Írásos emlékek tanúsága szerint a középkorban a bátai bencés apátságban Szent Vér ereklyét őriztek, amely 1539-ben a török pusztítás következtében megsemmisült. Idén szeptember 16. óta azonban Krisztus vére újra jelen van a bátai kegytemplomban.
Az ereklyerész története Garamszentbenedeken
A garamszentbenedeki ereklye a Veronika-kendőből leválasztott 4,5x7 cm-es textildarab. A hagyomány szerint Mátyás király kapta II. Pál pápától. Mátyás a garamszentbenedeki bencés apátságnak adományozta, amikor annak újjáépített templomát 1483-ban felszentelték. Az ereklyét többféle néven emlegették: latinul Sacratissimus Sanguis Domini nostri Jesu Christi, Sudarium Veronicae sanctae, Sudarium Sanguinis Christi, magyarul Szentvér.
Ezt követően került sor az ereklye méltó környezetének kialakítására. A templom déli oldalán a sekrestye fölött alakították ki a kegykápolnát az 1480-as évek végén úgy, hogy az a déli mellékhajó szentélyéből lépcsőn megközelíthető legyen, ugyanakkor a monostor keleti szárnyából is oda lehetett jutni egy ajtón keresztül. Ezen, korábban felső sekrestyének nevezett termet alakították át kápolnává. Felszentelésére 1489. március 24-én került sor. Meghagyták a régi román stílusú ablakokat, későgótikus hálóboltozattal látták el, a déli falba az ereklyetartó számára fülkét alakítottak ki, elé pedig oltárt emeltek. Ennek az oltárnak egyik táblaképe fennmaradt, s az esztergomi Keresztény Múzeumban található. A táblaképen János apát térdel a sebeit mutató Krisztus előtt. Kezében az ereklyetartót tartja, amelybe Krisztus oldalsebéből ömlik a vér. Az oltárkép 1510-ben készült.
Ugyancsak ekkor készült a közel 60 cm magasságú gótikus ereklyetartó is. Az áttört karimájú gótikus talpból emelkedik ki a nyél, amelyen két nodus között felnyúló oszlopokkal kerített, s kereszttel díszített apró fülkék láthatók. A felső gömbből kinyúló talapzaton nyugszik a négyszögű, keretbe foglalt kristály tok, amelyet drágakövekkel, s apró gyöngyökkel díszítettek. Ebben van az ereklye, egy nagyon vékony, ritkás szövet, alig látható foltokkal, a Szent Vér nyomaival. Az ereklyetok mellett két, fülkékkel, csúcsokkal díszített, s karcsú csúcsokban végződő oszlop, a fülkékbe helyezett apró alakokkal. Az ereklye fölött félgömb alakú alapon nyugvó, három osztatú torony, gúla alakú hosszú csúcsán kereszt volt. E tornyot is apró fedeles fülkék díszítették, kicsi szobrokkal. Az ereklyetartót Rudnay Sándor prímás 1829-ben restauráltatta, s az ereklyetokot úgy illesztette be a monstranciába, hogy az abból kivehető és a híveknek csókolásra nyújtható legyen.
A 15. század végén készült a híres garamszentbenedeki úrkoporsó is, amely összefügg a Szent Vér ereklye garamszentbenedeki liturgikus tiszteletével. Nagypénteken ugyanis a Szent Vér ereklyét kihelyezték az úrkoporsóra. Annak előoldalán a középszinten kialakítottak egy toronnyal hangsúlyozott aranyozott alapzatú baldachinos fülkét, amely a Szent Vér ereklye helye volt. Ugyancsak az előoldalon, a „Krisztus a pokol tornácán” domborművet megbontva van még egy aranyozott konzol, amely az Eucharisztia helye lehetett. Az úrkoporsóban nagypénteken elhelyezték a ma is meglévő lehajtható karú korpuszt, gyolcsokba takarva. Feltehetően hangsúlyosabb volt itt a szobrot burkoló textíliák szerepe, és nagyobb volt a megjelenítő erejük, hiszen az eredeti, a Megváltó eredeti testét érintett lepel darabjával együtt mutatták be azokat a szertartásokon. A mai szlovák kutatás feltételezi azt is, hogy az ereklyetartó elkészülteelőtt az ereklyét a korpusz oldalsebébe helyezték. Talán ez a magyarázata annak, hogy Jézus testén olyan nagy, mély és plasztikus sebhelyet alakított ki a mester, aki a szobrot készítette.
Sajátos módon Garamszentbenedeken a Szent Vér búcsú pünkösd ünnepén volt, amikor az ereklye tiszteletére már a 16. században nagy népsokaság zarándokolt a kegytemplomba. Később a hitújítás és a hódoltság viszontagságai közepette többször menekítették, de a búcsújáró kultusz így is virágzott, és a hívek a Szent Vérnek még birtokokat is adományoztak. Az ereklye nagy tiszteletére jellemző, hogy az 1710. évi nagy pestis járványt követően Bars vármegye nemessége megfogadta, hogy a benedeki sziklán álló Szent Ilona kápolna helyén új kápolnát emeltet a Szent Vér tiszteletére. 1716. május 2-án szentelte fel Ghillányi György esztergomi kanonok, püspök.
A Szent Vér ereklyét a mai Szlovákiában is nagy tisztelet övezi, sok zarándok keresi fel a templomot, főleg a pünkösdi búcsú idején. Viliam Judák nyitrai püspök, akinek joghatósága alá tartozik az egykori monostortemplom, Udvardy György pécsi megyéspüspök kérésére 2017. augusztus 10-én Nyitrán felnyitotta a Rudnay prímás által 1829. július 16-án lepecsételt ereklyetartót, s leválasztott az ereklyéből egy 1x1 cm-es partikulát. Ezt egy aranyozott kör alakú tokban helyezte el, amelynek előoldala üvegből van, s hátul püspöki pecsétjével zárta le és hitelesítette. Az ereklyetokot egy piros kövekkel díszített kereszt alakú ereklyetartóban helyezte el. Az eseményről okmányt állított ki, majd 2017. szeptember 16-án, Bátán személyesen adta át a pécsi megyéspüspöknek.
Sümegi József
Fotó: Keresztény Múzeum, Loósz Róbert
