A következő cikkünkkel azokra emlékezünk, akik a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárat létrehozták, működtették és fejlesztették hivatástudatból, nagy szakértelemmel, hogy az utókor nemzedékének rálátása legyen a történelem ezen szegletére.
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár gondozói
2019. január 10-i írásunkban a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár alapítójának, Cserháti József megyéspüspöknek (1969–1989) állítottunk emléket.[1]
Egy könyvtár működtetéséhez az alapító szándéka mellett azonban kiemelten szükség van a hozzáértő személyzet meglétéhez. Ekképpen a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár élére elsőként kinevezett igazgatójáról, Fényi Sándorról, valamint több mint három évtizedig tartó munkássága okán a bibliotéka mindennapi feladatainak mozgatórugójáról, a gyűjteményt lelkiismeretes gondozó könyvtárosáról, Kersák Pálról kell megemlékeznünk.
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár őrzőhelye a Szent Ferenc Templom (1968–2019)
(Forrás: Régi Pécs blog)
Fényi Sándor – az első könyvtárigazgató
Fényi (Frame) Sándor 1910. február 26-án született Vrbovecen (Verbác). Az alsó osztályokat Csurgón, a felső osztályokat pedig Pécsett, a Jézus Társasága Pius Főgimnáziumban végezte. 1934. április 8-án, vasárnap fél 8-kor a Pécsi Püspöki Szeminárium kápolnájában Virág Ferenc megyéspüspök (1926–1958) avatta szerpappá az ötödéves növendékeket: Fényi Sándort, Arató Józsefet[2], Fodor Jánost[3], Hargitai Jánost[4], Nagy Bélát[5], Nagy Sándort[6], Palotai Jánost[7], Sümegi Kálmánt[8], valamint Tasnádi Józsefet[9]. Fényi Sándort ugyanezen év június 24-én, vasárnap 9 órakor szintén Virág püspök szentelte áldozópappá a pécsi Székesegyházban.
Az 1934-ben szerpappá szenteltek: Fényi Sándor, Nagy Sándor, Arató József, Sümegi Kálmán.
Ülnek: Nagy Béla, Fodor János, Várkonyi János spirituális, Palotai János, Tasnádi József
Újmiséjét Csurgón celebrálta, manductora Lesz János[11] csurgói esperes, szónoka pedig Nagy László József[12] gyékényesi plébános volt. 1934. július 8-ával Lakócsára helyezték, mint újmisés papot. November 13-én Abaligetre, 1937. július 5-én Faddra került, majd 1938. március 8-án Beremendre, 1939. június 24-i hatállyal pedig Németbólyban nevezték ki káplánnak. Onnan 1940. szeptember 8-án Dunaföldvárra nevezték ki segédlelkésznek, majd 1941. június 26-án Berkesdre vikáriusi minőségben. Ugyanezen év október 23-án Sióagárd adminisztrátora lett, majd 1942. január 11-én Mecsekszabolcsra helyezték át. 1942. június 21-én már mecsekalja-rácvárosi káplán lett. November 26-án Ozorára, 1945-ben pedig Kozármislenybe került. 1947-ben Püspökpusztán, 1951-ben Mecseknádasdon, 1952-ben Dávod-Főmajorban és Szászváron szolgált, ez utóbbi helyen 1964-ig. 1964. szeptember 13-án a szigeti-külvárosi Szent Ferenc plébániára nevezte ki Cserháti József apostoli kormányzó, ahol plébániavezetőként működött 1988-ig.
- június 4-én Cserháti még szászvári helyettes plébánosként tiszteletbeli esperesi címet adományozott számára. 1968. május 5-én kanonoki kinevezést kapott.[13] 1969. szeptember 23-án részt vett a pécsi egyházmegyei papi szenátus ülésén, 1971. december 12-én pedig a pécsi Székeskáptalan képviseletében a mecseknádasdi plébánián Skóciai Szent Margit 900 éves ünnepségén. 1984-től haláláig székesegyházi nagyprépost volt. 2000-ben Szűz Máriáról elnevezett iványi címzetes apáti címet kapott. Több előadást tartott Pécs város lakosainak (pl. A házasságot érvénytelenítő akadályokról). A kultúra nagy pártolójaként számos kiállítás megnyitására kérték fel.
Fényi Sándor igazolványképe (Fotó: Pécsi Egyházmegyei Levéltár)
1984. június 24-én Harkányban celebrálta 50 éves (aranymise) jubileumi szentmiséjét. 1999 márciusában ünnepelte pappá szentelésének 65. évfordulóját (vasmise). 1999 májusában cikádori apátnak választották meg.
