A 2018-ban felújításra került bátaszéki Szent Orbán kápolnát 2019. május 24-én, az este 6 órakor kezdődő szentmise keretében áldja meg Udvardy György megyéspüspök.
A 18. század elején Bátaszékre telepített németajkú lakosság a települést övező dombsoron kiirtotta a molyhos tölgy erdőket, s szőlőt telepített. A hívek az 1739-es nagy pestisjárvány után fogadalmat tettek, hogy kápolnát emelnek a szőlőhegyen, ha a vész elmúlik. Így épült fel a két molyhos tölgyfa árnyékában egy kápolna Szent Orbánnak, a szőlők védőszentjének tiszteletére, amely az 1754-es vizitáció idején már készen volt. Az 1775-ös vizitáció említést tesz a kápolna fa tornyáról is, az 1811-es jegyzőkönyvből pedig megtudjuk, hogy itt Orbán napján szentmisét tartottak, amelyre a bátaszékiek körmenettel vonultak ki a plébániatemplomtól, s azt is megemlíti, hogy a kápolna egykor a pestisjárvány idején épült. Erre utal az oltár előlapját díszítő festmény is, amely Palermói Szent Rozáliát ábrázolja, akit a pestis idején hívtak segítségül.
A kápolna a barokk építészet kiemelkedő alkotása, dongaboltozatos, huszártoronnyal ellátott épület. Oltárképe Szent Orbán pápát ábrázolja, pápai öltözetben, kezében kék szőlőfürtöt tart. A kép alsó részén körmenet látható, amely egy kápolnához tart.
Az ünnephez kapcsolódó népi szokás volt, hogy az oltárra gyümölcsöt, kerekre font Orbán-kalácsot helyeztek, amelyet a pap megáldott, s a mise végén szétosztottak. Ugyancsak szokás volt az is, hogy a kápolnát, ill. a mellette lévő tölgyfa törzsét borral meglocsolták, ezzel mintegy megelőlegezve a következő évi bőséges szőlő- és gyümölcstermést, valamint bormennyiséget.
Ma is megtartják a bátaszékiek a régi szokást, s megülik Szent Orbán pápa ünnepét. A hagyományoknak megfelelően körmenet indul az Orbán kápolnához, ahol a szentmise keretében gyümölcsöt áldanak, amelyet a szentmise végén szétosztanak. Ugyancsak szokás a szentmise után bor és a kráflinak nevezett édes péksütemény kínálása is.
Szerző: Sümegi József diakónus (bátai Szent Vér-kegyhely őre)
