teológia

Mi történik az emberrel a halála után, amíg a feltámadásra vár? A Bibliában és az apokrif iratokban szereplő képek fogódzót adhatnak, hogy elképzelésünk legyen az elhunytak sorsa felől.

A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola idén ünnepli újraalapításának huszonötödik évfordulóját. Ennek keretében 2015. november 3-án a Magyar Tudomány Napja alkalmából a főiskola tudományos emlékülést szervez. Témája aktuális kérdés: mivel segíthet ma a teológia a modern világ kihívásainak leküzdésében?

Második alkalommal tartotta a felnőttek katekézisét Udvardy György pécsi megyéspüspök október 22-én a Dóm-kőtárban. Az egy hónappal korábban tartott bevezető előadás után ezúttal az első parancsolatot állította középpontba a főpásztor: Szeresd Uradat, Istenedet!

A hagyomány szerint a jeruzsálemi templom kárpitját, amely Jézus halálakor kettéhasadt, Szűz Mária készítette. Ahogyan Isten a függönyt félrevonva belépett Mária méhébe és életébe, úgy minden ember életében el akarja húzni az őt kizárni próbáló függönyöket.

Az elmúlt hetek legfontosabb közéleti témája az Európába vándorló emberek nagy száma és az így kialakult rendkívüli helyzet kezelése. A keresztények a felebaráti szeretet jegyében többé-kevésbé igyekeznek segítséget nyújtani a rászorulóknak. Ennél azonban tovább kell menni: a földrészünkre érkezők helyzetét hosszabb távon szolidaritással és a szeretet találékonyságával szükséges elrendezni.

A teremtés hete és Ferenc pápa nemrég megjelent körlevele kínált apropót egy nem mindennapi találkozáshoz a pécsi Magtár Látogatóközpontban. Ferenc pápa Laudato si! című enciklikája arra buzdít, hogy óvjuk a teremtett világot, amelyben élünk. Az enciklika magyar fordítása a napokban jelent meg Nobilis Márió atya közreműködésével.

Különlegesnek ígérkező találkozás helyszíne lesz a pécsi Magtár Látogatóközpont október 1-én, csütörtökön. A „Teremtés hetén", Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikája magyar fordításának megjelenése alkalmából Nobilis Márió teológussal és Lovasi András zenésszel beszélget Heidl György.

Vivarium Teológiai Műhely a bakonybéli bencés monostorban, 2015. október 27-30.

Szent Ágoston (354-430) gondolatai mélyebben meghatározták az európai történelmet, mint Nagy Sándor kardja vagy Napóleon ágyúi. Szellemi hatása messze felülmúlja a felvilágosodás gondolkodóiét, lenyűgözően gazdag életműve pedig talán csak két másik keresztény szellemóriáséval, Órigenészével (184 körül - 254) és Aranyszájú Szent Jánoséval (347 - 407) mérhető össze.

Az egyház az évközi 17-21. vasárnapokon, tehát öt alkalommal (!) János evangéliumának hatodik fejezetét olvassa. Amikor ezt a szöveget hallgatjuk, érdemes tudatosítanunk, hogy az úgynevezett „jánosi közösség", az az őskeresztény gyülekezet, amelyben a negyedik evangélium kikristályosodott, mélyen szakramentális szemléletű. A keresztségben újjászületettek eukharisztikus közösségének teológiája tükröződik az evangélium szerkezeti felépítésében, a nagy (búcsú)beszédekben, a példázatok jelképeiben és a hét csodaelbeszélésben éppúgy, mint a feltámadás utáni eseménynek, a csodálatos halfogásnak a leírásában.

Miképpen találkozott Mária Magdolna a feltámadt Krisztussal, és mi ennek a találkozásnak a jelentősége a mi számunkra? Mivel a magdalai Máriának jelent meg először a feltámadt Krisztus, János evangélista elbeszélésében Mária és Jézus találkozása annak ősképe, ahogyan először találkozunk az élő Krisztussal.

