Nursiai Szent Benedek, a bencés rend alapítója, a nyugati szerzetesség atyja, Európa patrónusa által kidolgozott bencés regulát követő szerzetesség európai történetébe, a bencés misszióba és a hazai bencés rendtörténetbe kaptak betekintést mindazok, akik február 26-án este ellátogattak Pécsen, a Magtár rendezvényközpontba, ahol a Pécsi Egyházmegye idei szabadegyetemi nyitóelőadását dr. Várszegi Asztrik püspök, nyugalmazott pannonhalmi főapát tartotta.
Az eseményen jelen volt Felföldi László pécsi megyéspüspök, dr. Görföl Tibor teológus, a rendezvény házigazdája, a hallgatóság soraiban pedig szép számmal helyet foglaltak egykori bencés diákok és hozzátartozóik is.
A nyugalmazott főapát - aki 1964-ben lépett be a Szent Benedek Rendbe; 1989-ben Mayer Mihállyal együtt szentelték püspökké; 1991-ben választották pannonhalmi főapáttá – bencés rendről szóló előadásában történelmi tények, személyes emlékek, élmények és kutatási adatok egész tárházát sorakoztatta fel, helyenként humorral és némi öniróniával is fűszerezve a mondandóját.
Beszélt a Palesztina és Egyiptom területén a Krisztus utáni évszázadokban létrejött első szerzetesi közösségekről, melyek tagjai istenkeresésről és az evangélium valóságos megéléséről tettek tanúbizonyságot, ugyanakkor a bencés rend létrejötte kapcsán szólt Szent Benedek 529 táján íródott Regulájáról, mely a nyugati monostorok életének, spiritualitásának egyetlen irányadója lett.
Várszegi Asztrik megismertette a hallgatósággal annak folyamatát, ahogy a bencések missziós közösséggé válva beépültek az európai népek kultúrájába. Kiemelte, a műveltség és a civilizált életforma bencés mestereit is megviselte a történelem, mely nem egyszer komoly próbatételek elé állította a rendet.
A bencés szerzetesek – miként a tanítványok Krisztusnak – engedelmeskednek az apátnak, közösségben és szabályok (regula) szerint élik mindennapjaikat. Élő hitük a teljes szerzetesi létüket átalakítja és ennek megfelelően az egész életüket Jézus Krisztus alá rendelik. Élethivatásukat halálosan komolyan veszik, emiatt olykor szembeszállnak az egyházi gyakorlattal és időnként egyházkritikát is gyakorolnak.
Az evangélium megélése csodálatos szabadságot biztosít az embernek – fogalmazott Várszegi Asztrik, majd hozzátette, olyan belső elkötelezettséget teremt, mellyel a szerzetesek egyfajta szabadságot élnek meg az Egyházon belül. A bencések a létükkel, az életükkel próbáltak misszionálni. Márpedig a szerzetesi életrend szerint, mindenről lemondva élni csak úgy lehet, ha van olyan ellensúly, ami megtart. Ez az ellensúly a Jézus Krisztusba vetett élő és mély hit - emelte ki.
A kérdés tehát nem az, hogy mit csinálnak a szerzetesek, hanem az, hogy kik a szerzetesek. A bencés rend 1500 éves történetének megismerése abban segít minket, hogy általa saját közösségeinkre, egyházközségeinkre és az Egyházban küszködő szerzetesrendek közösségeire tekintsünk és a problémákat és lehetőségeket is megértsük– zárta előadását Várszegi Asztrik püspök, nyugalmazott pannonhalmi főapát.
Az előadás meghallgatható a Pécsi Egyházmegye YouTube-csatornáján:
A Pécsi Egyházmegye szabadegyetemi sorozata március 26-án Grecsó Krisztián író és Nacsinák Gergely teológus közös előadásával folytatódik.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