1950. augusztus 1-jétől tagja volt a Katolikus Papok Országos Békebizottságának, majd az 1950-es években a Baranyamegyei Papi Békebizottság vezetésével is megbízták. 1979 novemberében a Magyar Püspöki Kari elnöke, Lékai László bíboros által életre hívott Szociális és Karitatív Tanács országos igazgatója lett. 1985. április 4-én, a felszabadulás 40. évfordulós ünnepén a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Kardokkal Díszített Csillagrendje kitüntetést kapta, mint címzetes apát-plébános.
1968. október 1-jén Cserháti József apostoli kormányzó a Szent Ferenc templom gyóntatója feletti emeleti könyvtárhelyiségbe (a hajdani ferences rend könyvtártermébe) kerülő Pécsi Egyházmegyei Könyvtár igazgatójának nevezte ki Fényi Sándor plébános–kanonokot, aki ezt a tisztségét 1988-as nyugdíjazásáig látta el. Érdekes, hogy az egyházmegyei schematismusokban, saját adatközléseiben nem említette egyházmegyei könyvtárigazgatói feladatkörét, csak az egyházmegye központi szervezete részben szerepel könyvtárvezetőként. A könyvgyűjtemény működésével kapcsolatos levelezést, az adatszolgáltatásokat, az esetleges elintézendő feladatokat minden esetben könyvtárosa, Kersák Pál készítette elő és ellenjegyezte. Valószínűleg a Ferences templomban betöltött magasabb, plébánosi tisztsége okán vezette ő a bibliotékát, névleg.
Fényi Sándor nagyprépost Mayer Mihály megyéspüspöki beiktatási miséjén
(1989. december 16. – Fotó: Laufer László – Dunántúli Napló)
Fényi Sándor 1988-ban vonult nyugállományba, és haláláig a Janus Pannonius (korábban Kardos Kálmán) utca 4. szám alatti, hajdani kanonoki házban lakott. 2002. május 13-án Pécsett hunyt el, életének 93., áldozópapságának 68. évében. Lelki üdvéért az engesztelő szentmise és temetése május 22-én, szerdán volt a pécsi Belvárosi plébániatemplom kriptájában. Gyászmiséjét 36 paptestvérrel Mayer Mihály megyéspüspök (1989–2011) koncelebrálta. Homiliát P. Morvay Imre Pió OH.[14] mondott, aki annak idején Pécsett káplánja volt. A templom kriptájába helyezték örök nyugalomra. Végakarata szerint a koszorú- és virágmegváltásként az adományokat a Püspöki Hittudományi Főiskolára fordították.
Kersák Pál – az első és leghosszabb ideig működő egyházmegyei könyvtáros
Kersák Pál 1923. szeptember 9-én született Tamásiban. Középiskolai tanulmányait 1941 júniusában fejezte be a Nagy Lajos Gimnáziumban. 1947. június 22-én Virág Ferenc megyéspüspök szentelte pappá Aszmann Györggyel[15], Bencsik Józseffel (SJ)[16], Horváth Militicsi Istvánnal[17], Kiss Gyulával[18], Rozs Lászlóval[19], Soproncz Ferenccel[20] és Várnagy Antallal[21] együtt.
Kersák Pál pappá szentelési emléke (Pécs, 1947. június 22.)
(Pécsi Egyházmegyei Könyvtár, Szentkép- és imalapgyűjtemény)
1947 és 1954 között Pincehelyen volt kispap. 1954-ben Paksra került, majd 1959-ben Faddra nevezték ki. Közben Nagyárpádon is szolgált. Kápláni kinevezéseiben 1961-ben Pécs-Szabolcs és Bonyhád következett. 1965-től 2001-ig a Szigeti-Külvárosi Szent Ferenc plébánián segédlelkészként működött. 1980-tól püspöki tanácsos lett.
Kersák Pál ezüstmiséjét 1972-ben, első szentmiséjének 50 éves (aranymise) jubileumát pedig 1997. július 29-én tartotta a Szent Ferenc templomban Várnagy Antallal. 2001. június 30-án nyugdíjba vonult. Gyémántmiséje (pappá szentelésének 60. évfordulóján) szintén a Szent Ferenc templomban volt 2007. július 1-jén 11 órakor.
Az egyházmegyei közgyűjtemények munkálataiban kétemberes megbízást kapott egyházmegyéje fejétől, Cserháti Józseftől: 1968. október 1-től 2001. június 30-ig a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár könyvtárosa; 1971. február 24-től 1999. október 15-ig pedig a Pécsi Püspöki Levéltár levéltárosa volt egy személyben.
