teológia

Leszálltál a magasságból irgalmas Urunk, s elfogadtad a háromnapi síri nyugalmat; hogy minket is megszabadíts a szenvedésektől, ki feltámadásunk s életünk vagy, Uram dicsőség néked! (8. hangú tropár)

Sokakban a veszteségek hatására nem csak a cél, hanem a lelkesedés és a remény is megkopik, eltűnik. A nagypéntek ünnepe megállítja ezt a gondolatot, hiszen Isten mellénk áll, együtt éli át velünk a veszteség kudarcát. A kereszten függő Jézus helyreállítja a bizalmat köztünk és az Atya között. Aki szeret, mindent odaad, erre emlékeztet a kereszt.

Ferenc pápa gondolataihoz és a reformáció 500. évfordulójához kapcsolódva az egységről és a benne munkáló Szentlélekről beszélt Udvardy György megyéspüspök a márciusi katekézisen.

„Utad, Jézus, veled járjuk”

Szinte valamennyi katolikus templom falán vagy kertjében megtalálhatók Jézus keresztútjának állomásai. Ahogy a hívő egyik képtől a következőig halad, lélekben elkíséri Jézust Poncius Pilátus palotájától a Golgota hegyére vezető útján, sőt egészen a sírjáig.

Idén a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola adott otthont február 10. és 12. között a Doktoranduszok Országos Szövetsége Hittudományi Osztálya éves rendes nemzetközi konferenciájának. A három napos program során közel 60 előadás hangzott el.

Kolossze keresztény egyházát Szent Pál apostol egyik tanítványa alapította. A közösségnek címzett levél, amely része az újszövetségi könyvgyűjteménynek, viharos időszakban született, amikor különféle, egymásnak ellentmondó tanítások megosztották a közösség tagjait. 

Január 26-án, csütörtökön folytatódott Udvardy György megyéspüspök felnőtt katekézise a Dóm Kőtárban.

A korai keresztény szerzők szerint Ádám prófétai erőt is kapott teremtésekor, Isten ereje és lehelete által mondott próféciákat feleségéről, akit az élők anyjának nevezett (vö. Ter 3,20). Megjövendölte, hogy „a férfi elhagyja apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és a kettő egy test lesz" (Ter 2,24). Ádám próféciái egyrészt beteljesültek Krisztusban és az egyházban, másrészt nap mint nap beteljesednek az egyes házasságokban.

Az elmúlt hetekben új tartalommal bővült a Pécsi Egyházmegye weboldala. A Lectio Divina sorozat hétről hétre segíti az evangéliumi szövegek alaposabb megismerését, mélyebb megértését, szolgálja a gondolatébresztést.

November 20-án, Krisztus Király ünnepén bezárulnak a szent kapuk, véget ér az irgalmasság szent éve.

A 2016. november 21-re Liturgia és misztika címmel meghirdetett konferenciát az úgynevezett liturgikus teológia kérdéseinek szenteli a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola.

Az őszi rekollekció második mohácsi találkozójának a házasság és a családpasztoráció volt a témája, amelyet Bíró László családreferens püspök fejtett ki. A lelkipásztori munkában fontos a felismerés, hogy elengedhetetlen a házasok, családok valóságos támogatása.

Az Eucharisztia ajándékát az Egyház mindig a legnagyobb tisztelettel és szeretettel vette körül a századok folyamán.

Ágoston püspök Vallomásainak könyvében számol be édesanyja, Mónika haláláról és arról a lelki folyamatról, amely személyes gyászát kísérte. A szeretett személy elvesztése először néma döbbenetet váltott ki benne, később ennek helyét a fájdalom könnyei vették át, majd ahogy enyhült Ágoston bánata, lassanként visszaidézte Mónika életének emlékét, hogy milyen jámborul szolgálta Istent, és hogy mennyi gyöngédséggel és milyen engedékenyen bánt családjával.

Fedezzük fel együtt a pécsi székesegyházat! Mit üzen nekünk a templom? Mi rejlik a festmények és domborművek szépsége mögött? Az Élő Kövek interaktív idegenvezetésein ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk fiatal önkéntesektől, akik a kereszténység üzenetét a templom művészeti alkotásain keresztül mutatják be.

Jusztinosz, akit valószínűleg Kr. u. 165-ben hat társával együtt lefejeztek, halála előtt mintegy tíz évvel szerkesztett egy apológiát, a keresztények védelmére benyújtott iratot, amelyet a császárnak Antoninus Piusnak (138-161) címzett.

Rövid gondolatok az évközi 23. vasárnap kapcsán (2016.szeptember 4.)

Megkezdte munkáját az emberi szabadság és méltóság történetét kutató nemzetközi munkacsoport, amelynek egyetlen magyar partnerintézménye a Pécsi Egyházmegye Keresztény Örökség Kutatóintézete.

