A Szent István Tudományos Akadémia szervezésében június 4-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében tartott előadást Sümegi József diakónus, a Szent Vér kegyhely őre Eucharisztikus és Szent Vér kegyhelyek a középkori Magyarországon címmel.

sumegi jozsef eucharisztikus gyokeru kegyhelyek 06

A diakónus az előadásban bemutatta a Szent Vér-kultusz kialakulásának hátterét, beszélt ennek európai vonatkozásairól és magyarországi elterjedéséről. Az Európában megjelent valamennyi kultuszforma megtalálható a középkori magyar hitéletben is. Az eucharisztikus csodák és ezek nyomán keletkezett ereklyék kegyhelyek hálózatát hozták létre, s az eucharisztikus tiszteletet nagymértékben erősítették. Azonban nem minden Szent Vér-kegyhely eucharisztikus gyökerű kegyhely. A középkorban Szent Vér-kegyhelynek nevezték az eucharisztikus eredetű, illetve a Krisztus személyéhez, főleg kínszenvedéséhez kapcsolódó középkori ereklyéket is. A középkori Magyarországnak hat országos jelentőségű kegyhelye volt: Székesfehérvár, Várad, Margitsziget, Budaszentlőrinc, Újlak és Báta. Ez utóbbi volt a legismertebb, amely nem csak országos vonzáskörzettel rendelkezett, hanem a pápák is különleges búcsúkiváltságokkal látták el, és uralkodói zarándoklatok célállomása is volt. A kegyhelyek a török időkben elpusztultak, egyedül a bátai kegyhely újult meg, amelyet az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus évében kezdtek el építeni. Ma ez Magyarországon az egyetlen Eucharisztikus kegyhely.

Fotó: Merényi Zita

Szentmise közvetítések banner v2

 

2022 július
H K Sz Cs P Szo V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Közelgő események

Nincsenek események

LD honlap logó Telefon

partnerek Báta

partnerek Máriagyűd

partnerek Napi evangélium

partnerek kórházlelkészség