A két közgyűjteményi munka megkívánta tőle a szakmai továbbképzést is, mind a levéltári, mind a könyvtári vonalon: elsőként, még levéltárosi kinevezése előtt részt vett a Magyar Országos Levéltár (továbbiakban MOL) Levéltári Igazgatósága által 1970. június 15. és 26. között egyházi levéltárosok számára megrendezett 10 napos, szakmai továbbképző tanfolyamon. A 8 előadást magába foglaló képzés szerves részét képezte egy 4 hetes szakmai gyakorlat, amelyet a résztvevők 3–4 fős csoportokban az országos levéltár különböző szervezeti egységeiben tölthettek el: ezt azonban sokan egyéb hivatali teendőik miatt nem tudták elvégezni. A képzés idején a résztvevők számos levéltári anyagot őrző intézménybe is ellátogattak, és az azokban őrzött forrásanyagokat, az ott folyó munkákat személyesen is tekinthették meg. 1971. február végi kinevezését az akkori levéltárvezető (Petrovich Ede) munkájának kisegítésével magyarázta Cserháti püspök, és felkérte a MOL által biztosított, elmaradt szakmai gyakorlatának elvégzésére. A Levéltári Igazgatóság egyházi levéltárosoknak rendezett tanfolyamának folytatását 1975. június 24. és 26. között szervezte meg Budapesten, amelyen Kersák Pál szintén részt vett.
A pécsi püspöki levéltárban olyan neves pécsi egyháztörténészekkel dolgozhatott együtt, és tanulhatott tőlük, mint Petrovich Ede[22], Fricsy Ádám[23] és Timár György[24].
Az 1980-as és 1990-es években bedolgozott az országos levéltári jegyzék-készítésekbe. Munkája révén készült el a pécsi egyházmegyei plébániai iratanyagok fondjegyzéke, valamint az egyházmegye térképgyűjteményének lajstroma. A pécsi egyházmegyei levéltárak segédleteit pedig Várnagy Antal káptalani levéltáros segítségével állította össze. A magyarországi levéltárak kiadványaiban (1983, 1996) a Pécsi Püspöki Levéltár történetét és forrásanyagainak lajstromát adta közre:
- Dóka Klára (Összeáll.): Az esztergomi érseki tartomány térképeinek katalógusa 6: A Pécsi Egyházmegye térképei. Munkatársak: Kersák Pál – Kopasz Gábor – Várnagy Budapest, 1991. (Magyarországi egyházi levéltárak térképei 9.)
- [Kersák Pál]: Pécsi Püspöki Levéltár. In: Nagy Lajos (Összeáll.): A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 1. rész – Érsekségek, püspökségek, káptalanok és szerzetesrendek levéltárai Budapest, 1983. 48–50.(Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II.)
- Kersák Pál: Pécsi Püspöki Levéltár. In: Magyarország levéltárai. Szerk. Balázs Péter. Budapest, 1983. 302–307.
- Dóka Klára (Összeáll.): A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 2. rész. Plébániai levéltárak. „B” kötet. Szerk. Kersák Pál – Sulyok János – Varga Lajos. Budapest, 1987. 31–54. (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II.)
=https://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_MagyEgyhFondjegy_02_B/?pg=31&layout=s
- Kersák Pál: Pécsi Püspöki Levéltár. In: Magyarország levéltárai. Szerk. Blazovich László – Müller Veronika. Budapest, 1996.
= http://mek.oszk.hu/02000/02099/02099.htm#63
A pécsi püspöki, káptalani és plébániai levéltárak fondjegyzékei (Gépirat – Forrás: Hungaricana)
Az egyházmegye-történeti kutatások segítésében is tevékeny részt vállalt: noha tudományos írásművet soha nem írt, számos kutató köszönhette neki kutatási témáját, továbbá szakmai segítőkészségére sok történész utalt és mondott köszönetet írásaiban. 1972. január 4-én Cserháti József megyéspüspök felállította a 10 tagú Egyháztörténeti Munkaközösséget, és összekötő, ügyintéző titkárának Kersák Pál püspöki levéltáros–könyvtárost nevezte ki. A megalakult bizottság tagjai[25] voltak még: Horváth J. Gyula[26], Boros Gyevi László (OFM)[27], Taksonyi József[28], Galambos Göller Ferenc[29], Timár György, Fricsy Ádám, Bucz Emil[30], valamint Kovács János[31]. A bizottsági tagok egyháztörténeti kutatásainak eredményeit 1993-ban adták közre a Tanulmányok a pécsi egyházmegye történetéből I. (Egyháztörténeti tanulmányok I.) című kötetben.[32]
Tanulmányok a pécsi egyházmegye történetéből I. (Pécs, 1993)
Kersák Pál könyvtári vonalon sem maradt szakképzés nélkül: 1973. január 10. és november 15. kötött az Egyházmegyei Hatóság kérésére elvégezte az Országos Széchényi Könyvtár (továbbiakban OSZK) Könyvtártudományi és Módszertani Központ által az egyházi könyvtárosok számára indított egyéves (150 órás) továbbképző tanfolyamát. 1973. október 18-án a képzés harmadik kirándulásán tanfolyamtársai az ő vezetésével megtekintették a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárat és a Pécsi Egyetemi Könyvtárban őrzött Klimo Könyvtárat (a hajdani nyilvános püspöki bibliotékát) is. 1984-ben beiratkozott a szintén a Könyvtártudományi és Módszertani Központ által szervezett „Régi könyvek gondozása továbbképző tanfolyamra” (időtartama: 1984. január 24. – május 26.), de azon – a tanfolyam napló bizonysága szerint – végbizonyítványt már nem szerzett. A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár iratanyagaiban fennmaradt programterv azonban arról árulkodik, hogy az előadások felét (február–március) végighallgatta, hiszen azok címe mellé bejegyezte az előadók nevét.[33]
Ő készítette el (segéd)könyvtáros munkatársaival, id. Kruchina Bélával, Dr. Szabó Lászlónéval, és Weber Jánossal, valamint a külsősként bedolgozó Surján Miklóssal, a Csorba Győző Megyei Könyvtár akkori igazgatójával a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár betűrendes, szerző–cím szerinti és szakkatalógusát (cédulakatalógus) is.