A korai egyház gazdag prédikációs irodalmában olykor tanulságos kiszólásokkal találkozhatunk. Az Órigenész vagy Aranyszájú Szent János beszédeitől lenyűgözött mai olvasóra például kijózanítóan hatnak egyes, a kortárs hallgatósághoz intézett megjegyzések.

A kora keresztény zenéről szóló korábbi írásunkban megállapítottuk, hogy a legelső századok keresztény zenei kultúrájáról a források szűkössége miatt kevés információ áll rendelkezésünkre. Mi az, amit azonban mégis tudhatunk a ránk maradt források alapján? Egy harmadik századi görög nyelvű himnusztöredéket mutatunk be.

A bakonybéli „VIVARIUM" teológiai műhely ismét várja az elcsendesedni, hitükben és tudásukban elmélyülni vágyókat. Az idén az imádság és hit kérdései kerülnek előtérbe. Mi haszna a teológiának a mindennapokban? Hogyan lehet tudatosabban keresztény életet élni a közös tanulás, megkülönböztetés segítségével?

Az apostolfejedelmek emléknapja a Pécsi Egyházmegye főünnepe. A középkori alapokon álló pécsi székesegyházat 1882 után átépítették, és 1891. június 22-én az újraszenteléskor Szent Péter és Pál apostoloknak dedikálták. A Szent István által alapított püspökség első középkori székesegyházát védőszentje, Péter apostol tiszteletére építtette Orseolo Péter.

Az Egyház általában mennyei születésük, vagyis földi haláluk napján emlékezik meg szentjeiről. Keresztelő Szent János egyházi ünnepe azonban földi születésének napja: június 24., hiszen Lukács evangéliuma szerint (vö. 1,26) édesanyjának, Erzsébetnek foganása után hat hónappal látogatta meg Gábriel angyal Galilea Názáret nevű városában Máriát, és Jézus születését a IV. századtól kezdve december 25-én ünnepeljük.

A zsidó hagyományban gyökerező képes beszéd Isten belső életéről a Szentháromságról szóló tanításhoz vezetett el, és az ebben az életben való osztozásra hív meg.

Május 9-én délután öt órakor mutatják be Takács Gábor főiskolai docens Johann Michael Sailer – a centrum unitatis újrafelfedezője című frissen megjelent kötetét.

A Szentírás Acháb király és Nábot történetében pontos látleletet ad az esztelen birtoklási vágyról és annak súlyos következményeiről. A király mohón vágyakozik a szegény Nábot szőlőskertjére, amely birtokainak szomszédságában terül el. Nábot azonban elutasítja őt, mondván, hogy istentelenség lenne atyai örökségétől megválnia.

A keresztény időszemlélet nagyon sajátos. Látszólag lineáris, a világ teremtésétől a világ végéig tartó folyamatot tételez, amelyen belül az üdvösség történetének világosan megkülönböztethető szakaszai követik egymást.

Április 1-jén, pénteken vette kezdetét az I. PPHF Nyári Egyetem, amelyre hat különböző országból érkeztek hallgatók. A programok során az előadók és a hallgatók a szegénység és az egészség közötti kapcsolatot járják körül előadások, szemináriumok és gyakorlati foglalkozások keretében.

2016. március 30-án, szerdán 18.00 órakor folytatódik a PEM Keresztény Örökség Kutatóintézetének Mit jelent?" szabadegyetemi konferencia sorozata. Ezúttal Udvardy György megyéspüspök, Gáti Ágnes pszichoterapeuta (Pécsi Tudományegyetem) és Heidl György eszmetörténész (PTE BTK - Pécsi Egyházmegye) beszélnek a személy" fogalmáról.

Nagypénteken a székesegyházban Urunk szenvedésének ünnepén Csigi Péter atya mondott homíliát.

A hagyományos, filozófiai istenképhez hozzátartozik az isteni természet változhatatlanságának és szenvedélymentességének állítása. „Isten" fogalma magában foglalja a „tökéletesség" fogalmát, márpedig ha a tökéletes bármi módon megváltozna, csakis tökéletlenebbé változhatna.

Kajtár Edvárd a Központi Szeminárium spirituálisa beszél a nagyböjtről.

Az ökumenikus dokumentumok szerepe az, hogy időről időre összefoglalják a megtett utat, vázolják a fennálló problémákat, és továbbhaladásra bátorítsanak.

Ferenc pápa találkozója Kirill moszkvai pátriárkával ismét alkalmat ad arra, hogy az ökumenéről gondolkodjunk: Orova Csaba teológussal ezúttal a pápai találkozó aktualitása mellett az ökumené teológiai és intézményes következményeiről is beszélgettünk.

