Az Egyház közösségének megerősítéséről beszélt Felföldi László püspök április 19-én, nagyszombat este a pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyházban celebrált húsvéti vigília szentmisén, melyben hírül adtuk a világnak, hogy Krisztus dicsőségben feltámadt a halál sötétségéből. A főpásztor arra hívott minden hívő embert, hogy bátran adják tovább Jézus Krisztus fényének és világosságának üzenetét.
A szentmisén koncelebrált Máger Róbert, az Egyházmegyei Hivatal püspöki irodaigazgatója, a székesegyház plébánosa és Molnár Erik püspöki titkár. Az asszisztenciában az egyházmegye papnövendékei is szolgáltak.
A szimbólumokban rendkívül gazdag szentmise kezdetén a sötétbe burkolózó templom előtti téren Felföldi László püspök a tűzszentelés szertartásában megáldotta a tüzet, melyről meggyújtották a Jézus élettelen testét szimbolizáló húsvéti gyertyát, hogy annak fellobbanó lángja új utat mutasson a világ sötétségének.
A főpásztor és asszisztenciája csendben vonult be a templomba húsvéti gyertyával, melynek lángját a hívek egymásnak adták tovább, a fellobbanó gyertyaláng fénye pedig lassanként betöltötte a székesegyházat, szimbolizálva Jézus dicsőséges feltámadását.
Miközben a menet a húsvéti gyertyával a szentély elé érkezett, háromszor hangzott fel a Megváltó feltámadott életét ujjongva hirdető ének: Krisztus világossága! Istennek legyen hála!
Majd pedig a liturgiában felcsendült az Exultet gyönyörű éneke Máger Róbert püspöki irodaigazgató tolmácsolásában, mely a húsvéti öröm kiáradását közvetítve sorolja fel az életünket átalakító kegyelmeket, melyek a húsvéti éjszakán fakadtak.
Az olvasmányokban arról hallhattunk, miként mentette meg népét Isten a régmúlt időkben, majd hogyan küldte el hozzánk a Megváltót az idők teljességében.
Ezt követően felhangzott a Glória, az Egyház Istent dicsőítő éneke, miközben a szent három nap csendje után megszólaltak a székesegyház harangjai, az orgona és a csengők, felgyulladtak a fények, hogy mind a feltámadás örömhírét hirdesse.
A szentlecke után a negyvennapos böjti időben nélkülözött örömének, az Alleluja szólalt meg újra, az evangélium pedig Jézus Krisztus feltámadását hirdette.
Szentbeszédében Felföldi László a sötétségben irányt mutató fényről elmélkedett. Mint mondta, az emberiség soha nem szorult rá ennyire, hogy tiszta fényt kapva meglássa, hol van, merre tart és mi van körülötte, hogy merjen a másikhoz közelebb lépni, a világosságban pedig a saját lelkéből megmutatni valamit. Úgy, ahogyan az apostolok, a tanítványok is megtapasztalva a húsvét igazi mélyét, a föltámadt Krisztus valóságát, örömét, fényét, adták, vitték, ajándékozták tovább.
A püspök arról is beszélt, hogy a szent három napban történtekre visszatekintve, annak történései - az utolsó vacsora, Jézus szenvedése, a virrasztás - értelmetlenek a föltámadás és annak üzenet és fénye nélkül.
Hangsúlyozta, az istenkapcsolat közösség nélkül megélhetetlen, mert csak így, ebben születik meg és nyer értelmet a feltámadás titka. Ennek útja már elkezdődött, nem csak egy terv. A szentbeszédben elhangzott, hogy jelen vannak az Exodusban (lelkigyakorlat férfiaknak – a szerk.) részt vett férfiak, akik megélt küzdelmükben összekötötték hitüket és hosszú heteken keresztül próbára tették magukat. Ők már tudják, hogy ez az út egyedül járhatatlan, mert egyedül haladva könnyen visszalépnek, de ha együtt, kötelékben, tartásban élik meg, akkor sikerülni fog, A próbatételek gyümölcseiből pedig gazdagabb családi élet terem – fogalmazott a közösségben való lét egyik adományáról a főpásztor, aki egy másik közösségi élményre is felhívta a résztvevők figyelmét:
a közelmúltban Pécsen is elindult, a férfiak térdeplő rózsafüzére is egy férfias összekapcsolódás, hiszen amikor már remegnek az izmok, amikor a fájdalom ural mindent, mégis folytatják együtt, mert az életet, családot és hitet csak megpróbált szívvel, férfierővel és akarattal lehet megvédeni, megélni és megvalósítani.
Krisztus világossága különösen fel kell ragyogjon az egyházközségeink életében, hogy rácsodálkozzunk arra a különös és mély küldetésre, ami ránk vár, ami feladatunk. A megújulás nem a jövő, nem a következő nemzedék feladata. Elkezdődött. Ezen az éjszakán Párizsban 5000 felnőttet keresztelnek meg, akik úgy döntöttek, Krisztus Egyháza mellé állva keresztények akarnak lenni. Ez a megújulás az, amit a jövőt kér tőlünk, hogy családjaink, egyházi közösségeink életében otthont teremtsünk az Istent kereső embereknek; egy meghívó, befogadó, feltámadást hirdető tanítványi közösséget teremtve mindnyájunk számára - zárta húsvéti szentbeszédét Felföldi László püspök.
Ezt követően a főpásztor megáldotta a vizet, majd meghintette vele a híveket, akik kezükben a húsvéti gyertyával, megújították keresztségi ígéretüket. A húsvéti vigília zárásában a püspök köszönetet mondott az egyházmegye papságának és minden szolgálattevőnek a nagyböjti előkészületben való közreműködésért, majd áldott ünnepet, csöndet, fényt és világosságot kívánt mindnyájunknak, hogy valóban öröm, szeretet és béke legyen mindenki szívében.
A zenei szolgálatban a Pécsi Bazilika Mozart Kórusa, az orgonánál Kovács Szilárd Ferenc, a Pécsi Bazilika orgonaművész-zeneigazgatója működött közre.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