A Biblia nem általában beszél a szeretetről, és nem a szeretetet nevezi istennek, hanem Istent szeretetnek (1Jn 4,16). Akik a házasság újradefiniálását a bibliai szeretetparancsokra és Jézus tanítására hivatkozva igyekeznek igazolni, úgy tűnik, istenítenek valamit, amit szeretetnek neveznek.

Június 25. és 27. között Pécsett tartja rendes éves konferenciáját a Magyar Patrisztikai Társaság. A korai kereszténységgel foglalkozó kutatók idén az eszmény és eszményítés szempontjából vizsgálják az egyházatyák munkásságát és az ókeresztény művészetet. A megjelenteket Udvardy György pécsi megyéspüspök köszöntötte.

Június 24-én Keresztelő János születését ünnepeljük. Ez egyike az év azon napjainak, amikor a legtovább van fenn a Nap. A szimbolikus kapcsolatot Keresztelő János személye és az innentől rövidülő nappalok között Szent Ágoston fejtette ki. Neki növekednie kell, nekem kisebbednem (Jn 3,30) – mondja a Keresztelő Jézusról.

„Milyen világot szeretnénk továbbadni azoknak, akik utánunk jönnek, a felnövekvő gyermekeknek?” (160. pont). Ez a válaszra váró kérdés áll a Laudato si’, Ferenc pápának a közös otthon gondozásáról írt, várva várt Enciklikájának középpontjában. A szöveg így folytatódik: „Ez a kérdés nem csak a környezetre vonatkozik elszigetelt módon, mert nem lehet részlegesen feltenni a kérdést”. Ez elvezet bennünket ahhoz, hogy feltegyük a kérdést a lét értelmét, a társadalmi élet alapját képező értékeket illetően: „Miért jöttünk erre a világra? Milyen célért dolgozunk és küzdünk? Miért van ennek a földnek szüksége ránk?”: „Ha nem tesszük fel ezeket az alapvető kérdéseket” – mondja a pápa – „nem hiszem, hogy az ökológiával kapcsolatos aggodalmaink jelentős hatásokat érhetnek el”.

Ha azt a szót halljuk: pap, sokféle érzés támadhat bennünk. Vannak, akik az egyházon belüli legmagasabb státusznak és legkiválóbb tevékenységnek tekintik. A hagyományos családokban és közösségekben büszkék arra, ha valaki közülük idáig jut. Sokakban, sajnos, rossz emlékeket és sérelmeket hoz elő a múltból. Az egyházon kívül mosolyt vagy megvetést vált ki. Míg korábban a katolikus pap a megbízhatóság, a műveltség és az imádság embere volt, mára ez a kép legalábbis kétségessé vált.

A mezőkövesdi Jézus Szíve Plébánia idén is megszervezte a Jézus Szíve Búcsút. Több mint ezren vettek részt a június 14-ei ünnepi szentmisén, amelyet Udvardy György pécsi megyéspüspök celebrált.

Június 25. és 27. között Pécsen tartja rendes évi konferenciáját a Magyar Patrisztikai Társaság. A korai kereszténységgel foglalkozó kutatók az idén az „eszmény" és „eszményítés" szempontjából vizsgálják az egyházatyák munkásságát és az ókeresztény művészetet.

„Üdvösségünk egész misztériuma bölcsen árnyék, képmás és igazság által rendeztetett el. A törvényben ugyanis, amint a szent Apostol mondja, az eljövendő javaknak árnyéka volt, nem maga a dolgok képmása (Zsid 10.1)".

Bárcsak felírnák szavaimat, vajha könyvbe jegyeznék azokat (Jób 19,23), kívánja a bibliai Jób. És azóta sokan és sokszor nyúltak már ehhez a bibliai íráshoz, hogy keressék a jelentését, és egyúttal annak a világnak a jelentését, amelyben egy ilyen mű születhetett.

