Bemutatkoznak a Tamási Béri Balogh Ádám Katolikus Gimnázium leendő 9. osztályos és 5. nyelvi előkészítő osztályos osztályfőnökei
Lendvai Katalin vagyok. 1988 óta vagyok a pályán, magyar-orosz-angol szakon végeztem. 1989 óta tanítok a gimnáziumban, ahol családunkban már három generáció végzett. Két gyermekem egyetemi hallgató. Az elmúlt évek alatt egy nyolc évfolyamos és egy kilenc évfolyamos osztály osztályfőnöke voltam. Tanulóim a sikeres érettségi vizsgák mellett nagy számban szereztek angol B2 nyelvvizsgát. Az iskolai élet színesebbé tételében mindig szívesen részt vállalok, programokat, műsorokat, projekteket szervezek. Hamar kialakultak pedagógiai elveim. Legfontosabbnak azt tartom, hogy a gyermek szeretetet, ösztönzést, sikerélményt kapjon az iskolában, és nyugodt légkörben épüljön önbizalma. A tananyag élvezetes módszerekkel történő megértetésén túl az igazi feladat nehezebben megvalósítható, mint az ismeretadás, és életre szól. Személyes példát adni minden szóval, nézéssel, gesztussal, hangsúllyal és cselekedettel, valamint ráfordított idővel, energiával. Morális értékeket közvetíteni, tudatosítani, dicsérni, bíztatni, mindenkit önmagához képest értékelni. S emellett megteremteni annak lehetőségét, hogy úgy menjenek el végzősként a diákjaim, hogy tudják, mit jelent jó közösségben felnőni és dolgozni. Mindkét osztályom kimagasló osztályközösségé formálódott, és a munkához való hozzáállásuk példaértékű volt. Talán hihetem, hogy én is adtam ehhez valamit. Nagy szeretettel várom az új öt évfolyamos osztályomat, várom, hogy kölcsönösen tanítsuk egymást.
Varga-Pintér Katalin vagyok, 1976-ban születtem Bácska Topolyán, Szerbiában. Az érettségit már Magyarországon, Tamásiban, a Béri Balogh Ádám Gimnáziumban tettem le, így én is a visszatérők táborát erősítem. 2002-ben diplomáztam történelem-angol szakon a Pécsi Tudományegyetemen, majd ugyanitt 2004-ben tolmács-szakfordító képesítést szereztem. A gimnáziumban 2004-ben kezdtem el tanítani. Férjemmel, Rudolffal 2005 óta élünk házasságban. 2007-ben megszületett kislányom, Kata, aki ma már szintén a gimnázium padjait koptatja az 5.Ny osztály tanulójaként.
2010-ben osztályfőnök lettem, az akkori 9.Ny osztály tisztelt meg a bizalmával. Valódi, élő közösséget sikerült kialakítani, a legtöbben ma is tartják egymással a kapcsolatot. Idén ismét ballagó osztályom van, őket egy kollégámtól vettem át két éve. Ők nehezebb feladatot jelentettek számomra, de így az utolsó évben már látom, hogy a közösség számukra is sokat jelent.
Főként angol nyelvet tanítok, így hamar megtalált a feladat, hogy az iskolában a Comenius-pályázatok utódjaként megjelenő Erasmus+ pályázatokat nyújtsak be, azokat koordináljam, szervezzem. Nagy örömmel kezdtem a munkát, mert megláttam a lehetőséget arra, hogy megismertessem a gimnázium diákjaival a külföldi gyerekek életét, egy-egy európai kultúrát, az ottani hétköznapokat, mindezt színes programok keretében. Azokkal a kollégákkal, akikkel megismerkedtem, ismét közös projekteken dolgozunk.
Pedagógusként, nevelőként mindannyiszor rácsodálkozom a ránk bízott gyermekek nyiladozó értelmére, arra a bonyolultnak tűnő, mégis egyszerű módra, ahogyan ők az életet szemlélik, és ahogyan megpróbálják megmutatni nekünk. Én igyekszem mindig meglátni azt, amit ők is.
A következő tanévben új kihívás talált rám: az 5.Ny osztály osztályfőnöksége. Mivel saját gyermekem is hasonló korú, úgy érzem, megfelelően megtalálom majd a hangot a leendő kisdiákjaimmal. Bízom abban, hogy a közösségépítés ismét működik majd. Arra fogok törekedni, hogy a gyerekek rájöjjenek, megértsék, mennyire értékesek is ők, és olyan nyitottsággal fordulhassunk egymás felé, amely megtanít a valódi szeretet elfogadására.