Az ökumené kérdése az ökumenikus imahét rendezvényének lezárulása után is aktuális: a jelenségről Orova Csaba teológussal beszélgettünk. Kétrészes interjúnk első részét közöljük, amelyben az ökumené alapjairól és lelkiségéről esik szó.

Vannak hasznos haszontalanságok. Lényegében ilyen a játék. Haszontalan, mert öncélú, nem irányul önmagán kívül másra. Arisztotelész ezért föltette a kérdést, hogy vajon erényes dolog-e a játszadozás. Ha ugyanis az ember legfőbb célja a boldogság elnyerése, akkor minden tevékenységnek, minden erénynek erre a célra kell irányulnia.

Egy friss vatikáni állásfoglalás szerint a zsidók egyértelműen részesei Isten üdvözítő tervének, még ha nem is hisznek Jézus Krisztusban. Hol tart ma a katolikus egyház és a zsidóság közötti párbeszéd 50 évvel a Nostra aetate nyilatkozat után?

Megkeresztelkedésekor Jézus beállt a megtérést kereső bűnösök sorába, hogy így is megmutassa: közösséget vállal mindennel, ami emberi.

A vatikáni csillagászok hagyományosan a jezsuita rend tagjai közül kerülnek ki. Jó néhány éve Castel Gandolfóban megkérdeztem az ottani obszervatóriumot bemutató csillagászt, miként vélekedik kollégája és rendtársa, Teres Ágoston (Gustav Teres) „The Bible and Astronomy: The Magi and the Star in the Gospel" c. művéről.

Ma az ókeresztény egyház két kiemelkedő személyiségére emlékezünk, Nagy Szent Vazulra és Teológus Szent Gergelyre. Egyidősek voltak, mindketten Kappadókiában születtek 330 körül, jó barátokként együtt tanultak Athénban.

Janus a legősibb római istenek egyike, akit évszázadokon át töretlen tisztelet övezett. Antik források szerint Rómában, az Argiletum út mentén álló szentélye mindössze két kapu volt, amelyeket kinyitottak, ha Róma háborút viselt, és bezártak békeidőben.

A hagyomány megőrizte Gergelynek, Konstantinápoly püspökének 380. december 25-én elmondott ünnepi beszédét. A szentbeszéd felér egy teológiai kompendiummal, hiszen szó van benne Isten természetéről, a Szentháromságról, az angyalok és az érzékelhető világ megteremtéséről, az ember megalkotásáról.

A gyermeket váró Mária és Erzsébet találkozása olvasható a keresztények és nem keresztények közötti párbeszéd mintaképeként.

Az Irgalmasság Szent Éve kedden a szent kapuk megnyitásával kezdődik. A szent kapu és a hozzá kapcsolódó búcsúk jelentőségét magyarázza Eamon Duffy cambridge-i egyháztörténet professzor írása.

A kedvesem, íme, itt jön! Szökken a hegyeken át, szökell halmokon keresztül! Olyan a kedvesem, mint a gazella, mint a szarvasborjú, már itt is áll a házunk mögött, benéz az ablakon, a hálók fölé emelkedik. (Énekek éneke 2,8-9)

András apostol felismerte Jézusban a Messiást, és ezt az örömhírt megosztotta testvérével, Péterrel is. Andrásnak ez az első apostolkodása később Péter hitvallásában teljesedett ki.

A harmadik püspöki katekézist tartotta november 26-án Udvardy György pécsi főpásztor. A felnőtteknek szóló előadáson ezúttal a Tízparancsolat második parancsa volt a téma: Isten nevének a tisztelete, amit Udvardy György hétköznapi problémákon keresztül segített megérteni.

Úgy gondoljuk sokszor, hogy mindazt, ami fontos az életben, azt magunknak kell megtalálnunk, és megszereznünk, saját erőfeszítéseink és teljesítményeink révén; így az üdvösséget is. Akkor viszont felmerül a kérdés: mi értelme van így a várásnak, hogy várakozzunk valakire, aki valahonnan jön hozzánk?

A Magyar Tudomány Ünnepén Pécsett a teológia fontosságát és időszerűségét vizsgálták. A konferencián nemcsak akadémikusok, hanem egyházi vezetők is részt vettek, akik a modern világ problémáira a teológián keresztül próbáltak meg választ keresni.

És felelt Jób, és ezt mondta: Bárcsak felírnák szavaimat, vajha könyvbe jegyeznék azokat, vas íróvesszővel ólomtáblára, vagy vésővel sziklába metszenék őket! Mert tudom, hogy Megváltóm él, s a végső napon felkelek a földről; és ismét körülvesz a bőröm, és saját testemben látom meg Istenemet; én magam látom meg őt, és önnön szemem nézi őt, és nem más! E reményem van eltéve keblemben! (Jób 19,1.23-27a)