Egyházmegyei könyvtárosi munkájának elismeréseképpen 1980. szeptember 18-án a művelődési minisztertől „eredményes könyvtárosi tevékenységéért” Kiváló Munkáért-kitüntetésben részesült Művelődési Minisztérium Könyvtári Osztályán.
Kersák Pál igazolványképe (Fotó: Pécsi Egyházmegyei Levéltár)
1987 előtt és 2001 és 2006 között a Káptalan utca 8. szám alatti Papi Otthonban lakott. 1987-től 2001-ig a Szigeti-Külvárosi plébániai hivatallal (Alkotmány utca 4.) egy épületben levő magánlakásban élt. 2006-tól haláláig Vásárosdombón, a Skóciai Szent Margit Gondozóotthonban töltötte mindennapjait. 2010. augusztus 15-én, életének 87., áldozópapságának 63. évében hunyt el hunyt el Pécsett.
Kersák Atya ekképpen foglalta össze hivatását/munkásságát: „Voltak nehéz időszakok is életem folyamán, de mindenkor tudni kellett EMBERNEK maradni.”
Az összeállítást készítette Schmelczer-Pohánka Éva
[1] https://pecsiegyhazmegye.hu/intezmenyek-szervezetek/pecsi-egyhazmegyei-konyvtar/2768-in-servitio-populi-dei-isten-nepenek-szolgalataban
[2] Élt 1908 és 1984 között.
[3] Élt 1909 és 1976 között.
[4] Élt 1910 és 1997 között.
[5] Élt 1906 és 1978 között.
[6] Élt 1909 és 1988 között.
[7] Élt 1910 és 1952 között.
[8] Élt 1911 és 1977 között.
[9] Élt 1911 és 1989 között.
[10] A kép forrása: Pécsi Katolikus Tudósító, 1934. június, 8. p.
[11] Élt 1885 és 1970 között.
[12] Élt 1891 és 1936 között.
[13] 1868–1975: mesterkanonok; 1977: őrkanonok; 1979: éneklőkanonok
[14] 1940-ben született, jelenleg a pécsi Irgalmas (Szent Sebestyén) templom templomigazgatója.
[15] Élt 1922 és 1999 között.
[16] Élt 1921 és 2014 között.
[17] Élt 1920 és 2004 között.
[18] Élt 1922 és 1993 között.
[19] Élt 1923 és 1990 között.
[20] Élt 1923 és 2016 között.
[21] Élt 1923 és 2001 között.
[22] Élt 1898 és 1987 között.
[23] Élt 1914 és 1998 között.
[24] Élt 1932 és 2010 között.
[25] A bizottság tagjai folyamatosan változtak, majd az 1990-es évektől világi személyekkel egészült ki.
[26] Horváth János Gyula: Élt 1918 és 2003 után között.
[27] Élt 1914 és 2013 között.
[28] Élt 1908 és 1993 között.
[29] Élt 1917 és 1997 között.
[30] Élt 1907 és 1976 között.
[31] Élt 1928 és 1998 között.
[32] Szerk. Fricsy Ádám. Budapest–Pécs, 1993.
[33] Az 1973-as és az 1984-es tanfolyammal kapcsolatos forrásokat és információkat köszönöm Dr. Hangodi Ágnesnek, az OSZK Könyvtári Intézet osztályvezetőjének, és Kövécs Ildikónak, a szegedi Gál Ferenc Főiskola Könyvtárának vezetőjének. Köszönetet mondok Damásdi Zoltán egyházmegyei levéltárosnak az iratanyagok felkutatásában nyújtott segítségéért, valamint Dr. Varga László pécsi egyházmegyei kanonoknak a Kersák Atyáról folytatott inspiráló beszélgetésért.
