A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár állományrendezési munkálati során újabb aprónyomtatvány-csoport és egyéb dokumentum került elő: ezek a különböző korszakból származó, részben a Pécsi Egyházmegyéhez köthető bérmálási emlékek. Kiemelt hála könyvtáros elődeinknek, akik külön figyelmet szentelve gyűjtögették a különböző típusú és tematikájú egyházi aprónyomtatványokat. Noha feldolgozásukra már nem maradt idejük, de gyönyörű, évszázadokat átívelő (19–20. század) kollekciót hagyományoztak az utókorra. Jelen írásunkkal Pünkösd szent ünnepére reflektálva egy kis ízelítőt adunk gyűjteményünk bérmálással kapcsolatos anyagából.
„…a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete.” (Róm 5,5)
A Húsvét lezárásaképpen, a hetedik vasárnapon (gör. ’pentekoszté’ – 50. nap), Pünkösdkor a kereszténység a Szentlélek eljövetelét és az Egyház alapítását ünnepli. Hagyományosan ilyenkor részesülnek a bérmálás szentségében a felkészülés során hitükben megerősített gyermekek és felnőttek, akik megkapva a Szentélek ajándékát, Krisztus élő tanújának küldetését vállalják magukra.
A bérmálás vagy konfirmáció a keresztség után második, Krisztus által elrendelt újszövetségi szentség, a keresztségi kegyelmet megerősítő és megszilárdító, kitörölhetetlen lelki pecsét. Az ember életében egyszer vehető fel.
A magyar bérmálás szó eredete a szláv ’bermovaty’ kifejezésre vezethető vissza, a konfirmáció pedig a latin ’confirmatio’, azaz megerősítés magyarítása. Ez utóbbit használják a protestáns felekezetek. [1]
Az első bérmálás Pünkösdkor volt, amikor az apostolok megkapták a Szentlelket, lelkükben kinyilvánítva elhivatottságukat, hogy Krisztusnak és az Egyháznak szentelik egész életüket. Jézus megígérte nekik és minden követőjének a Szentlelket: „Amikor a Jeruzsálemben maradt apostolok meghallották, hogy Szamaria elfogadta Isten szavát, elküldték hozzájuk Pétert és Jánost. Amikor megérkeztek, imádkoztak értük, hogy kapják meg a Szentlelket. Mert még egyikükre sem szállt le, hanem csak meg voltak keresztelve Urunk Jézus nevében. Akkor rájuk tették kezüket, és megkapták a Szentlelket.” (ApCsel 8,14–17)
A Pécsi Misekönyv (Velence, 1499) egyik iniciáléja: a Szentlélek kiáradása [2]
A bérmálás a Szentlélek különleges kiáradásának szimbóluma. A bérmálás a katolikus, az ortodox, az anglikán felekezetek szentsége. Korábban a keresztség és a bérmálás szentségét együtt szolgáltatták ki. A gyermekkeresztséggel azonban a nyugati kereszténységben a két szentség ketté vált. A bérmálás legtöbb esetben a keresztségtől függetlenül történik, a két szentség összetartozását, a keresztség megújítása fejezi ki. Magyarországon a 14. életévüket betöltött gyermekek vehetik fel a bérmálás szentségét. Az erre való felkészítés ideje legalább egy tanév.
A katolikus egyházban a bérmálásra való felkészülésben a pap mellett a bérmálkozó az általa választott bérmaszülőtől kap segítséget. A bérmaszülőség nagy felelősség: szavakkal, tettekkel, saját példával kell a keresztény életben támogatnia, irányítania kell a bérmagyereket. A bérmaszülőség életkori határa 16 év betöltése. A bérmálást megelőzően a bérmálkozó bérmanevet választ: ez lehet a bérmaszülője neve vagy egy példaértékű, követendő életet élő szent neve is.
Felföldi László pécsi megyéspüspök kiszolgáltatja a bérmálás szentségét a Pécsi Székesegyházban (2022) [3]
A bérmálás a szentmise keretén belül történik meg. A nyugati egyházban a legtöbb esetben a püspök szolgáltatja ki a bérmálás szentségét, és csak rendkívüli esetben a pap. A bérmálkozó a bérmaszülőjével az oltár elé áll. A bérmaszülő jobb kezét a bérmálkozó jobb vállára helyezi, ekképpen kifejezve bérmaszülői kötelezettségének vállalását. A püspök ezt követően megkérdezi a bérmálkozótól a bérmanevét. A szertartás kiemelt mozzanata a bérmálkozó homlokának krizmával (szentelt olajjal) való megkenése, amelyet a püspök végez, közben az alábbi szentségi szavak mondja: „N. vedd a Szentlélek ajándékának jelét!” Az olaj kenete a Szentlélek szimbóluma, voltaképpen szinonimája. Ezáltal teljesedik ki a megbérmált és az Egyház apostoli természete: így válik az egyház teljesjogú felnőtt tagjává.
Bérmálási emlék
A protestáns felekezetek (evangélikus, református, metodista) ezen szertartásra nem a bérmálás elnevezést használják, hanem a konfirmációt, amely nem tartozik a szentségeik közé. A konfirmáció az ő értelmezésük szerint az úrvacsorát megelőző felkészítő tanítás, melynek fő célja a hitbeli megerősítés.
A keleti egyházakban a krizmálás, azaz megkenés, a szent müronnal való megkenés. A bizánci szertartású keleti egyházakban a megkenés a test más helyein is történik, ezen szent szavak kíséretében: „A Szentlélek ajándékának pecsétje”. A keleti egyházban általában a pap bérmál.
