Pécsi Egyházmegye

Az Országos Széchényi Könyvtár páratlan Corvina-kiállításának margójára

(Corvin) Mátyás arcképe az egyik corvinában (Miniátor: Ambrogio de Predis) (Forrás: Wikipédia¹)

Corvinaként definiálható minden olyan kötet, amelyekről valamilyen módon bizonyítható, hogy I. (Hunyadi) Mátyás király (1458–1490) és/vagy Beatrix királyné könyvtárában volt fellelhető, esetleg a palota más reprezentatív állományának részét képezte. Mátyás világhíres könyvtára (Bibliotheca Corvina) az első humanista uralkodói bibliotéka volt Itálián kívül, Európának az Alpoktól északra eső részén: állománya fénykorában mintegy kétezer kötetet számlált. A legújabb kutatások eredményeit összegezve, a korábbi datálástól eltérően Mátyás szisztematikus könyvtárfejlesztéséről Budán csak uralkodásának 1476 és 1490 közötti időszakában beszélhetünk. Ekkor kapták meg a kódexek egységes kötésüket (bársony- vagy aranyozott egészbőrkötés –uralkodói címerrel) is.²

Corvina-kötések (Forrás: OSZK)

A megvásárolt és ajándékba kapott kódexeken kívül a Bibliotheca Corvina része lett Janus Pannonius díszes, Pécsett őrzött kódexgyűjteménye mellett, nagybátyja Vitéz János esztergomi érsek bibliotékája is. Szintén pécsi vonatkozású gyűjteményrész a Handó György pécsi nagyprépost, a későbbi kalocsai érsek könyvtárából bekerült „koronás-liliomos” címerrel ellátott díszes kódexek is. A corvinák közé sorolandók még a II. Ulászló (1490–1516) jelvényeivel átfestett példányok is. A Bibliotheca Corvina 2005-ben felkerült az UNESCO Világemlékezet Listájára is.³

A corvinákból mára – a kutatások jelenlegi állása szerint – körülbelül 220 kötet maradt fenn, ezeket Európa és az Egyesült Államok nagy könyvtárainak védett állományaiban őriznek, egyes darabok pedig magángyűjteményekben lelhetők fel. Magyarországon jelenleg 55 corvina (ebből 37 darab az Országos Széchényi Könyvtárban) található.

* * *

2018. november 6. és 2019. február 11. között az Országos Széchényi Könyvtárban volt látható A Corvina Könyvtár budai műhelye című kiállítás (Kurátor: Dr. Zsupán Edina, az MTA–OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport munkatársa), amelynek keretén belül hazai gyűjteményekből (Budapest, Esztergom, Győr), valamint számos külföldi magán- és könyvtári gyűjteményből, így New Yorkból, Holkham Hollból (Nagy Britannia), Párizsból, Bécsből, Nürnbergből, Münchenből, Wolfenbüttelből, Lipcséből, Madridból, Modenából, Velencéből, Torinóból, továbbá a Vatikánból érkeztek a díszes kéziratok. A bemutató számos darabja először volt látható Magyarországon, szerepeltek köztük olyanok is, amelyek a középkor óta nem jártak az országunkban.

A Corvina-kiállítás plakátja

A kiállítás a Bibliotheca Corvina állományának egy eddig kevésbé kiemelt, a budai királyi udvari műhelyben, budai könyvfestők, könyvkötők, másolók által készített munkái köré épült fel. A budai műhelyben számos magyarországi főpapi megrendelést is teljesítettek. A Magyarországon őrzött corvinák közül 50 példány került a kiállítási tárlókba.

