Az együttműködésről szóló okiratot egyházi elöljárók és világi meghívottak jelenlétében február 23-án, a 10.00 órakor kezdődő szentmisén írják alá Máriagyűdön, a Sarlós Boldogasszony-kegytemplomban.
A liturgián részt vesz Felföldi László pécsi megyéspüspök, Timár Asztrik OFM, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója, valamint Keresztes Andor, a máriagyűdi kegyhely plébánosa.
A testvérkapcsolati megállapodás szerint a kegyhelyek együttműködnek a keresztény értékek megőrzése és bemutatása érdekében, továbbá közös zarándoklatokat, előadásokat és lelkigyakorlatokat szerveznek.
A máriagyűdi Sarlós Boldogasszony-kegytemplom
A máriagyűdi kegyhely a Mária-tisztelet egyik legrégebbi magyarországi helyszíne. Máriagyűd környékén a 10. század végén Querfurti Brúnó missziós érsek kezdte meg a pogány lakosság térítését. A mohácsi vészt követően Gyűd lakossága reformátussá lett, de a templomot a török nem rombolta le, így az épületet előbb szerb ortodoxok, majd magyar reformátusok is használták istentisztelet céljára.
A 17. század végén kezdődtek a templomnál a Mária-jelenések. A siklósi ferencesek közbenjárására a templom ismét a katolikusoké lett és a 18. század első harmadában – főképp az 1737-38-as pestisjárvány idején – már nagy jelentőségű kegyhellyé vált. Ekkoriban létesült Gyűdön ferences rendház, valamint a templomot is kibővítették. Miután a csodás gyógyulások továbbra is folytatódtak, VII. Pius pápa 1805-ben búcsúkiváltságokkal látta el Máriagyűdöt, majd 1846-ban Szcitovszky János pécsi megyéspüspök hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította. 2008-ban XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományozott a kegytemplomnak.
A csíksomlyói Sarlós Boldogasszony-kegytemplom
Szűz Mária tisztelete a székely nép körében is virágzott, akik a XV. századtól kezdve Somlyón gyűltek össze a Mária-ünnepeken, ahol a ferencesek kezdtek az egykori gótikus templom építésébe. IV. Jenő pápa az 1444. évi körlevelében arra buzdította a népet, hogy legyenek segítségére a ferenceseknek a templomépítésben. Viszonzásul - a kor szokása szerint - búcsút is engedélyezett a jótevőknek.
1567-ben újabb fordulat következett be a búcsújárásban. A hitújítás korában János Zsigmond, erdélyi fejedelem, haddal akarta a színtiszta katolikus Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni, akik azonban fegyvert fogtak hitük védelmére. A gyülekező Csíksomlyón volt, pünkösd szombatján. Isten kegyelmébe ajánlották magukat és Szűz Mária segítségéért esedeztek, majd elindultak a Hargitára, szembeszállni a hitújítók hadával.
Közben az idősek, az asszonyok és a gyermekek Somlyón maradtak és győzelemért imádkoztak. A csata diadallal végződött. A győztesek nyírfaágakkal ékesítették fel lobogóikat és úgy vonultak le a Hargitáról. A templomban maradt nép elébük ment és együtt jöttek vissza hálát adni a győzelemért és megköszönni a Szent Szűz segítségét. Ennek a történelmi eseménynek emlékére fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben, pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezt az ősi hagyományt őrzi és folytatja a mai napig Mária népe.
A testvérkegyhelyi megállapodás kihirdetésének ünnepi ceremóniájára nagy szeretettel várják a híveket a máriagyűdi kegyhelyre.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye, Molnár Szabolcs (terjhazavandor.ro)
Forrás: Pécsi Egyházmegye archív, Magyar Kurír
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