***
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár különgyűjteményeiben fellelhető katolikus bérmálási emlékek sokrétűek: az egylapos aprónyomtatványtól kezdődően, az oklevélformátumon át, füzetszerűen is fennmaradtak. Emlékek ezek egyrészt a bérmálkozók, másrészt a bérmálást végző püspökök számára. Nyomtatásuk vagy elkészítésük ideje csaknem 120 évet ölel fel, az 1890-es évek és a 2014 kötött. Egyrészük egyértelműen a Pécsi Egyházmegyéhez köthető, másik részük használati helye ismeretlen.
Az 1950. előtti bérmálási emlékeken a megyéspüspökök megszemélyesítve – névvel, esetenként fényképen is – megjelentek. A legkorábbi, a Pécsi Egyházmegyéből származó emlék 1897-re datálódik. A legkorábbi színes emlék gr. Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök (1897–1938) 1897. szeptember 19-i, Pécsi Székesegyházban lezajlott bérmáslási szertartásáról maradt fenn. A történeti háttér érdekessége, hogy ekkor sokan még a Baranya vármegyei származású egyházfő pécsi püspöki kinevezését vizionálták. [4]
Gr. Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök pécsi bérmálási emléke (1897)
A következő színes előlappal rendelkező dokumentum 1922. május 7-én kelteződött gr. Zichy Gyula megyéspüspök (1906–1925) dombóvári bérmaútja során. [5]
Bérmálási emlék Dombóvárról Gr. Zichy Gyula pécsi megyéspüspöktől (1922)
Az utolsó pedig 1950 júniusából maradt fenn Virág Ferenc ordinárius (1926–1958) bérmálásáról. Előlapjának színezett rajza a Pécsi Székesegyház főoltáránál végzett bérmálás jelenetét mutatja be. [6]
Bérmálási emlék Virág Ferenc pécsi megyéspüspöktől (1950)
A másik legrégebbi bérmálási emlékünk a századforduló és az 1920-as évek közöttről maradt fenn, és Pöllath Károly (Carl Poellath), schrobenhauseni nyomdájából egy kromlitografált magyar nyelvű feliratos aprónyomtatvány, amelyet Csordás Teréznek állítottak ki a bérmálás szentségének felvételekor. A dokumentum pécsi egyházmegyei kötődése nem igazolt.
Csordás Teréz Bérmálási emléke (1899–1920)
A századforduló és az 1950 közötti időszakban vegyes szentkép előlappal készültek bérmálási emlékkártyák: ábrázolva a szent családot vagy azt a jelenetet, ahogy Szent Istvánt fiát, Szent Imrét oktatja.
Bérmálási emlékek a 20. század első feléből
Külön csoportot alkotnak az 1950 és 1989 között nyomtatott és használatban levő bérmálási emlékek, amelyek a helyi Pécsi Szikra Nyomdából kerültek ki.
A Pécsi Szikra Nyomdában nyomtatott bérmálási emlékek (1970 k.)
Manapság is szokás kisebb imakártyajellegű emléket is adni a bérmálkozók számára. Gyűjteményünkben egy 2020-ban nyomtatott darab található.
Bérmálási emlék a Pécsi Egyházmegyéből (2020)
A bérmálással kapcsolatban egy szép gesztus emlékei színesítik állományunkat. Szokás, hogy a bérmálkozók ajándékkal köszönik meg a püspöknek a bérmálás szentségében való részesítésüket. Erre egy színes és megható példa a kovácshidai bérmálkozók egyedi, saját kezűleg készített füzetecskéje, amelyet Dr. Cserháti József megyéspüspöknek (1969–1989) ajándékoztak 1974-ben.
A kovácshidai bérmálási ajándék (1974)
Ugyanígy gyűjteményünk része Dr. Udvardy György megyéspüspök (2011–2020) véméndi hittanosoktól kapott bérmálási emléke 2014-ből.
A véméndi hittanosok köszönete bérmálás után (2014)
Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető
Felhasznált irodalom
’bérmálás’ In: A Katolikus Egyház Katekizmusa (KEK) = https://archiv.katolikus.hu/kek/kek01210.html#N28 [2022.06.03.]
’bérmálás’ In: Katolikus Lexikon = http://lexikon.katolikus.hu/B/b%C3%A9rm%C3%A1l%C3%A1s.html [2022.06.03.]
’bérmaszülő’ In: Katolikus Lexikon = http://lexikon.katolikus.hu/B/b%C3%A9rmasz%C3%BCl%C5%91.html [2022.06.03.]
’pünkösd’ In: Katolikus Lexikon = http://lexikon.katolikus.hu/P/p%C3%BCnk%C3%B6sd.html [2022.06.03.]
Schütz Antal Dogmatika. A katolikus hitigazságok rendszere. Budapest, 1937. http://www.ppek.hu/konyvek/Schutz_Antal_Dogmatika_1.pdf [2022.06.03.]
[1] Schütz 1937.
[2] Missale secundum morem Alme Ecclesie Quinqueecclesiensis, Velence, Johannes Emericus de Spira, 1499. április 24. (Pécsi Egyházmegyei Könyvtár)
[3] A kép forrása: https://pecsiegyhazmegye.hu/hirarchivum/5067-a-jovoben-ezt-a-kozosseget-mar-nekik-kell-epiteni-bermalast-unnepeltek-punkosdvasarnap-pecsen?fbclid=IwAR0LiuOjkt7JLHVJY2CVOjq0yT8k5KuRpGtGU6lSFQrpgx90nvmS3UJRn5o#photo-341-54 [2022.06.06.]
[4] 1897 év végén végül hetyei Hetyey Sámuelt nevezték ki a Pécsi Egyházmegye ordináriusává.
[5] A bérmálási emlék felajánlását a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár számára köszönjük Raỳman Jánosnak.
[6] A bérmálási emlék felajánlását a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár számára köszönjük Raỳman Jánosnak.
