés és a kultúra ügyének előmozdítását, és ezen célok megvalósítására állhatatosan vállaljuk a küzdelmeket és az áldozatokat - summázta Somodi Imre.
A második üzenet, amit elsajátíthatunk a Pius történetéből, a folyamatos megújulás és fejlődés igénye - folytatta az ismertetőt Somodi Imre. Az élet eseményei ugyanis nem mindig az elvárásaink szerint alakulnak, gyakran történnek olyan dolgok, melyek felborítják terveinket. A kérdés az, hogy tudunk-e ezekhez alkalmazkodni és kihozni az adott helyzetből a legjobbat, vagy pedig hagyjuk, hogy maguk alá gyűrjenek minket a körülmények?
A Pius Gimnázium történetéről elmondhatjuk, hogy egyáltalán nem a tervek szerint alakult - mutatott rá a szerző. 1914-ben kitört az I. világháború és az épületet katonai kórház céljára foglalták le, így annak legelső lakói katonák voltak és nem diákok. 1945 után pedig az egyre ellenségesebbé váló politikai rendszerben volt kénytelen az iskola működni, míg ’48-ban a Pius Gimnáziumot a kommunista államhatalom végleg megszűntette.
A jezsuiták új feladatot kerestek maguknak és fokozatosan bekapcsolódtak a Pécsi Egyházmegye pasztorációs munkájába. Amikor a körülmények nem a legideálisabbak, de tudunk rugalmasan alkalmazkodni hozzájuk, akár az előnyünkre is fordíthatjuk azokat. Ez a harmadik tanulságos üzenet az utókor számára.
A negyedik pedig az, hogy a folyamatos megújulás és a változáshoz való alkalmazkodás csak akkor lehetséges, ha van egy szilárd talaj, amelybe gyökeret ereszthetünk, mint például a hagyományok ápolása. A Pius nevelő-oktató munkája a jezsuiták évszázados hagyományában gyökerezett, mely az egész európai oktatásügy fejlődésére is nagy hatást gyakorolt, úgy, mint az órarendek és a tantervek rendszere, az életkorok szerinti osztályok kialakítása vagy éppen a tanárképzés elterjedése.
Máig érvényes üzenetein keresztül az egykori Pius Gimnázium nemcsak a múltjával, hanem jelenével is jelentős hatást gyakorol korunkra. Bár államosították, az infrastruktúrája továbbra is itt van velünk, és a magyar közművelődés ügyét szolgálják a Pécsi Tudományegyetem otthonaként. Ilyen értelemben pedig nem a múlt része, hanem nagyon is élő jelen és valóság, amely a mai napig sugározza pozitív hatásait Pécs és egész Magyarország kulturális életére – zárta a kötet bemutatását Somodi Imre.
A bemutatást követő zárszavak sorában arra a moderátori kérdésre, hogy Felföldi László püspök az elmúlt esztendőkben miért hívott szerzetesrendeket pécsi egyházmegyés szolgálatra, a főpásztor elmondta, az Egyház mindig akkor volt egyensúlyban, amikor egyaránt tekintett kifelé és befelé. A szerzetes mindig az Istenre való irányultságot mutatja, ezt kapjuk tőlük.
Ma a Pécsi Egyházmegyében viszonylag gazdag a rendi jelenlét. Az irgalmasok, a pálosok, a ferencesek, a kármeliták, a Szent Szív Társaság, valamint a Nyolc Boldogság Közösség tagjai karizmájuk szerint mind nagyon komoly szolgálatot végeznek. De a karizmákat tekintve talán a legszélesebb spektrummal éppen a jezsuiták rendelkeznek, akik a maguk különleges képességével, megújulást szolgáló hitükkel azt a választ tudják adni, amire a mai világunkban a legnagyobb szükség van. Azt a választ, ami abban segít, hogy egyházközségeinkben, családjainkban, személyes hitéletünkben bátran lépjünk előre és induljunk el az evangélium hirdetésének útján - olvasható Felföldi László püspök írása a kötet előszavában.
Én minden alkalommal azt kérem az ide érkező szerzetesektől, hogy ne az egyházmegyére bízott feladatokban, a plébániák, iskolák működtetésében vállaljanak részt, hanem saját karizmájuk szerint szolgáljanak. Nagyon hálás vagyok, hogy a jezsuiták most elfogadták a meghívást és hiszem, hogy a közös munka így valódi lelki elmélyülést, valóságos eredményt fog hozni mindenki számára – zárta válaszát Felföldi László megyéspüspök.
Tornya Erika RSCJ, a Jezsuita Kiadó igazgatója az esemény zárszavában saját rendi tapasztalataikat osztotta meg. Rámutatott, hogy fájdalmas elveszíteni egy intézményt, de meg kell tanulni olvasni az idők jeleit, ezért ahova a jelen társadalom hívásai szólnak, a rendjük mindig oda csoportosítja át erőiket.
Ennek a jelenlétnek a bizonyítékai a jezsuiták által 30 éve fenntartott püspökszentlászlói lelkigyakorlatos ház, valamint a második missziónak emléket állító, a Pécsi Egyházmegyei Levéltárban megtekinthető, a Pius Gimnázium tablóit bemutató időszaki kiállítás.
A sok érdeklődőt vonzó témát feldolgozó könyvbemutató a szerző névre szóló könyvajánlásaival zárult. Somodi Imre: A pécsi jezsuita Pius Gimnázium története 1912-1948 című kötete a Jezsuita Kiadó gondozásában vásárolható meg.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
