A Pécsi Egyházmegye két kórházlelkészségi központjában, Pécsett és Szekszárdon gyűltek össze a Betegek Gyógyítója Kórházlelkészség önkéntesei, hogy közösségben ünnepelve, méltó módon készüljenek a Megváltó születésének ünnepére. A kórházlelkészségi munkatársak beszámolóit közöljük.
A pécsi csapat december 12-én a székesegyház Corpus Christi kápolnájában gyülekezett, ahol Lovász László Rajmund ferences lelkipásztor celebrált szentmisét. Szentbeszédében arra bátorította a jelenlevőket, hogy bármilyen esetlennek is érzik magukat, mégis bátran folytassák beteglátogatói küldetésüket, mert a tökéletlenségeiket a Jóisten mindig kiegészíti, hogy a betegek legnagyobb segítségére, szolgálatára váljanak a nekik szentelt idő és figyelem révén.
A szentmise után a püspökségen látták vendégül az önkénteseket, majd Kapitányné Légrádi Éva kórházlelkészségi koordinátor osztott meg a résztvevőkkel egy karácsonyi történetet a hit nagyságáról, majd jelképes ajándékkal köszönték meg az önkéntesek egész éves fáradhatatlan munkáját.
A szekszárdi csapat az adventi készület idején ünnepelte fennállásának 5. évfordulóját, melyről Priskin Zsolt diakónus írt személyes hangvételű beszámolót, melyet az alábbiakban – szerkesztve – adunk közre.
2019. december 5-én vehették át a szekszárdi beteglátogatók a kinevezésüket, engem pedig akolitussá avatott Dr. Udvardy György érsek atya a szekszárdi belvárosi templomban. Nem is sejtettem, hogy életem egyik jelentős sors összefonódása történt meg azon a napon. Készülődve a diakónusi szerepre még kerestem a szolgálati utat, észre sem vettem, hogy a feladat már megtalált. A Covid-járvány azonban közbeszólt. A kórházlelkészség és én is a négy fal közé kényszerültem.
A szekszárdi kórház új kihívással állt szemben, az oltópontokon kevésnek bizonyult az ember. Akkor kezdődött a kórház és a kórházlelkészség közös munkája, a két csapat a mai napig összetart, jóban rosszban osztozik. A Covid, miközben szedte áldozatait, sokakat magányra ítélt. A bezárkózott idősotthonok kapui csak nem akartak kinyílni. Az idősek lelki táplálék nélkül maradtak. Se látogatójuk nem volt, az Eucharisztiát sem vehették magukhoz. Így 2020 decemberében a szekszárdi plébánia kápolnájából megkezdtük a szentmisék közvetítését A technikai hibák ellenére – mert a technika ördöge sosem alszik – rendszeressé vált az élő közvetítés. A kápolnában egy maréknyi beteglátogató segítette a munkámat. A kihívás és az isteni szolgálat összekovácsolt minket, így lett nyilvánvaló számomra a közös utunk.
A kezdetek óta eltelt öt év emlékeit idézte föl most a szekszárdi kórházlelkészség A félévtizedes visszatekintés című lelki napon, melynek a Szekszárdi Kolping Iskola adott otthont 2024. december 7-én. A jeles eseményen olyan előadók vettek részt, akik valamilyen módon kötődnek a csapatunkhoz és a szolgálathoz. Elsőként Gréczy-Félegyházi Gyöngyvér, az önkormányzat szociális, egészségügyi és környezeti bizottságának elnöke köszöntötte a jelenlevőket. Utána könnyed zenei program következett. A klasszikus zene előadói voltak Töttős-Erős Edina és Dragos Bence (fuvola), Töttős Eszter (harmonika) és a szekszárdi zeneiskola vonósnégyese (felkészítő tanár: Kovács-Buzás Márta).
Majd Pappné Kozma Krisztina, a Tolna Vármegyei Balassa János Kórház ápolási igazgatója Együtt a betegekért címmel tartott előadást a fent említett közös munkáról, majd Kisné Lovasi Mária szociálpolitikai szakértő adta elő gondolatait az idősgondozásról, gyakran megmosolyogtatva a jelenlevőket a közös tapasztalatok egybeesése miatt.
Az előadás után Kovács Mariann népdalénekes gyönyörű hangjával kápráztatta el a nagyérdeműt. A népdalcsokor után pedig egy erdélyi származású nővér, Ilyés Erika vidám és energikus előadása zárta a napot.
A szeretetvendégség előtt Dohány Zoltán bicsérdi plébános, aki a kezdetek óta kíséri hol közelről, hol távolról a kórházlelkészség életét, szívhez szóló beszédében utalt az akolitusavatás és a beteglátogatók kinevezésének különös egybefonódására. A Kolping Iskola dolgozói is kitettek magukért, hozták a jól megszokott minőséget. Köszönjük Vég Beáta kórházlelkészségi koordinátornak a szervezést, de leginkább az öt éve kitartó munkáját. Zárszavam pedig legyen ez: Istennek legyen hála minden jóért és rosszért! A jó erőt ad, a rossz pedig összekovácsol.
Szöveg: Kapitányné Légrádi Éva, Priskin Zsolt
Fotó: Betegek Gyógyítója Kórházlelkészség
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.