Petrus Ransanus: Epitome rerum Hungaricarum (Buda, 1489/90) (Forrás: OSZK Virtuális corvinák⁴)

Philostratus: Heroica (Buda, 1480 k.) (Forrás: OSZK Virtuális corvinák⁵)

Kálmáncsehi Domonkos kisebb breviáriuma (Buda, 1481) (Forrás: Index⁶)

A kiállítás különleges darabjai

• Párizsból Cassianus-corvin

Cassianus-Corvina (Buda, 1480 k.) (Forrás: OSZK Virtuális corvinák⁷)

• Három egyedülálló görög kódex:

  o A lipcsei Egyetemi Könyvtárból Bíborban született (VII.) Konstantin bizánci császár udvari szertartásrendről (De ceremoniis) írott munkája (10. század);

  o A párizsi Nemzeti Könyvtárból az ún. Mynas-kódex (10–15. század; budai könyvkötő műhely – 1510.);

  o A bécsi Nemzeti Könyvtárból a legutóbb azonosított corvina, egy görög nyelvű kódex (Nazianzi Szent Gergely homíliái, Aranyszájú Szent János és Csodatévő Szent Gergely egy-egy kisebb művével) (10. század);

• Torinói magángyűjteményből a milánói Francesco da Castello miniátor által festett graduale (Milano, 1475) két részben;

• A Vatikánból az ún. „vatikáni misszálé” (Missale Romanorum. Buda, 1480 k.).

A Vatikáni Misekönyv (Forrás: Pestbuda⁸)

Pécsi kötődésű corvinák

A kiállítás pécsi vonatkozásokban is bővelkedett, így öt pergamenkódex volt látható a nagy humanista egyházmegyei „triász”, III. János (Janus Pannonius) és Szatmári György püspökök, valamint Handó György nagyprépost könyvgyűjteményeiből.

Janus Pannonius / III. János püspök könyvtára

A hagyomány egy „igen kiváló”, tekintélyes kötetszámmal bíró, latin és görög szerzők munkáit magába foglaló könyvtárat tulajdonít Janus Pannoniusnak [III. János pécsi püspök (1459–1472)], amelyben Vespasiano da Bisticci firenzei humanista könyvkereskedő szerint, „…minden tudomány képviselve volt…”. Köteteit Itália nagyobb városaiban, Rómában, Firenzében, Nápolyban, Velencében, valamint Ferrarában szerezte be, és könyvtárát Pécsett az egyházfői rezidenciájában rendezte be. Az ő gyűjteménye volt Mátyás királyi könyvtára mellett Magyarország második legnagyobb humanista bibliotékája. III. János püspök az 1472-es Vitéz János-féle összeesküvésben való részvétele miatt kegyvesztett lett a királyi udvarban, ekképpen halála után könyvtárát az uralkodó elkobozta, majd beolvasztotta királyi könyvgyűjteménybe.

Janus Pannonius evangéliumoskönyve

Janus Pannonius evangéliumoskönyve a 11. századból, Konstantinápolyból származott, amely a négy evangéliumot tartalmazza. A lapok margóján egyházatyáktól származó kommentárok is találhatók. Tulajdonosára a kódex utolsó oldalán található latin betűkkel írott görög bejegyzés utal: „Ő bőkezű [?] uraságának, János pécsi püspöknek evangéliumos könyve….” Janus valószínűleg 1465-ös itáliai útján kaphatta ajándékba Garázda Pétertől. 1525-ben a Corvina Könyvtárból Johannes Alexandre Brassicanus humanista vitte el, és végül 1825-ben került a pesti Egyetemi Könyvtárba. 

Janus Pannonius evangéliumoskönyve (Forrás: Nemzeti Könyvtár blog⁹)

Őrzőhelye ma: Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár (Cod. Graec. 1. ff. 173–174.)

Videó az eredeti bizánci kódexről

Az 1860-ban Pesten kinyomtatott kétnyelvű, görög-magyar szövegkiadás (Codex graecus quator evangeliorum… cum interpretatione hungarica. Pestini, 1860.) utánnyomását 2009-ben, alapításának millenniumán a Pécsi Egyházmegye jelentette meg: Janus Pannonius görög evangéliumos könyve. Janus Pannonius’s Book of the Gospels. [Budapest, 2009] címmel.

