teológia

2023. augusztus 30. és szeptember 2. között Pécs adott otthont az Európai Katolikus Teológiai Társaság (EKTT) kétévente megrendezett kongresszusának. Az előadók – elismert teológusok - Európa lelki forrásaiból merítve arra kívánták a figyelmet irányítani, hogy kontinensünk jövője nem képzelhető el vallás és spiritualitás, az Egyház jelenléte nélkül. A kongresszus házigazdáját, dr. Kovács Gusztávot, immár az EKTT elnökét, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola rektorát kérdeztük a rendezvény sikerességéről.

2023. augusztus 30. és szeptember 2. között Pécs ad otthont az Európai Katolikus Teológiai Társaság kétévente megrendezett kongresszusának. 2021-ben dr. Kovács Gusztávot, a Püspöki Hittudományi Főiskola (PPHF) rektorát választották meg a társaság alelnökének, melynek köszönhető, hogy a nagy múltú rendezvény soron következő konferenciája a Pécsi Egyházmegyébe érkezett. A nemzetközi kongresszus ünnepélyes megnyitóját augusztus 30-án tartották a Magtár Rendezvényközpontban, ahol Felföldi László pécsi megyéspüspök is köszöntötte az előadókat és a résztvevőket.

2023. augusztus 30. és szeptember 2. között a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola (PPHF) ad otthont az Európai Katolikus Teológiai Társaság kétévente megrendezett kongresszusának. 2021-ben Kovács Gusztávot, a PPHF rektorát választották meg a társaság alelnökének, melynek köszönhetően 2023-ban Pécs adhat otthont a nagy múltú rendezvénynek, melynek a EUROPE: Spiritual Resources for the Future címet adták. 

2021. ősztől már leuveni diplomát is szerezhetnek a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola hallgatói.

Megjelent Kovács Gusztáv, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola rektorának legújabb, angol nyelvű kötete, mely a jó és a rossz megkülönböztetésében, valamint eldönthetetlennek tűnő dilemmákban kíván segítséget nyújtani a filozófiai diszciplína, az etika nyelvén.

Vivarium Teológiai Műhely a bakonybéli bencés monostorban, 2015. október 27-30.

Szent Ágoston (354-430) gondolatai mélyebben meghatározták az európai történelmet, mint Nagy Sándor kardja vagy Napóleon ágyúi. Szellemi hatása messze felülmúlja a felvilágosodás gondolkodóiét, lenyűgözően gazdag életműve pedig talán csak két másik keresztény szellemóriáséval, Órigenészével (184 körül - 254) és Aranyszájú Szent Jánoséval (347 - 407) mérhető össze.

Az egyház az évközi 17-21. vasárnapokon, tehát öt alkalommal (!) János evangéliumának hatodik fejezetét olvassa. Amikor ezt a szöveget hallgatjuk, érdemes tudatosítanunk, hogy az úgynevezett „jánosi közösség", az az őskeresztény gyülekezet, amelyben a negyedik evangélium kikristályosodott, mélyen szakramentális szemléletű. A keresztségben újjászületettek eukharisztikus közösségének teológiája tükröződik az evangélium szerkezeti felépítésében, a nagy (búcsú)beszédekben, a példázatok jelképeiben és a hét csodaelbeszélésben éppúgy, mint a feltámadás utáni eseménynek, a csodálatos halfogásnak a leírásában.

Miképpen találkozott Mária Magdolna a feltámadt Krisztussal, és mi ennek a találkozásnak a jelentősége a mi számunkra? Mivel a magdalai Máriának jelent meg először a feltámadt Krisztus, János evangélista elbeszélésében Mária és Jézus találkozása annak ősképe, ahogyan először találkozunk az élő Krisztussal.

A Biblia nem általában beszél a szeretetről, és nem a szeretetet nevezi istennek, hanem Istent szeretetnek (1Jn 4,16). Akik a házasság újradefiniálását a bibliai szeretetparancsokra és Jézus tanítására hivatkozva igyekeznek igazolni, úgy tűnik, istenítenek valamit, amit szeretetnek neveznek.

Június 25. és 27. között Pécsett tartja rendes éves konferenciáját a Magyar Patrisztikai Társaság. A korai kereszténységgel foglalkozó kutatók idén az eszmény és eszményítés szempontjából vizsgálják az egyházatyák munkásságát és az ókeresztény művészetet. A megjelenteket Udvardy György pécsi megyéspüspök köszöntötte.

Június 24-én Keresztelő János születését ünnepeljük. Ez egyike az év azon napjainak, amikor a legtovább van fenn a Nap. A szimbolikus kapcsolatot Keresztelő János személye és az innentől rövidülő nappalok között Szent Ágoston fejtette ki. Neki növekednie kell, nekem kisebbednem (Jn 3,30) – mondja a Keresztelő Jézusról.

 

A keresztény logosz olyan, mint egy metszés, amely lehetővé teszi a kultúra érlelődését. A metszéshez pedig bölcsességre van szükség, hogy jól és a megfelelő időben vigyék végbe. A digitális kultúra gazdagon hoz bemetszésre váró gyümölcsöket, és a kereszténynek az a hivatása, hogy közvetítsen a Logosz és a digitális kultúra között.

 A Pécsi Egyházmegye honlap Vadfüge rovatának bannere

„A kép, amely talán a legjobban visszaadja a kereszténység szerepét és igényét a digitális kultúrával szembesülve, nem más, mint a „vadfüge-szurkálóé", amelyet Ámosz próféta örökített meg (7,14), majd Nagy Szent Vazul értelmezett [In Isaiam 9.228]. Az akkor még bíboros Joseph Ratzinger a Parabole mediatiche [Mediatikus példázatok] című konferencián tartott beszédében arra használta fel ezt a szerencsés képet, hogy elmondja: a kereszténység olyan, mint egy bemetszés a fügén. A vadfüge olyan fa, amely sok gyümölcsöt hoz, ám ezek íztelenek maradnak, ha az ember nem metszi be őket, kihajtva így a levüket. A gyümölcsök, a fügék, Nagy Szent Vazul számára korának kultúráját jelentették. A keresztény logosz olyan, mint egy metszés, amely lehetővé teszi a kultúra érlelődését. A metszéshez pedig bölcsességre van szükség, hogy jól és a megfelelő időben vigyék végbe. A digitális kultúra gazdagon hoz bemetszésre váró gyümölcsöket, és a kereszténynek az a hivatása, hogy közvetítsen a Logosz és a digitális kultúra között."

 

Antonio Spadaro SJ

LD honlap logó