Mikor született meg a Szentháromság? Isten felől nézve soha, hiszen állandóan és örökké van. Azonban ha az ember felől tekintjük, meg lehet vizsgálni, hogy a történelemben mikor és hogyan született meg a Szentháromságról való gondolkodás és beszéd.

Beszélgetés Cziglányi Zsolttal, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola rektorával az egyházi felsőoktatás céljáról, a képzésről, a hallgatók lehetőségeiről és a végzettek életpályájáról. A beszélgetés után:

Ahogy karnyújtásnyira került hamvazószerda, lassan a vidám mulatságok időszakának is vége szakad. Mert bizony van ideje a jajgatásnak és ideje a táncnak. (Préd 3,4) Mielőtt azonban beköszöntene a böjti időszak, érdemes elgondolkodni a tánc jelentőségéről a teológiai gondolkodásban.

A szentek közöttünk élnek, szokták mondani. Úgy tűnik, ez a vértanúkra ugyanúgy igaz. A kegyetlen terrorcselekmények sora, amely az idei év elején kezdődött, egyelőre nem ért véget. A keresztény áldozatokról szóló hírek talán még inkább fájnak.

A közélet fontosabb hírei jó ideje az újrakezdésről szólnak: Európa újragondolja multikulturális modelljét, Magyarország közeli és távoli államokkal rendezné viszonyát, társadalmi csoportok lázasan vagy épp kényszeredetten igyekeznek újraformálni magukat, de legalább a róluk kialakult képet.

Értékes ősnyomtatvány került vissza nemrég Pécsre.

Bemutatták a nagyközönségnek Roberto Caracciolo művét, az 1489-ben Velencében kiadott Beszédek a szentek dicséretéről című prédikációskötetet. Az ősnyomtatvány valaha Pécsett használatos példányát megvásárolta a Pécsi Egyházmegye, így e kiemelkedő eszmei értékű könyv, újra a Püspökség tulajdonában van.

Pál apostol egyetértőleg idéz egy gúnyverset, amely a krétaiakat csupán a hasukkal törődő, renyhe népségnek bélyegzi. Vajon mit szólna ahhoz, hogy mi, magyarok a Pászkát húsvétnak hívjuk, az azt megelőző negyven napot pedig nagyböjtnek?

„Volt-e más olyan helyzet is az életében, amit utóbb megbánt? [– kérdezte az újságíró a dalai lámától.]

Ne olyan legyen a ti böjtölésetek, mint amit a próféta elítél, amikor azt mondja: Nem ilyen böjtöt választottam, mondja az Úr (Iz 58,5). Mert kárhoztatja azok böjtjét, akik perlekednek, és az istenfélőkét keresi.

Testvéreim! A nagyböjti szertartások szent napjai arra intenek, hogy akinek valami panasza van a másik ellen, vessen véget annak, nehogy neki magának vessenek véget. Ezt ne becsüljétek alá!

A szüzességi fogadalom nem a kereszténység találmánya. Ismert különböző kultúrákban, a görög-római vallásban és a zsidóság történetében is. A vallási szüzesség legismertebb római intézménye a Vesta-szüzek testülete volt.

Március 25-e Urunk születése hírüladásának főünnepe. Eleinte a Jézus életének titkairól megemlékező ünnepek között tartották számon, aztán a kilencedik századtól kezdve inkább Szűz Mária ünnepei közé sorolták.

Pál Ferenc atya március-áprilisban-májusban 5 előadásból álló sorozatot tart Pécsett. Az előadások során azt vitatják majd meg a résztvevők, hogyan lehet eredményesen, gyümölcsözően élni, úgy, hogy a siker ne csak az egyén sikere legyen, hanem a másik ember javát is szolgálja, s az egyéni karrier pozitívan hasson a többi emberre is.