Janus Pannonius görög evangéliumos könyve (utánnyomott szövegkiadás – 2009)

Plutarchus: Királyok és hadvezérek mondásai. Janus Pannonius fordítása

Janus Pannonius magyarországi humanista kortársai között is kiemelkedően magas szinten volt járatos a görög nyelvben. Fordításai közül a legfontosabbak Plutarchus (46–120) munkáinak latin nyelvre való átültetései: így a Párhuzamos életrajzok és a Királyok és hadvezérek mondásai. Ez utóbbi került a kiállításban bemutatásra: benne ókori uralkodók, császárok és hadvezérek életrajzai mellett humoros, néhol csípős mondásaikkal színesítve. Eme munkáját Janus magának az uralkodónak ajánlotta, 1467. október 15-i dátummal. Keletkezésének helyszíne bizonytalan, a mai kutatások Esztergomot feltételezik.

Mai őrzőhelye: Leipziger Stadtbibliothek (Rep. I. 80.) 

Plutarchus: Királyok és hadvezérek mondásai (Forrás: OSZK – Kiállítási kalauz, 2018)

Handó György bibliotékája

Vespasiano da Bisticci Handó György pécsi nagyprépostot (1465–1478), a későbbi kalocsai érseket (1479–1480) is megemlítette, mint neves magyar könyvgyűjtőt. A dagályos, némiképpen túlzó írásában Bisticci Handó nevéhez egy közel 300 kötetet számláló, minden tudományág jeles munkáit magába foglaló könyvkollekciót kapcsolt, amelynek nagy részét Firenzében és Nápolyban szerezte be. Sokáig tartotta magát az a tévhit, hogy ez a gyűjtemény volt Magyarország első nyilvános könyvtára. A könyvgyűjtemény helyszíne a székesegyház délkeleti torony kápolnájának kiegészítésében álló épületben lehetett: azaz nem volt más, mint a székesegyház könyvtár. Handó-könyvtár 20 kötetét 2016-ban azonosították (Pócs Dániel), a neki tulajdonított „koronás-liliomos” címer alapján, amelyek klasszikus görög és római történetírók, költők, görög filozófusok és egyházatyák munkái voltak. Pécsről való elkerülésükben a Handó után kinevezett, rövid ideig működő Nagylucsei Orbán pécsi nagyprépost (1481) is szerepet játszhatott.

Az Országos Széchényi Könyvtár a 20 azonosított Handó-féle corvinából kettőt őriz, amelyek a kiállításba is bekerültek.

Alcidus: A lélek halhatatlanságáról

A pergamenkódex Calcidius Altividus De immortalitate animi című munkája, amely kommentár volt Platón Timaioszához. Firenzében az 1460-as években készült. Mátyás címere alatt Handó György „koronás-liliomos” címere található. A kötetben azonosítható előző tulajdonosok: Johannes Cuspiniánus könyvtárából került Johannes Fabri bécsi püspökhöz, majd tőle 1540-ben a bécsi egyetem Szent Miklós Kollégiumába. A kollégium könyvállománya 1756-ban a bécsi udvari könyvtár része lett. A bécsi nemzeti könyvtár 1932. november 27-én, a velencei szerződés értelmében adta át az Országos Széchényi Könyvtárnak. Kötése eredeti firenzei vaknyomásos, barna egészbőrkötés.

Őrző hely: Országos Széchényi Könyvtár (Cod. Lat. 418)
Virtuális Corvina

Alcidus: A lélek halhatatlanságáról (Forrás: OSZK Virtuális corvinák)

Ioannes Bessaroin teológiai tárgyú művei

A 15. század jelentős görög származású bíborosa, Basilius Bessarion (1403–1472) a keleti és nyugati egyház egyesítésének élharcosa volt. Görög munkáit Itáliában tanult humanisták fordították le latin nyelvre. Teológiai tárgyú pergamenkódexe érdekes, mivel Mátyás címere alatt a szerző címere is megtalálható, tehát eredetileg saját tulajdonában volt. Mátyás előtti tulajdonosára is egy átfestés alatt bukkantak, ekképpen került elő a Handó György tulajdonlását bizonyító „koronás-liliomos”címerrajz. 

