Virágvasárnap, mely ebben az évben április 13-ra esik, a bűnbánatot jelentő nagyböjti időszak utolsó vasárnapja, egyben a nagyhét kezdete. Ezen a napon Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház.
Virágvasárnap jelentése a latin Dominica palmarum, azaz a pálmaágak vasárnapja kifejezésből származik. A virágvasárnapi ünnepi szentmise Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeztető körmenettel kezdődik. A hívek pálmaágakkal vagy barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papságot és az asszisztenciát.
A szentmise előtti körmenet és a köszöntés arra való emlékezés, ahogy egykor Jézust ünnepelte a jeruzsálemi tömeg. A szamárháton bevonuló Jézust meglátva leterítették ruháikat, ágakat törtek a fákról, s eléje szórva ezt kiáltozták: »Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön! Áldott a mi atyánknak, Dávidnak országa, amely íme, eljön! Hozsanna a magasságban!« (Mk 11,9-10). 2000 évvel ezelőtt a jeruzsálemi nép Dávid fiaként üdvözölte Krisztust, Messiásként, aki szabadulást hoz népükre és megszabadítja őket a rómaiak elnyomása alól. Krisztus küldetése azonban egészen más volt, nem az elnyomó uralomtól szabadította meg a népét, hanem a bűn rabságából az egész emberiséget. Ebben áll a megváltói tett, ez a húsvét értelme.
A virágvasárnapi liturgia minden ünnepélyessége mellett egyben már az Úr szenvedéstörténetét, Jézus passióját, kínszenvedését tárja elénk, az idei egyházi évben Lukács evangélista szerint (Lk 22,14-23,56).
A virágvasárnap kezdődő nagyhét az egyházi év leggazdagabb időszaka. Az Egyház kifejezi hitét, miszerint a dicsőséges bevonulás kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be elhozva mindannyiunk számára a megváltást, amely minden hívőben az örök élet reményét táplálja.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