Telt ház előtt tartotta nyitóelőadását Pál Feri atya hétfőn a POTE aulában. Az ötrészes sorozat alkalmain eredményességről, együttműködésről és elégedettségről, boldogságról esik szó.

Kettős hatás, avagy helyettesíthető-e az etika matematikával? címmel rendeznek konferenciát 2015. március 19-én a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán.

A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola hivatásgondozó programot rendez 2015. március 19-én 15.00-18.00 között. 

 

A keresztény logosz olyan, mint egy metszés, amely lehetővé teszi a kultúra érlelődését. A metszéshez pedig bölcsességre van szükség, hogy jól és a megfelelő időben vigyék végbe. A digitális kultúra gazdagon hoz bemetszésre váró gyümölcsöket, és a kereszténynek az a hivatása, hogy közvetítsen a Logosz és a digitális kultúra között.

 A Pécsi Egyházmegye honlap Vadfüge rovatának bannere

„A kép, amely talán a legjobban visszaadja a kereszténység szerepét és igényét a digitális kultúrával szembesülve, nem más, mint a „vadfüge-szurkálóé", amelyet Ámosz próféta örökített meg (7,14), majd Nagy Szent Vazul értelmezett [In Isaiam 9.228]. Az akkor még bíboros Joseph Ratzinger a Parabole mediatiche [Mediatikus példázatok] című konferencián tartott beszédében arra használta fel ezt a szerencsés képet, hogy elmondja: a kereszténység olyan, mint egy bemetszés a fügén. A vadfüge olyan fa, amely sok gyümölcsöt hoz, ám ezek íztelenek maradnak, ha az ember nem metszi be őket, kihajtva így a levüket. A gyümölcsök, a fügék, Nagy Szent Vazul számára korának kultúráját jelentették. A keresztény logosz olyan, mint egy metszés, amely lehetővé teszi a kultúra érlelődését. A metszéshez pedig bölcsességre van szükség, hogy jól és a megfelelő időben vigyék végbe. A digitális kultúra gazdagon hoz bemetszésre váró gyümölcsöket, és a kereszténynek az a hivatása, hogy közvetítsen a Logosz és a digitális kultúra között."

 

Antonio Spadaro SJ

Hiszünk Jézus Krisztusban, Isten Fiában, az Atya egyszülöttében, vagyis egyedülijében, a mi Urunkban.

A keresztényeket sem területi, sem nyelvi szempontból, még faji szempontból sem lehet megkülönböztetni a többi embertől. Sehol nincsenek olyan városok, melyekben mint sajátjukban laknának, nincs külön nyelvük sem, melyet beszélnének, nincs sajátos, rájuk jellemző életmódjuk.

Isten adományához méltó magyarázatot kell keresni arra, hogy Simeon, ez a szent és Istennek tetsző férfiú, aki – amint az Evangélium írja – Izrael vigasztalását várta, hogyan kaphatta azt az ígéretet a Szentlélektől, hogy nem látja meg a halált, amíg meg nem pillantotta az Úr fölkentjét.

Bennünket püspöknek és főpapnak neveznek. Ha valóban meg szeretnénk felelni a nevünknek és meg akarjuk ismerni a jelentését, akkor folytonos gondossággal kell figyelnünk és követnünk Istentől rendelt Főpapunk nyomdokait, ő miértünk önmagát ajánlotta fel az Atyának a kereszt oltárán.

A názáreti ház iskola, tudniillik az evangélium iskolája, melyben elkezdjük megismerni Krisztus életét.

„Mivel az Ige hús-vér testté lett és köztünk lakozott, az Istentől nemzett Bölcsesség nem tartotta méltóságán alulinak, hogy az emberek között teremtménnyé legyen.

A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Hunyadi úti új épületének teljes felújítását a Pécsi Egyházmegye biztosította saját forrásból. Az intézményt Udvardy György megyéspüspök a Házavató Teológus Napon áldotta meg.