Handó György „koronás-liliomos” nagypréposti gyűrűs pecsétje (Forrás: Pócs Dániel: Handó György könyvtára = Ars Hungarica, 2016/4.¹⁰)

Valószínűsíthető, hogy a kéziratot Handó 1469-es római diplomáciai útján kaphatta magától Bessariontól. Lehetséges, hogy a szerző egyenesen a pécsi nagyprépostnak készítette a kódexet. Kötése eredeti poncolt, aranyozott corvina-kötés. A kötet korábbi tulajdonosai azonosíthatóak: Johannes Fabri bécsi püspök, a bécsi egyetem Szent Miklós Kollégiuma (1540), a bécsi udvari könyvtár (1756), a göttweigi bencés apátság (bélyegzőnyomat). Az Országos Széchényi Könyvtár 1936-ban vásárolta meg a kötetet Faragó József budapesti antikváriustól.

Őrző hely: Országos Széchényi Könyvtár (Cod. Lat. 438)
Virtuális Corvina

Basilius Bessarion pergamenkódexe (Forrás: OSZK Virtuális corvinák)

Szatmári György könyvtára

Szatmári György pécsi püspök (1505–1521), későbbi esztergomi érsek (1522–1524) könyvgyűjteményéről sem maradt fenn jegyzék. Összegyűjtött könyvtára ennek ellenére a kortársak által jegyzett művekben meglehetősen gazdag lehetett, hiszen műveltsége, diplomáciai pozíciója, valamint mecénási tevékenysége ismeretében számos magyar és külföldi humanista ajánlotta fel neki művét: fennmaradt építészeti emlékei azt sugallják, hogy a püspöki palotán kívül, a nyári rezidenciáján, a Tettyén is volt könyvtára. Humanista baráti köre számos alkalommal megfordult Pécsett, ugyanis itt tartották symposionjaikat. Fennmaradt kódexei szintén gazdag bibliotéka képét sejtetik, amelynek azonosított darabjait sokáig kizárólag Esztergomhoz kötötték. Az bizonyos, hogy Szatmári pécsi püspöki könyvgyűjteményét – vagy annak nagyobb részét – esztergomi érseki és kancellári kinevezésével magával vitte.

Szatmári György pécsi püspök breviáriuma

Szatmári György pécsi egyházfő által megrendelt breviárium a Jagelló-kor egyik legszebb könyvfestészeti remek. Breviáriuma Firenzében készült az 1510-es évek közepén. Legismertebb, legtöbbet látott képkompozíciója a zsoltárszerző Dávid király, háttérben Firenze városával. A kép alatt Szatmári püspöki gyönyörű, festett címere került. A pergamenkódex miniátora Boccardino il Vecchio (1460–1529) volt.

Őrző helye: Bibliotheque Nationale, Paris (Cod. Lat. 8879).

Szatmári Breviárium és a püspök festett címere (Fotó: Nagy Attila Károly – Forrás: Index ; Kiállítási kalauz (Budapest. 2018)

A fentiekben összefoglalt, pécsi kötődésű kódexbemutató is ékes bizonyítéka a késő középkori helyi könyv- és könyvtárkultúra virágzásának, amelynek sajnos a mohácsi csatavesztés (1526. augusztus 29.) után, valamint Pécs török általi elfoglalásával (1543–1686) vége szakadt.

Linkajánló

• A Bibliotheca Corviniáról és a corvinákról általánosan: https://www.corvina.oszk.hu/hu/cimlap/

• A páratlan kiállításról a „kulisszatitkokról” fényképes bemutató az alábbi weboldalon található: https://www.instagram.com/explore/tags/corvinabudaimuhely/.

• Kiállítás-készítés – werkfilm:

• Rövid tárlatbemutató videó: