A Pécsi Szerb Ortodox Egyházközség által szervezett megemlékezés keretében püspöki Szent Liturgiát ünnepeltek a Cella Septichora Látogatóközpontban május 31-én, melyet Lukiján Pantelić budai szerb metropolita celebrált. A görögül, latinul, szerbül és magyarul tartott ünnepi szertartáson Felföldi László pécsi megyéspüspök is részt vett.
A szertartás helyszíne komoly üzenetet hordoz. Az ókeresztény sírkamrák ugyanis egy olyan korszak emlékeit őrzik, amikor még Sopianae városának 3-4. századi ókeresztény közössége idejében megosztottság nélkül, egységben létezett a nyugati és a keleti kereszténység.
A szent liturgián együtt imádkozott Metodije Marković archimandrita, a szerb kovini kolostor (a ráckevei Boldogságos Szűz Mária Mennybemenetele kolostor) apátja; Varnava Knežević protosyncellus, érseki titkár; Mitrofan Gajić szerzetes, a Grabovac kolostor (grábóci szerb ortodox kolostor) papja; Jovan Bibic santovaci pap, a dunaszekcsői szerb parókia adminisztrátora; Milan Eric pap, pécsi parókus; Andras Strijk protodiakónus és Stefan Milisavić diakónus.
A négy nyelven, görögül, latinul, szerbül és magyarul celebrált szertartáson részt vett Felföldi László pécsi megyéspüspök, Péterffy Attila polgármester, Zag Gábor alpolgármester, Svetlana Stankovic, a Szerb Köztársaság budapesti konzulja, valamint Vladimir Gak, a Vajdasági Kereskedelmi Kamara elnöke.
A szent liturgián elimádkozták a nicea-konstaninápolyi hitvallást (Credo), majd Lukiján Pantelić metropolita szentbeszédében emlékeztetett az első egyetemes zsinaton alapuló Egyház egységének fontosságára.
Mint ismert, az apostoli hitvallás (Hiszekegy) kibővített szövege, a Credo, a 325-ben megtartott Niceai Zsinaton, valamint a 381-ben a Konstantinápolyi Zsinaton megfogalmazott hitletéteményt tartalmazza. A benne foglalt, a Szentháromságról és Jézus Krisztus isteni személye által magára vett emberi természetéről szóló tanítás hitünk és keresztény életünk alapja. A tanítás minden torzítása következményeiben az egész hitrendszert, az erkölcsi életet is fenyegette. Ezért az Egyház különös gonddal lépett föl minden ilyen tévedéssel és eretnekséggel szemben, s újból és újból kifejtette az igaz hitet.
Az első egyetemes zsinatot is éppen egy eretnek mozgalom, az arianizmus elítélése okán hívta össze Nagy Konstantin, a Római Birodalom császára Kr. u. 325-ben Niceába. A mai Törökország területén található város latin neve volt Nicea, még görögül Nikaia, mai török neve pedig Iznik, és az ország nyugati felén, Bursa tartományban található, Konstantinápoly mellett. A zsinaton a birodalom 250-nél több püspöke vett részt. Az eretnek tanokat hirdető arianizmust, mely szerint a Fiú nem egylényegű az Atyával, elítélték, vezetőjüket, Ariust pedig kiközösítették.
A niceai zsinat azért történelmi jelentőségű esemény, mert az első törekvés volt arra, hogy az egész keresztény világot képviselő gyűlésen jussanak konszenzusra az Egyházban.
Szöveg: Pécsi Egyházmegye
Fotó: Predrag Mandic / VAROS RTV, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
