A Janus Pannonius Alapítvány kuratóriuma által szervezett megemlékezésen koszorúzással emlékeztek a néhai költő, püspökre halálának 553. évfordulója alkalmából a pécsi székesegyház altemplomában található síremlék előtt november 3-án.
A megemlékezésen a Pécsi Egyházmegyei Hivatalt Máger Róbert püspöki irodaigazgató, a székesegyház plébánosa képviselte.
Méltatva a humanista költő, püspök munkásságát Máger Róbert elmondta, Janus Pannonius polihisztorként egységben gondolkodott hitről, kultúráról közéletről. Napjainkban nagy szükség van arra, amit ő képviselt – mutatott rá, majd hozzátette, az általa képviselt eszmék és cselekedetei segítenek minket, hogy a magunk módján továbbvigyük az ő általa képviselt értékrendet életünkbe a keresztény Magyarországért, szeretett hazánkért. Nem kevésbé küzdelmes az életünk ma, mint Janus Pannonius korában, de ő példaképként mutatja nekünk utat – fogalmazott Máger Róbert püspöki irodaigazgató.
A koszorúzást követően Janus Pannonius emlékére ünnepeltek szentmisét a székesegyház Corpus Christi kápolnájában, ahol az első ismert magyar költő emlékének megőrzésére létrehozott alapítvány néhai alapítója, Szőcs Géza költő, drámaíró emléke előtt is tisztelegtek.
Janus Pannonius az első magyar költő, akit ismert és elismert Európa. Neve felvett költői latin név, jelentése Magyar János. 1434-ben Csezmicei János néven született. 1447-től Ferraraban tanult, majd 1454-től a padovai egyetemen jogi tanulmányokba kezdett. 1459-től 1472-ben bekövetkezett haláláig III. János néven pécsi püspök volt.
Diplomáciai, politikai tevékenysége mellett élete végéig írt verseket. Költészetének latin nyelvezete, témája, világképe és hangulata az itáliai humanizmusból eredezett. Mély istenhite mellett nagyra értékelte a földi életet, a békét, a kultúrát, a természetet és a költői halhatatlanságot.
Felmérve korának társadalmi, politikai folyamatait, megértette, hogy a törökkel folytatott harcok kimenetele Magyarországra, és ezen keresztül az egész keresztény Európára döntő hatással lesz. Ez a meggyőződése vezette végül a Mátyás királytól való elfordulásához is, aki sereget küldött az ellene összeesküvők elfogására, köztük a püspökre. Az Itáliába menekülő tüdőbeteg Janus út közben, a Zágráb melletti Medvevárban halt meg.
Földi maradványait 1991-ben a pécsi székesegyház renoválásakor fedezték fel, majd antropológiai vizsgálatok igazolták, hogy valóban a néhai költő, püspök csontmaradványait találták meg. A maradványokból megállapított életkor, a testmagasság, valamint a betegség, amelyben az elhunyt szenvedett, megfelelt annak, amit Janus önmagáról leírt. Az antropológusok szakvéleménye mellett a sír helye, a tüdőbetegség okozta halál miatti kátránynyomok, továbbá a csontváz bal tenyere alatt, a jobb combnyakon talált, az 1464-ben felszentelt II. Pál pápa ólomból készült bullája azt támasztotta alá, hogy Janus Pannonius nyughelyére bukkantak.
Janus Pannoniust 2008. október 21-én szentmisével egybekötött szertartás keretében temették újra a pécsi székesegyház altemplomában. Koporsóját Dulánszky Nándor püspök nyughelye mellé helyezték. Síremléke - egy carrarai márványból faragott, földre hulló lepel és a költőt ábrázoló bronz fejszobor - Rétfalvi Sándor Munkácsy Mihály-díjas érdemes szobrászművész alkotása.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
